A VISTA fázis 1/2a vizsgálatban műthető nyelőcső‑adenokarcinómás betegek körében tesztelik az ITOP1 daganatvakcinát, mint új immunterápiát.
Az OUTMATCH vizsgálat második szakasza többféle allergiás betegeknél értékelte az omalizumab monoterápia és az omalizumab-támogatott immunterápia hatékonyságát.
A nőgyógyászati daganatok kezelése új irányokat vesz: fontos a beteg kiválasztás, a műtéti precizitás és a célzott, biomarker-alapú terápia.
A CAR-T-sejtterápia a nehezen kezelhető vérrákok új eszköze, de gyakran jelentkeznek neurológiai mellékhatások, mint görcsroham vagy agyödéma.
A PD-1-gátlóval és kemoterápiával kombinált anti-VEGFR-terápia javította a betegség kontrollját előrehaladott tripla negatív emlőrákban.
A daraxonrasib kifejezett aktivitást mutatott NRAS-mutáns melanóma preklinikai modelljeiben, ígéretes lehetőséget kínálva terápiás alternatívaként.
A daganatfejlődést a tumormikrokörnyezet komplex kölcsönhatásai befolyásolják; cikkünk a beavatkozási lehetőségeket és korlátokat elemzi.
Az urotheliális carcinoma terápiája jelentősen fejlődött: az EV-302 vizsgálat áttörést hozott az új kombinációs kezelés hatásosságának igazolásában.
Az áttétes vastagbélrák késői kezelésében a molekuláris profilozás új célzott terápiás lehetőségeket kínál a refrakter esetek számára.
Az antitest–gyógyszer konjugátumok fejlesztése alapvetően formálja át a célzott daganatellenes terápiák stratégiáját és klinikai alkalmazását.
A daganatellenes kezelések hatékonyságát több tényező is korlátozza, míg a lokális, hidrogél-alapú gyógyszerhordozók új lehetőségeket nyithatnak.
A ReMIND fázis I vizsgálat igazolta, hogy multi-antigénspecifikus T-sejtes terápia biztonságos lehet gyermek központi idegrendszeri daganatok kezelésében.
A NICE ajánlása szerint a pembrolizumab kemoradioterápiával kombinálva evidencián alapuló, új immunterápiás kezelést kínál előrehaladott méhnyakrákban.
Egérmodellben a GPC2-mRNS-vakcina jelentős daganatellenes immunválaszt és neuroblastoma progresszió-csökkenést mutatott.
Egy japán, multicentrikus fázis II vizsgálat a pembrolizumab és olaparib kombinációját értékelte kiújult méhnyakrákban, biztató kontroll- és túlélési adatokkal.
Az ANOC-001 az első, nem virális génszerkesztésű T-sejtterápia, melyet Európában KRAS G12V-mutáns hasnyálmirigyrákban klinikailag tesztelnek.
A KRAS-mutációs hasnyálmirigy-adenokarcinóma immunológiai szempontból "hideg" tumor, ezért kombinált terápiák lehetnek szükségesek a kezeléséhez.
Egy francia multicentrikus vizsgálat szerint a földimogyoró-immunterápia többnyire biztonságos, de a súlyos reakciók és a folyamatos edukáció kiemelt jelentőségű.
Egy valós populációs vizsgálat szerint a háziporatka SCIT gyermekeknél hatékonyabb, de több mellékhatással jár, mint felnőtteknél, életkortól függően.
Az OrigAMI-4 vizsgálatban az amivantamab szubkután alkalmazása jelentős, tartós tumorkontrollt mutatott előrehaladott fej-nyak laphámrákban, rezisztens esetekben.
A daganaton belüli immunterápia közvetlenül célozza meg a tumorkörnyezet akadályait, fokozva a helyi hatékonyságot és csökkentve a szisztémás mellékhatásokat.
A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.
Az FDA 2024-ben jóváhagyta az első szolid daganatra alkalmazható adoptív sejtterápiát, míg Európában a kutatás gyorsabb, mint a szabályozás.
Egy ausztrál tanulmány szerint az allergiás náthában szenvedők tünetei tartósan rontják életminőségüket.
A daganatspecifikus neoantigén-alapú vakcinák ígéretes áttörést jelentenek az immunterápiában, de hatékonyságuk több kihívástól is függ.
A CAR-T-sejtterápia áttörést jelent a refrakter B-sejtes hematológiai daganatok kezelésében, de szolid tumoroknál további kihívások várnak megoldásra.
A colorectalis daganat immunterápiás kezelése jelenleg alcsoportfüggő, különösen a dMMR/MSI-H és pMMR/MSS típusok eltérő válasza miatt.
A rectumdaganat robotasszisztált műtéte gyorsan fejlődik, kedvező perioperatív eredményekkel, de hosszú távú bizonyítékok még hiányoznak.
A vastagbélrák immunterápiás hatékonyságát a daganat genetikai jellemzőin túl a bél mikrobiomja is befolyásolja, amely ígéretes célpont a kezelésben.
Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.
A MATCH01 vizsgálatban a makrofágokkal kezelt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata a standard orvosi ellátáshoz képest.
A közlemény azt a kérdést járja körül, hogy a prosztatarákban miért maradt szűk az immunterápia helye, és mely új megközelítések törhetik át ezt a korlátot.
Az élelmiszerallergia előfordulása és jellege világszerte jelentős régióközi eltéréseket mutat, így új kezelésstratégiák kidolgozása vált szükségessé.
Egy fázis I vizsgálat szerint a praecancerosus laesióba adott kis dózisú nivolumab csökkenti a malignus progresszió esélyét és mérsékli a műtéti igényt.
A fejlett országokban, mint ahogyan Magyarországon is, változatlanul népbetegségnek számítanak az allergiás megbetegedések, ez alól csak azok a területek kivételek, ahol sokkal természetesebb életformát folytatnak az emberek.
Egy új tanulmány szerint a TNX-4800 potenciálisan védőhatást biztosít már két nap elteltével, és a védőhatás legalább négy hónapig fennmarad a meghosszabbított felezési időnek köszönhetően.
A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.
A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.
Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.
Egy új CD40-agonista antitest korai klinikai vizsgálatban áttétes daganatok regresszióját és teljes remissziót eredményezett, szisztémás hatással.
A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.
Az onkológiai kezelések fejlődése jelentősen javította a túlélési esélyeket, ám a szerzett rezisztencia még mindig korlátozza a hosszú távú sikert.
Az elmúlt években a gén- és sejtterápia fejlődését több technológiai újítás együttes hatása tette lehetővé, klinikai lehetőségeket teremtve.
A COMPASSION-16 fázis 3 vizsgálat szerint a kadonylimab platinaalapú kemoterápiához adva javította a hatékonyságot előrehaladott méhnyakrákban több alcsoportban is.
A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.
A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.
A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.
A Yale kutatócsoportja új, nyílt forrású mélytanuló modellje innovatívan támogatja a precíziós vakcinatervezést peptidek szerkezetének elemzésével.
Egy japán vizsgálatban a lenvatinib és nivolumab kombinációja biztonságosnak és hatékonynak bizonyult nem reszekálható hepatocelluláris carcinomában.
A magas malignitású serosus petefészekrákban a FAK-gátlás elősegítheti az immunválaszt, növelve az immunterápiás kombinációk hatékonyságát preklinikai vizsgálatokban.