Címke: gyulladás

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Az AXIS-vizsgálat kimutatta, hogy arthritis psoriaticában a tengelyi érintettség 27,4%-os, és diagnózisát módszertani különbségek jelentősen befolyásolják.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.

A kapszaicin nemcsak csökkentette a gyulladást rheumatoid arthritis modellben, hanem mérsékelte a makrofágok gyulladásos átalakulását is.

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

Új eredmények szerint a magnézium a bőr egészségében és regenerációjában kiemelt szerepet játszik, ezért hiánya számos dermatológiai állapotot ronthat.

Egy friss amerikai tanulmány új összefüggéseket talált a magnéziumbevitel és a fiatalabb felnőttek izomtömegének alakulása között.

Egy friss, 2025-ös metaanalízis bizonyította a magnézium gyulladáscsökkentő hatását, és kiemelte a magnéziumsók biohasznosulásának klinikai jelentőségét.

A depresszió immunológiai kezelése új lehetőségeket kínál, különösen tartós gyulladás esetén a hs-CRP szint klinikai biomarkerként alkalmazható.

A psoriasisos arthritis klinikai megjelenése ma komplexebb: számos tényező, köztük az elhízás, nem és etnikum is befolyásolhatja a betegség lefolyását.

A hantavírusok globálisan előforduló zoonózisok, amelyek súlyos, akár életveszélyes szervi érintettséget okoznak; terápiájuk ma szupportív ellátásra korlátozódik.

A COVID–19-hez társuló végtagi ischaemia súlyos, de ritka szövődmény, melyet laboratóriumi eltérések jelezhetnek, függetlenül a nagyér-occlusiótól.

A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.

Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.

Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.

Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.

A psoriasis gyakran megelőzi az arthritis psoriatica kialakulását, így a bőrtünetek kezelése korai megelőzési lehetőséget kínál, melyet további vizsgálatok igazolhatnak.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Állati eredetű peptidek kedvezően befolyásolhatják a sebgyógyulás folyamatát, de toxikológiai és módszertani korlátok gátolják a klinikai alkalmazást.

A diabéteszes sebek gyógyulása számos tényező miatt nehezített, azonban a szilárd lipid nanorészecskék ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek.

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A sztatinok kulcsszerepet játszanak a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, de terápiájuk eredményességét a tápláltsági állapot is meghatározza.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

Az atópiás dermatitisz gyermekkorban a családokat is érintő krónikus betegség, amelynek terápiáját új kezelési irányelvek formálják át.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

A friss kutatások szerint a thymus állapota felnőttkorban nem csak öregedési jelenség, hanem összefügg több jelentős egészségi kockázattal is.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A bél magnéziumszintjének életkorral való csökkenése kulcsszerepet játszhat a barrierfunkció romlásában és a gyulladásos sérülékenységben.

A Mycoplasma pneumoniae okozta tüdőgyulladás súlyosságát főként az immunrendszer egyensúlyának zavara, nem csupán a kórokozó jelenléte befolyásolja.

A lebrikizumab előzetes vizsgálatok szerint jelentős javulást eredményezett az atópiás dermatitis tüneteiben és életminőségében gyermekkortól serdülőkorig.

A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.

A GLP-1-receptoragonisták szemészeti hatásai változatosak, így a terápia során kiemelt figyelmet igényel a kezdeti szemészeti állapot felmérése.

A foszfokreatin–kreatin-kináz alapú mesterséges mitokondriumok javítják az ATP-termelést és csökkentik a stresszt korai osteoarthritisben állatmodellben.

A fej-nyaki atópiás dermatitis súlyos formája jelentősen ronthatja az életminőséget; biológiai terápiák és JAK-gátlók hatékony kezelési lehetőséget kínálnak.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A bél–bőr tengely szerepe atópiás dermatitis, psoriasis és hidradenitis suppurativa esetén eltérő; leggyakoribb változás a bélmikrobiom diverzitásának csökkenése.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

A ferroptózis, mint vasfüggő sejthalál kulcsfontosságú a kardiovaszkuláris betegségek szöveti károsodásában, de klinikai célzása még kihívást jelent.

A krónikus hasmenés főként nem fertőzéses eredetű, felnőtteknél gyakori; a JAMA áttekintése diagnosztikai és terápiás irányelveket fogalmaz meg.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.