Biologikumok és JAK-gátlók atópiás dermatitisben: eltérő mellékhatásprofilok egy hálózati metaanalízis alapján
Egy friss, randomizált vizsgálatokat összegző hálózati metaanalízis az atópiás dermatitis (AD) szisztémás célzott terápiái mellett jelentett asztma- és allergiás rhinitis-események kockázatát hasonlította össze. A rangsorolás alapján a dupilumab kedvezőbb, míg egyes JAK-gátló és vizsgálati készítmények kedvezőtlenebb mellékhatásprofilhoz társultak, ugyanakkor a dózishatás és a betegjellemzők összemosódása miatt dózisajánlás nem adható.
Miért fontos kérdés az AD „légúti” komorbiditása?
Az AD krónikus, relapszáló gyulladásos bőrbetegség, amelyben genetikai tényezők, barrierkárosodás, mikrobiom-eltérések és immunológiai zavarok egyaránt szerepet játszanak. A cikk felidézi az „atópiás menetelés” (atopic march) koncepcióját: az AD egyes esetekben időben összefügghet az allergén-szenzibilizációval és a 2-es típusú gyulladásos válasszal, amely később asztmához és allergiás rhinitishez kapcsolódhat. Mindez klinikailag azért releváns, mert az AD-ban alkalmazott, gyorsan bővülő célzott szisztémás terápiás paletta mellett a légúti események (újonnan kialakuló vagy romló asztma, illetve allergiás rhinitis) kockázata nem egyformán ismert.
Módszertan: RCT-kből épített Bayes-féle hálózati metaanalízis
A szerzők 2025. január 4-ig kerestek randomizált, kontrollált vizsgálatokat (PubMed, Embase, Cochrane Library, Web of Science), amelyek AD-s betegeknél JAK-inhibitorok vagy biológiai terápiák mellett asztma és/vagy allergiás rhinitis előfordulását (mellékhatásként jelentett eseményként) közölték. Az elemzés Bayes-féle, random hatású hálózati metaanalízissel készült, az összehasonlítások relatív kockázattal (RR) és 95%-os kredibilitási intervallummal történtek, a beavatkozások rangsorolására SUCRA-t használtak. A tanulmány a Cochrane RoB 2 eszközzel értékelte a torzítási kockázatot, és metaregresszióval vizsgálta, hogy egyes vizsgálati/betegjellemzők (pl. életkor) összefüggnek-e a kimenetekkel.
Eredmények: 26 RCT, több mint 13 ezer beteg – eltérő rangsorok asztmára és rhinitisre
Összesen 26 RCT (13 069 résztvevő) került be; a vizsgált szerek között szerepelt többek között az abrocitinib, upadacitinib, baricitinib (JAK-gátlók), valamint dupilumab, nemolizumab, tralokinumab, lebrikizumab és az ISB 830 (biológiai/célzott terápiák, részben vizsgálati szerek). A vizsgálatok többsége placebo-kontrollált volt, egyetlen head-to-head összehasonlításként upadacitinib vs. dupilumab is szerepelt. A szerzők kiemelik, hogy jelentős heterogenitás volt jelen (I²>50%), ezért random hatású modell mellett elemeztek.
Asztma (jelentett mellékhatás-események) – kiemelt összehasonlítások és rangsor:
- Nemolizumab 90 mg-hoz képest a dupilumab 300 mg (RR=0,10; 95% CI: 0,01–0,93) és a tralokinumab 150 mg (RR=0,03; 95% CI: 0–0,77) alacsonyabb asztmakockázattal társult.
- SUCRA alapján az asztma-események szempontjából a legalacsonyabb előfordulást a tralokinumab 150 mg érte el (SUCRA 95,1%), míg a legkedvezőtlenebb rangot az ISB 830 600 mg kapta (SUCRA 8,0%).
Allergiás rhinitis (jelentett mellékhatás-események) – rangsor:
- SUCRA szerint a legmagasabb eseményvalószínűség az abrocitinib 100 mg-hoz társult (SUCRA 10,3%), a legalacsonyabb pedig a dupilumab 200 mg-hoz (SUCRA 93,8%).
Kombinált kockázati kép:
A klaszteranalízis a két kimenet (asztma és allergiás rhinitis) SUCRA-értékei alapján a dupilumab 200 mg-ot az együttesen legalacsonyabb kockázatú beavatkozásként emeli ki, míg az abrocitinib 100 mg a legmagasabb kombinált kockázattal járt az elemzésben.
Értelmezési keretek és korlátok: rövid utánkövetés, definíciós bizonytalanság, dózis–betegfaktor konfúzió
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az RCT-k többségének utánkövetése viszonylag rövid volt (medián 16 hét), ami korlátozhatja a hosszabb távú atópiás komorbiditási kockázat megítélését. További lényeges bizonytalansági tényező, hogy az „asztma” és „allergiás rhinitis” események a vizsgálatok mellékhatás-jelentésein alapultak, potenciálisan nem egységes diagnosztikus kritériumokkal, ami félreosztályozást okozhat. A tanulmány következtetése szerint a dupilumab összességében a legalacsonyabb asztma- és allergiás rhinitis-kockázattal társult, ugyanakkor a dózis és a betegjellemzők (életkor, betegségsúlyosság stb.) közötti konfúzió miatt dózisszintű ajánlás nem adható.
Zeng L, Zhou T, Zhang L, et al. Risk assessment of asthma and allergic rhinitis in atopic dermatitis patients treated with biologics and JAK inhibitors: a systematic review and network meta-analysis of randomized controlled trials. BMC Medicine. 2026; Article in Press. doi:10.1186/s12916-026-04660-y.
