Címke: asztma

A World Allergy Organization szakértői áttekintették a biológiai terápiákat, nanotest-alapú szerek és jelátvitel-gátlók szerepét légúti és allergiás betegségekben.

A cikk a rövid ideig tartó szisztémás kortikoszteroid-terápia biztonságáról szóló újabb epidemiológiai adatokat és azok kockázatait vizsgálja.

Ez az elemzés azt vizsgálta, hogy a dupilumab közepes dózisú ICS-hez adva miként befolyásolja a 2-es típusú gyulladással járó asztma kontrollját.

Ez a közlemény áttekinti a dupilumab hatását, alkalmazását és biztonságát különféle 2-es típusú gyulladáshoz köthető allergiás kórképekben.

A cikk az asztma és allergiás betegségek új szisztémás kezelési lehetőségeit, célzott immun- és metabolikus terápiákat mutatja be.

Ez az áttekintés az asztma és a COPD biológiai terápiáinak immunológiai hátterét, vizsgálati eredményeit és a betegkiválasztás lehetséges biomarkereit vizsgálja.

A cikk összefoglalja az asztma kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokat és a terápiák fejlődését a laboratóriumtól a klinikumig.

A vizsgálat azt elemezte, hogy a háziporatka-allergiásoknál a szokásos kezeléshez képest a többéves szublingvális immunterápia miként befolyásolja a légzésfunkciót.

Egy bostoni kohorszvizsgálat összehasonlította az asztma fellángolásait a biológiai terápiák 2015-ös elterjedése előtt és után.

A légúti nyálkahártya immunrendszere kulcsszerepet játszik a belélegzett kórokozók elleni védelemben, befolyásolva légúti betegségek kialakulását.

A 32–37. hét között született csecsemők légzőszervi megbetegedésekre és későbbi légzési problémákra fokozottan hajlamosak.

A WAYPOINT fázis III vizsgálat a tezepelumab hatásosságát és biztonságosságát elemezte az ECRS japán alcsoportjaiban epidemiológiai adatok alapján.

A magnézium kulcsszerepet tölt be számos biokémiai folyamatban; hiánya főként krónikus betegségekben fordul elő, ahogyan azt újabb áttekintések is hangsúlyozzák.

Az USA-ban az enterális dexametazon használata nőtt asztmás gyermekek sürgősségi ellátásában, de alkalmazása intézményi és páciensjellemzők szerint változó.

Az allergiás rhinitis diagnózisában új, célzottabb vizsgálatok segíthetnek, hogy a tüneteket jobban a páciens egyéni immunprofiljához igazítsuk.

Az allergiás betegségek biológiai terápiája célzottan gátolja az IgE-t, IL-5-öt, IL-4/IL-13-t és TSLP-t, a kezelés személyre szabott kiválasztása több tényezőn alapul.

A depemokimab félévenkénti szubkután adása érdemben mérsékelte a súlyos eozinofil asztma fellángolásait, de más klinikai mutatókban nem hozott javulást.

A T2-típusú gyulladás több gyermekbetegségnél is jelentős patomechanizmus lehet, ezért a dupilumab alkalmazásának lehetőségei folyamatosan bővülnek.

Egy valós populációs vizsgálat szerint a háziporatka SCIT gyermekeknél hatékonyabb, de több mellékhatással jár, mint felnőtteknél, életkortól függően.

A PASSAGE vizsgálat szerint a tezepelumab 1 éves terápiája jelentősen, 70%-kal mérsékelte a súlyos asztma-rosszabbodások gyakoriságát, kedvező biztonságossággal.

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Egy retrospektív elemzés szerint a tartós orális szteroidkezelésben részesülő asztmás felnőtteknél nő a szövődmények gyakorisága.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

Egy többcentrumos, randomizált vizsgálat szerint azitromicin nem enyhítette súlyos sípoló légzés tüneteit óvodáskorú gyermekeknél.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

Az allergológia és immunológia terén a mesterséges intelligencia ígéretes, de klinikai alkalmazását adatminőségi, validációs és etikai kihívások korlátozzák.

Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.

Az asztma, COPD, ILD és dohányzás világszerte növekvő terhet rónak az egészségügyre, főként az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

A fejlett országokban, mint ahogyan Magyarországon is, változatlanul népbetegségnek számítanak az allergiás megbetegedések, ez alól csak azok a területek kivételek, ahol sokkal természetesebb életformát folytatnak az emberek.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

Az allergénspecifikus immunterápia javíthatja az asztma tüneteit, csökkenti a gyógyszerhasználatot, de nőhet a szisztémás mellékhatások kockázata.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

A NEAK gyógyszeradatbázis nem tartalmaz támogatási összegeket, így a gyógyszerek expediálásakor az Egyedi Méltányossági Főosztály tájékoztatása az irányadó.

Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.

Az enyhe időjárás következtében hazánkban korán kezdődik a pollenszezon, kiemelten a mogyoró, éger és ciprusfélék allergén hatásával.

A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.

Egy hálózati metaanalízis összehasonlította az atópiás dermatitis kezelésekor jelentkező asztma és allergiás rhinitis kockázatát célzott terápiáknál.

A budesonid/formoterol kombináció biztonságát három spontán jelentési rendszer alapján vizsgálták; több új, főként korai mellékhatás is megjelent.

Ez a tanulmány a légszennyezés és az allergiás nátha, az asztma és a krónikus arcüreggyulladás közötti összefüggést értékelte.

Egy nemzetközi kutatócsoport új immunológiai folyamatot azonosított, mely segítheti az allergia és asztma megelőzését a gyermekek bélmikrobiomján keresztül.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

Egy friss multicentrikus vizsgálat szerint a vérből mérhető gyulladásos fehérjék segíthetik a biológiai terápia hatékonyságának előrejelzését súlyos, eozinofil típusú asztmában.

Az új biológiai terápiák jelentősen megváltoztatták a súlyos asztma kezelését; egy friss kohorszvizsgálat a tezepelumab és dupilumab hasonló hatásosságát igazolta.

A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.