Címke: gyulladás

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A sztatinok kulcsszerepet játszanak a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, de terápiájuk eredményességét a tápláltsági állapot is meghatározza.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

Az atópiás dermatitisz gyermekkorban a családokat is érintő krónikus betegség, amelynek terápiáját új kezelési irányelvek formálják át.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

A friss kutatások szerint a thymus állapota felnőttkorban nem csak öregedési jelenség, hanem összefügg több jelentős egészségi kockázattal is.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A bél magnéziumszintjének életkorral való csökkenése kulcsszerepet játszhat a barrierfunkció romlásában és a gyulladásos sérülékenységben.

A Mycoplasma pneumoniae okozta tüdőgyulladás súlyosságát főként az immunrendszer egyensúlyának zavara, nem csupán a kórokozó jelenléte befolyásolja.

A lebrikizumab előzetes vizsgálatok szerint jelentős javulást eredményezett az atópiás dermatitis tüneteiben és életminőségében gyermekkortól serdülőkorig.

A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.

A GLP-1-receptoragonisták szemészeti hatásai változatosak, így a terápia során kiemelt figyelmet igényel a kezdeti szemészeti állapot felmérése.

A foszfokreatin–kreatin-kináz alapú mesterséges mitokondriumok javítják az ATP-termelést és csökkentik a stresszt korai osteoarthritisben állatmodellben.

A fej-nyaki atópiás dermatitis súlyos formája jelentősen ronthatja az életminőséget; biológiai terápiák és JAK-gátlók hatékony kezelési lehetőséget kínálnak.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A bél–bőr tengely szerepe atópiás dermatitis, psoriasis és hidradenitis suppurativa esetén eltérő; leggyakoribb változás a bélmikrobiom diverzitásának csökkenése.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

A ferroptózis, mint vasfüggő sejthalál kulcsfontosságú a kardiovaszkuláris betegségek szöveti károsodásában, de klinikai célzása még kihívást jelent.

A krónikus hasmenés főként nem fertőzéses eredetű, felnőtteknél gyakori; a JAMA áttekintése diagnosztikai és terápiás irányelveket fogalmaz meg.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Az allergiás rhinitis jelentős egészségügyi és gazdasági terhet jelent, új kutatások a bélmikrobiom szerepét hangsúlyozzák a jövő kezeléseiben.

A GLP-1-receptoragonisták neurodegeneratív betegségekben ígéretesnek tűnnek, de humán vizsgálatokban eddig ellentmondásosak az eredmények.

Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.

Az UCL tudósai egy emberi gyulladás lezárását szabályozó természetes molekuláris mechanizmust tártak fel, ami új kezelési lehetőségeket kínálhat.

A 3. fázisú CUPID-C vizsgálat szerint a dupilumab hatásosan enyhíti a tüneteket krónikus spontán urticariás, H1-antihisztaminra nem reagáló betegekben.

Egy friss mechanisztikus vizsgálat szerint az empagliflozin korai elkezdése T2DM-es betegek akut szívinfarktusa után csökkentheti a makrofágok gyulladáskészségét.

Egy hálózati metaanalízis összehasonlította az atópiás dermatitis kezelésekor jelentkező asztma és allergiás rhinitis kockázatát célzott terápiáknál.

A HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködési Program támogatásával indulnak innovatív kutatási projektek.

Egereken végzett vizsgálat szerint a metioninnal dúsított étrend mérsékli a fertőzéshez kapcsolódó gyulladást, miközben nem gyengíti a immunválaszt.

A diabéteszes vesekárosodás kialakulása összetett, egymást erősítő patofiziológiai mechanizmusokon alapul, melyeket bioaktív vegyületek modulálhatnak.

A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a kiindulási jellemzők lehetséges hatását az LDL-koleszterin és a bármilyen okból bekövetkező halálozás közötti inverz összefüggésre, amelyet lipidparadoxonként ismerünk.

A fibromyalgia (FMS) vagy fibromyalgia szindróma, egy összetett rendellenesség, amelyet fájdalom, fáradtság és az életminőség romlása jellemez.

Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.

A neutrofilek nemcsak akut, hanem krónikus gyulladásban is központi szabályozó szerepet töltenek be, hozzájárulva számos gyulladásos betegség fennmaradásához.

Az akut pancreatitis előfordulása világszerte növekszik; korszerű diagnosztikai és patofiziológiai ismeretek kulcsfontosságúak a kezeléshez.

A szisztémás gyulladás és módosító tényezőinek jobb megértése kulcsfontosságú az innovatív, betegspecifikus terápiák kidolgozásában, amelyek célja a stroke-túlélők kimeneteleinek és életminőségének javítása.

A citokinvihar súlyos immunrendszeri túlreakció, mely fertőzéseknél többszervi elégtelenséghez vezethet; mechanizmusait és terápiás kihívásait ismertetjük.

Az ízületi porckopás előrehaladásában kulcsszerepű öregedő sejtek célzott eltávolítására új, biomimetikus nanorészecske-alapú terápiát fejlesztettek ki.

A brenzokatib nem cysticus fibrosisos bronchiectasia (NCFB) kezelésére javallt olyan legalább 12 éves betegeknél, akiknél az előző 12 hónapban legalább két exacerbáció fordult elő.

Egy japán multicentrikus kutatás összehasonlította a sarilumab és Janus-kináz gátlók monoterápiás hatását, új biomarkerek azonosítására fókuszálva.

Egy új kutatás a paroxetin terápiás hatékonyságát értékelte reumatoid artritiszben szenvedő betegeknél adjuváns terápiaként alkalmazva hagyományos szintetikus betegségmódosító reumaellenes gyógyszerekkel (csDMARD-okkal).

Ez a tanulmány a tirzepatid által kiváltott bélmikrobiota-változások és a renoprotektív hatások közötti összefüggést vizsgálta.

A stroke utáni másodlagos károsodás kulcsa lehet az immunsejtek által kiváltott vér-agy gát károsodás. A célzott immunmoduláció új terápiás utakat nyithat.