Egy francia multicentrikus vizsgálat szerint a földimogyoró-immunterápia többnyire biztonságos, de a súlyos reakciók és a folyamatos edukáció kiemelt jelentőségű.
Egy valós populációs vizsgálat szerint a háziporatka SCIT gyermekeknél hatékonyabb, de több mellékhatással jár, mint felnőtteknél, életkortól függően.
Az OrigAMI-4 vizsgálatban az amivantamab szubkután alkalmazása jelentős, tartós tumorkontrollt mutatott előrehaladott fej-nyak laphámrákban, rezisztens esetekben.
A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.
A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.
Az FDA 2024-ben jóváhagyta az első szolid daganatra alkalmazható adoptív sejtterápiát, míg Európában a kutatás gyorsabb, mint a szabályozás.
Egy ausztrál tanulmány szerint az allergiás náthában szenvedők tünetei tartósan rontják életminőségüket, miközben a hatékony kezeléshez korlátozott a hozzáférés.
A daganatspecifikus neoantigén-alapú vakcinák ígéretes áttörést jelentenek az immunterápiában, de hatékonyságuk több kihívástól is függ.
A CAR-T-sejtterápia áttörést jelent a refrakter B-sejtes hematológiai daganatok kezelésében, de szolid tumoroknál további kihívások várnak megoldásra.
A colorectalis daganat immunterápiás kezelése jelenleg alcsoportfüggő, különösen a dMMR/MSI-H és pMMR/MSS típusok eltérő válasza miatt.
A rectumdaganat robotasszisztált műtéte gyorsan fejlődik, kedvező perioperatív eredményekkel, de hosszú távú bizonyítékok még hiányoznak.
A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.
Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.
A MATCH01 vizsgálatban a makrofágokkal kezelt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata a standard orvosi ellátáshoz képest.
A közlemény azt a kérdést járja körül, hogy a prosztatarákban miért maradt szűk az immunterápia helye, és mely új megközelítések törhetik át ezt a korlátot.
Az élelmiszerallergia előfordulása és jellege világszerte jelentős régióközi eltéréseket mutat, így új kezelésstratégiák kidolgozása vált szükségessé.
Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.
A fejlett országokban, mint ahogyan Magyarországon is, változatlanul népbetegségnek számítanak az allergiás megbetegedések, ez alól csak azok a területek kivételek, ahol sokkal természetesebb életformát folytatnak az emberek.
Egy új tanulmány szerint a TNX-4800 potenciálisan védőhatást biztosít már két nap elteltével, és a védőhatás legalább négy hónapig fennmarad a meghosszabbított felezési időnek köszönhetően.
A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.
A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.
Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.
Egy új CD40-agonista antitest korai klinikai vizsgálatban áttétes daganatok regresszióját és teljes remissziót eredményezett, szisztémás hatással.
A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.
Az onkológiai kezelések fejlődése jelentősen javította a túlélési esélyeket, ám a szerzett rezisztencia még mindig korlátozza a hosszú távú sikert.
Az elmúlt években a gén- és sejtterápia fejlődését több technológiai újítás együttes hatása tette lehetővé, klinikai lehetőségeket teremtve.
A COMPASSION-16 fázis 3 vizsgálat szerint a kadonylimab platinaalapú kemoterápiához adva javította a hatékonyságot előrehaladott méhnyakrákban több alcsoportban is.
A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.
A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.
A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.
A Yale kutatócsoportja új, nyílt forrású mélytanuló modellje innovatívan támogatja a precíziós vakcinatervezést peptidek szerkezetének elemzésével.
Egy japán vizsgálatban a lenvatinib és nivolumab kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult nem reszekálható hepatocelluláris carcinomában.
A magas malignitású serosus petefészekrákban a FAK-gátlás elősegítheti az immunválaszt, növelve az immunterápiás kombinációk hatékonyságát preklinikai vizsgálatokban.
Az allergénspecifikus immunterápia javíthatja az asztma tüneteit, csökkenti a gyógyszerhasználatot, de nőhet a szisztémás mellékhatások kockázata.
Izominvazív hólyagrákban a perioperatív enfortumab vedotin + pembrolizumab és műtét kombinációja fokozta a túlélést, de növelte a mellékhatások kockázatát.
A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.
Egy japán retrospektív kohorszvizsgálat szerint PD-L1-negatív előrehaladott NSCLC-ben a NICT kombináció javítja az össztúlélést a PCT-hez képest.
Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.
A daganatos szövetekben jelen lévő mikrobiom egyre inkább a karcinogenezis, progresszió és terápia meghatározó tényezőjeként kerül előtérbe.
Egy 2025-ös áttekintés alapján tíz rheumatoid arthritisben szenvedő beteg kapott CAR T-sejt terápiát, kilencnél sikeres immunválasz alakult ki.
Az alacsony mutációs terhelésű, „hideg” daganatok immunterápiás válasza korlátozott, de egy új adenovírus-platform javíthatja a kezelhetőséget ICC-ben.
A kemoterápia és PD-1/PD-L1-gátlók kombinációja emlőrákban javítja a túlélést, de fokozott toxicitást okoz, főként PD-L1-pozitív TNBC esetén.
A LARA II. fázisú vizsgálat szerint a pembrolizumab és lenvatinib együttese új, hatékony kezelési opciót jelenthet előrehaladott világos sejtes nőgyógyászati rákban.
Kanadai tudósok áttörést értek el: először sikerült ipari léptékben funkcionális CD4+ T-sejteket előállítani őssejtekből immunterápiához.
A MUSC kutatói által fejlesztett humanizált antitest az SFRP2 fehérje gátlásával új, többcélú terápiát kínál a tripla-negatív emlőrák kezelésében.
Az innovatív onkológiai és immunológiai kezelések új tüdőtoxicitási kihívásokat vetnek fel, melyek multidiszciplináris ellátást igényelnek.
Egy új preklinikai vizsgálat szerint a SARS-CoV-2 tüskefehérje-peptidet tartalmazó vakcina javítja az immunválaszt és gátolja a melanoma terjedését egerekben.
A zanidatamab bispecifikus HER2-gátló antitest tartós, jelentős tumorredukciót eredményez előrehaladott, HER2-pozitív epeúti daganatokban.
A petefészekrák terápiáját forradalmasító PARP-gátlókkal szembeni rezisztencia leküzdésére új, kombinált gyógyszeres megközelítés kínálhat megoldást.
Az Egyesült Királyságban induló, LungVax-vakcinával végzett vizsgálat célja a tüdőrák megelőzése magas kockázatú csoportokban.