A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.
A gyermekkori psoriasis jelentős teher, miközben a kezelési lehetőségek és a releváns klinikai bizonyítékok továbbra is szűkösek.
Az USA-ban az enterális dexametazon használata nőtt asztmás gyermekek sürgősségi ellátásában, de alkalmazása intézményi és páciensjellemzők szerint változó.
A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.
Az allergiás rhinitis diagnózisában új, célzottabb vizsgálatok segíthetnek, hogy a tüneteket jobban a páciens egyéni immunprofiljához igazítsuk.
A JAK-gátlók megjelenése új lehetőségeket teremtett a gyulladásos bőrbetegségek terápiájában, ugyanakkor összehasonlító adatok még hiányosak.
Az ismeretlen eredetű láz kivizsgálásában a részletes klinikai értékelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai FDG-PET/CT diagnosztika.
A CITED2 fehérje helyi adagolása egérmodellekben elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását a makrofágok reparatív irányú átprogramozásával.
A GLP-1-receptor-agonistákról felmerült, hogy csökkenthetik az elhízással összefüggő daganatok kockázatát, de ezt hosszú távú vizsgálatok még nem igazolták.
Az osteoarthritis változatos lefolyása betegenként és ízületenként eltér, ami szükségessé teszi a személyre szabott kezelési stratégiák bevezetését.
A serdülőkori primer dysmenorrhoea hatékony menedzsmentje komplex, személyre szabott, multidiszciplináris megközelítést igényel a tartós eredmény érdekében.
A krónikus fájdalom kezelésében ígéretesek az új nanomedicinális rendszerek, de klinikai alkalmazásukhoz szigorú biztonsági és gyártási követelmények szükségesek.
A depemokimab félévenkénti szubkután adása érdemben mérsékelte a súlyos eozinofil asztma fellángolásait, de más klinikai mutatókban nem hozott javulást.
A gazdaszervezet immunmodulációját célzó gyógyszerek javíthatják a tuberkulózis kezelését, de rutinszerű használatukat még nagyléptékű vizsgálatok igazolhatják.
Az aspergillosis terápiáját új mikro- és nanorészecske alapú, illetve inhalációs rendszerek segíthetik, javítva a helyi gyógyszerhatékonyságot.
Az osteoarthritis gyulladásos folyamatai a porc lebomlását és homeosztázisának felborulását okozzák; ezek mérsékelhetők doxiciklin és IGF‑1 kombinációjával.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) CHMP bizottsága lezárta a Tavneos (avacopan) felülvizsgálatát, és javasolta a készítmény európai uniós forgalomba hozatali engedélyének visszavonását, mivel már nem igazolt, hogy előnyei meghaladják a kockázatokat.
Az ateroszklerózis precíziós kezelése új lehetőségeket nyit a plakk-specifikus, nanotechnológián alapuló gyógyszeradagolás révén, mérsékelve a szisztémás toxicityt.
A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.
Az IL-32 citokin gyulladásos és daganatos folyamatokban izoformától, sejtkörnyezettől és betegségtől függően eltérő biológiai hatást mutat.
Egy multicentrikus kínai kohorsz szerint a magas RCII és tartós gyulladás jelentősen rontja az akut stroke utáni kimeneteleket, túlmutatva klasszikus rizikófaktorokon.
Gyermekkori égési sérülésnél az immunrendszer túlzott működése egyszerre segíti a gyógyulást és növeli a tartós gyulladás és hegesedés veszélyét.
A depresszió immunológiai aspektusai új megvilágításba helyezik a gyulladásos citokinek szerepét a betegség kialakulásában és lefolyásában.
A mozgásszervi panaszok kialakulásában idegrendszeri, immunológiai, genetikai és pszichoszociális tényezők komplex kölcsönhatása játszik szerepet.
Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.
Az AXIS-vizsgálat kimutatta, hogy arthritis psoriaticában a tengelyi érintettség 27,4%-os, és diagnózisát módszertani különbségek jelentősen befolyásolják.
A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.
A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.
A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.
A kapszaicin nemcsak csökkentette a gyulladást rheumatoid arthritis modellben, hanem mérsékelte a makrofágok gyulladásos átalakulását is.
Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.
Új eredmények szerint a magnézium a bőr egészségében és regenerációjában kiemelt szerepet játszik, ezért hiánya számos dermatológiai állapotot ronthat.
Egy friss amerikai tanulmány új összefüggéseket talált a magnéziumbevitel és a fiatalabb felnőttek izomtömegének alakulása között.
Egy friss, 2025-ös metaanalízis bizonyította a magnézium gyulladáscsökkentő hatását, és kiemelte a magnéziumsók biohasznosulásának klinikai jelentőségét.
A depresszió immunológiai kezelése új lehetőségeket kínál, különösen tartós gyulladás esetén a hs-CRP szint klinikai biomarkerként alkalmazható.
A psoriasisos arthritis klinikai megjelenése ma komplexebb: számos tényező, köztük az elhízás, nem és etnikum is befolyásolhatja a betegség lefolyását.
A hantavírusok globálisan előforduló zoonózisok, amelyek súlyos, akár életveszélyes szervi érintettséget okoznak; terápiájuk ma szupportív ellátásra korlátozódik.
A COVID–19-hez társuló végtagi ischaemia súlyos, de ritka szövődmény, melyet laboratóriumi eltérések jelezhetnek, függetlenül a nagyér-occlusiótól.
A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.
Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.
Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.
A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.
A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.
Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.
A psoriasis gyakran megelőzi az arthritis psoriatica kialakulását, így a bőrtünetek kezelése korai megelőzési lehetőséget kínál, melyet további vizsgálatok igazolhatnak.
A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.
Állati eredetű peptidek kedvezően befolyásolhatják a sebgyógyulás folyamatát, de toxikológiai és módszertani korlátok gátolják a klinikai alkalmazást.
A diabéteszes sebek gyógyulása számos tényező miatt nehezített, azonban a szilárd lipid nanorészecskék ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek.
Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.
Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.