Az immunrendszer szabályozási zavarai és a környezeti hatások szerepe az allergia patogenezisében

Mint Dr. Bata Zsuzsanna magyarázta, az allergia valójában az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra – allergénekre – amelyek normális esetben ártalmatlanok lennének. „Amikor allergiáról beszélünk, általában azt feltételezzük, hogy egy konkrét anyag, mint például a parlagfű vagy a mogyoró, váltja ki a tüneteket. A valóság azonban sokkal összetettebb: az allergiás tünetek hátterében az immunrendszer túlzott reakciója áll, amely nem minden esetben köthető egyértelműen egyetlen kiváltó tényezőhöz. Éppen ezért az allergia pontos meghatározása sem egyszerű, hiszen az ilyen típusú immunreakciók olyan betegségekhez is vezethetnek – például csalánkiütéshez vagy ekcémához – , amelyek inkább az immunrendszer belső szabályozásának zavarából fakadnak, mintsem egy konkrét külső hatásból” – fogalmazott az allergológus.

Kifejtette, a csecsemő- és kisgyerekkorban bennünket érő bakteriális hatások beszűkülése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések. Erre épül az úgynevezett higiénia elmélet. A hipotézis szerint a modern, túlzottan steril környezet, a bakteriális fertőzésekkel szembeni túlzott védekezés, valamint a gyermekkori mikrobákkal való találkozás hiánya az immunrendszer nem megfelelő fejlődéséhez vezet. Az immuntolerancia hiánya pedig növeli az allergiás és autoimmun megbetegedések kockázatát. Ugyanakkor az is tény, hogy a bakteriális fertőzések nagyon súlyos tüneteket okozhatnak. Ezért, ahogy az allergológus felhívta rá a figyelmet, valahol a kettő között kell megtalálni az egyensúlyt.

„Azt már tudjuk, hogy a csecsemő- és gyermekkorban az immunrendszer rendkívül sokat fejlődik a külső környezeti hatásoknak köszönhetően. Nincsen azonban jól bevált recept arra, hogy pontosan mikor, mit kell tenni. Általános irányelvek vannak, de azok is változnak. Erre a legjobb példa a mogyoróallergia” – mondta el az allergológus. Mint magyarázta, korábban hosszú ideig úgy vélték, hogy akkor védjük meg a gyermeket a mogyoróallergia kialakulásától, ha 2-3 éves koráig egyáltalán nem adunk neki. Később mégis kiderült, hogy éppen az ellenkezője igaz: ha a szervezet már csecsemőkorban találkozik a mogyoróval, kisebb eséllyel alakul ki allergia.

Az egyes, enyhébb allergiákat a gyerekek idővel kinőhetik, ugyanakkor léteznek súlyosabb formák is, amelyek egész életen át megmaradhatnak. A súlyos, már gyermekkorban jelentkező allergiák mögött sokszor az áll, hogy az immunrendszer működése eleve érzékenyebb vagy eltér a normáltól. Ez részben örökletes is lehet: bizonyos családokban gyakoribb az asztma, az ekcéma, a súlyos ételallergia vagy más allergiás megbetegedés. Ilyenkor az immunrendszer túl erősen reagál olyan anyagokra, amelyek másoknál nem okoznak problémát. Ha ez a túlzott reakció már kisgyermekkorban erősen jelentkezik, és nem enyhül az évek során, akkor nagyobb az esélye, hogy felnőttkorban is megmarad, és a betegnek egész életében küzdenie kell ezekkel a súlyos tünetekkel.

Az allergia bizonyos esetekben – mint a méh- és darázsméreg-allergia esetén – súlyos, akár halálos reakciót is eredményezhet. Az allergiás tünetek ugyanakkor, még ha nem is jelentenek közvetlen veszélyt, jelentősen ronthatják az érintettek életminőségét. „Ha valakinek például atópiás dermatitisze (ekcémája) van, fiatal, nem fog belehalni, de tönkreteszi a betegség az egész fiatalkorát. Feladatunk, hogy segítsünk rajtuk, hiszen nem hagyhatjuk, hogy valaki úgy élje le a fiatalkorát, hogy állandóan gyulladt és viszket a bőre” – fogalmazott Dr. Bata Zsuzsanna. A szakember közölte, a legtöbb allergiás reakciót – például a bőrviszketést, szemgyulladást vagy szénanáthát – leggyakrabban környezeti tényezők váltják ki.

Egész évben panaszokat okozhat például a házi poratka, míg a szezonális allergének közül igen gyakori a pollenek által kiváltott irritáció. Például, ami Szegeden különösen jellemző, a parlagfű-allergia, amely az augusztusi és szeptemberi időszakban igencsak megkeseríti az érintettek mindennapjait. „Az, hogy ezek az allergének kinél, milyen típusú tüneteket okoznak, például kinek lesz szénanáthája, vagy azzal együtt konjunktivitise is, egyénenként eltérő. De az is változó, hogy egy parlagfű miatti szénanátha az évek alatt hogyan válik egyre súlyosabbá, míg akár a tüdőszövetet is érintve allergiás asztmává alakul. Ezért nem érdemes a tüneteket kezeletlenül hagyni, mert a tartós gyulladás orrfolyást, tüsszögést és akár más, kellemetlen panaszokat is okozhat, amelyek nagyban rontják a betegek életminőségét” – mondta el az allergológus. Rámutatott, az allergia nemcsak attól alakul ki, hogy egy idegen anyag – például pollen vagy poratka – bekerül a szervezetbe, hanem attól is, hogy közben ez az anyag irritálja a bőrt, vagy a nyálkahártyát. Az immunrendszer ezt úgy érzékeli, mintha valamilyen veszélyes támadás érte volna a szervezetet. Emiatt sokkal erősebben reagál az adott anyagra, és kialakulhat az allergia.

A házi poratka példája nagyon jól mutatja ezt: az atka egyik enzimje károsíthatja a bőr, vagy a nyálkahártya felszínét védő sejteket. Emiatt a szervezet riadót fúj, és allergiás reakció alakul ki az atka fehérjéivel szemben. Az immunrendszer általában akkor reagál erősebben, ha valamilyen veszélyjelzés is társul hozzá. Az oltásokban használt adjuvánsok (segédanyagok) pontosan ezt a veszélyjelzést utánozzák, hogy az immunrendszer felfigyeljen a hatóanyagra. Az oltásoknál ez hasznos lehet, mert segíti, hogy a szervezet megtanuljon védekezni. Az allergia esetében azonban ugyanez a mechanizmus tévesen működik: a szervezet egy ártalmatlan anyagot is veszélyesnek érzékel.

Napjainkban igen jellemző a különféle ételallergiák kialakulása is. Ez egy rendkívül összetett terület, ahol nagyon sok tényező figyelembe vételével deríthető csak ki, mi okozza pontosan a beteg problémáját.

Mint a doktornő hangsúlyozta, a megelőzésben szerepet játszhat a természetközelibb életmód és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése. Meglátása szerint sok tévhit övezi az allergiát: gyakran olyan tüneteket is annak tulajdonítanak, amelyeknek valójában nincs közük hozzá, és az ételintoleranciák körül is sok a bizonytalan, tudományosan nem megalapozott információ. Az ételallergiák felismerése ezért összetett folyamat, a sikeres diagnózis kulcsa az orvos és a beteg közötti szoros együttműködés, hiszen sok esetben a páciens megfigyelései segítik elő, hogy kiderüljön, mi okozza a tüneteket. Megoldás lehet: a deszenzitizáló kezelés Kiemelte, az allergiás tünetek oki kezelésére az úgynevezett deszenzitizációt alkalmazzák, vagyis az allergénspecifikus immunterápiát. Ennek a lényege, hogy nagyon pici dózissal indítva, egyre nagyobb dózisban adagolják azt az anyagot, amelyre allergiás a beteg. Ez különösen hatékony kezelés lehet a méh- és darázsméreg-allergia esetén. Mint a doktornő beavatott, a szegedi klinikán is folyik ilyen kezelés.

„A deszenzitizáló kezelés során fokozatosan hozzászoktatjuk a szervezetet az allergénekhez. Felépítünk egy fenntartó dózist, amit a következő 3-5 évben folyamatosan kapnia kell a betegnek. Ezzel a terápiával pedig biztosítható, hogy hosszú távon tolerancia alakuljon ki a betegben az adott venommal (méreggel) szemben” – mutatott rá.

Dr. Bata Zsuzsanna arra is felhívta a figyelmet, hogy az immunterápia oki kezelésnek számít. Az utóbbi évtizedekben viszont az allergiás betegségek tüneti kezelésében is nagyon sok előrelépés történt. „Ma már a különböző biológiai terápiákkal egészen jól lehet blokkolni az immunrendszer kóros működése miatt kialakuló szöveti és sejtszintű hatásokat. Bár az, hogy ezek a terápiák mennyire képesek a betegség lefolyását hosszú távon módosítani, még nem teljesen világos, de egyre több adat utal arra, hogy minél korábban kezdjük a kezelést, annál hatékonyabban állítható meg a kóros immunfolyamat kialakulása. A kutatások azt is vizsgálják, hogy a biológiai terápiák mennyire képesek végleges gyógyulást elérni, nem csupán tüneti kezelést biztosítani” – fogalmazott. Dr. Bata Zsuzsanna.

Hozzátette, a legnagyobb probléma az, hogy az allergiás megbetegedések túlzottan elterjedtek, míg ezen a területen az igazán értő szakemberek nincsenek olyan sokan. Az sem könnyíti a pontos diagnózist, hogy az allergiák túlnyomó többsége nem olyan súlyos formában jelentkezik: az életminőséget meglehetősen rontják, de a súlyosabb betegségekhez képest nem kapnak akkora figyelmet. Ezért az allergiás betegségek kissé perifériára szorulnak. Hangsúlyozta, ezek alapján különösen fontos lenne az egészségügyi alapismeretek erősítése már az általános iskolákban, hiszen ha már gyermekkorban elsajátítjuk ezeket az alapokat, az nagyban segíthet a későbbi megelőzésben és felismerésben.