Mikrobiom: célpont és „társszereplő” a daganatbiológiában
A daganatszövetben és a tumor mikrokörnyezetében (TME) jelen lévő mikrobiom ma már nem epifenoménként, hanem a karcinogenezist, a progressziót, a prognózist és a terápiás választ is formáló tényezőként kerül a kutatások fókuszába. A 2026-os, átfogó cikk részletesen összegzi, milyen mechanizmusokon keresztül hatnak a baktériumok, gombák és vírusok, és milyen klinikai stratégiák körvonalazódnak a mikrobiom célzott befolyásolására.
A mikrobiom–daganat kutatásának fordulópontjai
A szerzők történeti ívet rajzolnak: a daganatregressziót kísérő fertőzések korai megfigyeléseitől (Busch, Fehleisen, majd Coley „toxinjai”) a modern onkovírusok felismerésén át a Helicobacter pylori áttöréséig, amelynek gyomorrákkal való kapcsolata a mikrobiális karcinogenezis egyik alappéldájává vált. A közelmúlt technológiai fejlődése (nagy áteresztőképességű szekvenálás, képalkotó módszerek) pedig megkérdőjelezte a „steril tumor” régi dogmáját: több daganattípusban kimutathatóvá vált a tumorasszociált mikrobiális közösségek jelenléte és heterogenitása.
Tumorasszociált mikrobiom: több „szereposztás”, több útvonal
A review a tumorokhoz társuló mikrobiomot komplex ökoszisztémaként írja le: baktériumok, gombák, vírusok, archaeák és protozoonok egyaránt megjelenhetnek, és a TME-t a gyulladás, az immunválasz és az anyagcsere felől is alakíthatják. A baktériumok forrása lehet a nyálkahártyagát sérülése, szomszédos anatómiai régiók „átjárása”, illetve hematogén/lymphatikus disszemináció; a hipoxiás tumor-mag pedig kifejezetten kedvezhet bizonyos kolonizálóknak.
A szerzők több daganattípus példáján keresztül részletezik a jellemző összefüggéseket: Fusobacterium nucleatum szerepe vastagbéldaganatban (többek között β-katenin útvonal és immunmoduláció), Porphyromonas gingivalis kapcsolata fej-nyaki laphámdaganatkal, vagy a gyomorrákban domináns H. pylori-mechanizmusok (CagA/VacA, gyulladás, epigenetikai hatások).
Kulcsmechanizmusok: genotoxicitás, jelátvitel, immun- és anyagcsereprogramozás
A review központi üzenete, hogy a mikrobiom közvetlen és közvetett módon is támogathatja (vagy egyes esetekben gátolhatja) a tumorprogressziót.
- DNS-károsítás és genominstabilitás: kiemelt példa a colibactin-termelő E. coli (kettős száltörések, mutációs terhelés), valamint a krónikus fertőzéshez társuló reaktív oxigén/nitrogén származékok.
- Onkogén jelátviteli utak modulálása: a Wnt/β-katenin aktivációja F. nucleatum esetén FadA–E-cadherin kötődésen keresztül; továbbá a NF-κB és STAT3 tengely tartós aktivációja gyulladásos környezetben, például H. pylori vagy enterotoxigén Bacteroides fragilis kapcsán.
- Immunrendszeri „átállítás”: TLR-jelpályák, inflammaszómák, Treg/MDSC-tengelyek, valamint checkpoint-környezet befolyásolása szerepel a leírt mechanizmusok között; a szerzők hangsúlyozzák a kontextusfüggést (tumortípus, mikroba, lokalizáció).
- Metabolikus újraprogramozás: a mikrobiom-metabolitok (pl. rövid szénláncú zsírsavak, szekunder epesavak) a tumoranyagcserét és az immunsejtek működését is módosíthatják; külön tárgyalják a glikolízis, lipid- és aminosav-anyagcsere kapcsolódási pontjait.
Terápiás válasz: a mikrobiom mint „hatásfokszabályzó”
A cikk részletesen áttekinti, hogy a mikrobiom miként módosíthatja a kemoterápia, a radioterápia és az immunterápia eredményességét. Bemutatják az intratumorális baktériumok gyógyszer-inaktiváló szerepét (pl. gemcitabin inaktiválása bakteriális enzimekkel), illetve a kemorezisztenciát erősítő mechanizmusokat is, például F. nucleatum autophagyát fenntartó jelátviteli hatásait vastagbélrákban.
Immunterápia kapcsán a review több, mikrobiomhoz kapcsolt megfigyelést tárgyal: egyes baktériumok jelenléte összefügghet a checkpoint-gátlók hatékonyságával, és ismertetik a mikrobiom-manipuláció (például FMT) lehetőségét rezisztens esetekben, melanoma klinikai vizsgálati adatokra hivatkozva. Radioterápiánál a szerzők kitérnek arra is, hogy a gombaközösségek és a Dectin-1-közvetített immunhatások a sugárkezelés utáni antitumor immunválaszt befolyásolhatják.
Klinikai irányok és korlátok
Az átekintés a mikrobiom-célzás eszköztárát szélesen értelmezi: probiotikumok, antibiotikumok, FMT, továbbá mikrobák mint gyógyszerhordozók, génmódosított baktériumok, bakteriofágok, valamint több, már klinikailag alkalmazott mikrobiális eredetű/onkolitikus készítmény példáját is összegzi. Konkrétan említik FDA-hoz kötődően többek között az azurin-eredetű p28-at, az aminosav-megvonáson alapuló enzimes terápiák példáit (pl. PEGilált aszparagináz), valamint BCG alkalmazását nem izominvazív hólyagdaganatokban, és onkolitikus vírusok klinikai használatát is.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák a transzláció akadályait: alacsony mikrobiális biomassza miatti detektálási nehézségek és kontaminációs kockázat, az állatmodellek és az ember közötti különbségek, illetve az élő mikrobiális terápiák dózis–hatás és biztonságossági kérdései (infekció, szepszis, környezeti kontamináció).
Yao Y, Zhu Y, Chen K, Chen J, Li Y, Li D, Wei P. Microbiota in cancer: current understandings and future perspectives. Signal Transduction and Targeted Therapy. 2026;11:39. doi:10.1038/s41392-025-02335-3.
