Címke: gyulladás

A World Allergy Organization szakértői áttekintették a biológiai terápiákat, nanotest-alapú szerek és jelátvitel-gátlók szerepét légúti és allergiás betegségekben.

Ez az elemzés azt vizsgálta, hogy a dupilumab közepes dózisú ICS-hez adva miként befolyásolja a 2-es típusú gyulladással járó asztma kontrollját.

A közlemény áttekinti, hogyan befolyásolja a JAK/STAT út gátlása a krónikus vírusfertőzések immunválaszát és szervi károsodását különböző kórképekben.

A cikk az asztma és allergiás betegségek új szisztémás kezelési lehetőségeit, célzott immun- és metabolikus terápiákat mutatja be.

A közlemény áttekinti a COPD gyulladásos endotípusait, sejtes átprogramozódását és új terápiás stratégiák molekuláris hátterét.

A cikk áttekinti az érelmeszesedéshez társuló érgyulladás sejtszintű folyamatait, fő kockázati tényezőit, és a gyulladáscsökkentő kezelések hatékonyságát.

A cikk áttekinti a bőr 2-es típusú gyulladását és az IL-4/IL-13, IgE, IL-31 gátlásának klinikai szerepét pruritusos bőrbetegségekben.

Egy új tanulmány áttekinti a GLP-1 és GIP receptor agonisták klinikai vizsgálatait neurodegeneratív betegségekben.

A tünetmentes tuberkulózisos esetek felismerése alapvető jelentőségű a közösségi szűrővizsgálatok hatékonysága szempontjából.

A cikk a májfibrózis sejtszintű folyamatait és nanorészecskés célzott terápiák májra, illetve stellátsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja.

A veleszületett immunrendszer felismerési mechanizmusait, jelátviteli útjait, szerepét és célzott terápiás lehetőségeit ismertetjük áttekintésünkben.

Ez a cikk áttekinti, hogyan alkalmazhatók nanorészecskék az autoimmun és gyulladásos betegségek innovatív, célzott terápiáiban, preklinikai és klinikai adatok alapján.

A cikk összefoglalja az asztma kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokat és a terápiák fejlődését a laboratóriumtól a klinikumig.

A tanulmány a Cmpd17b hatását vizsgálja hipertónia és szimpatikus túlműködés során, illetve a szív, vese és erek károsodásának jellemzőire egérmodellben.

A cikk hangsúlyozza a laboratóriumi és szövettani leletek, valamint egyéb vizsgálatok átfogó elemzésének szükségességét.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

Metaanalízis értékelte az atorvasztatin lipidprofilra, gyulladásos markerekre és vesefunkcióra gyakorolt hatását különféle vesebetegségekben.

A tanulmány a COPD modern kezelési stratégiáit elemzi, hangsúlyozva a biomarker-alapú betegkiválasztást, biológiai terápiákat és intervenciókat.

A közlemény elemzi, milyen biológiai és pszichoszociális tényezők járulhatnak hozzá a szív-érrendszeri események fennmaradó kockázatához alacsony LDL mellett.

A cikk az Alzheimer- és Parkinson-kórban megjelenő neuroinflammáció kiváltó okait, sejtes mechanizmusait és innovatív immunterápiás lehetőségeit tárgyalja.

A MyoFlame-19 vizsgálat a lozartán és prednizolon kombinált hatását értékelte poszt-COVID betegeknél, akiknél CMR alapján szívgyulladás igazolt.

A metformin neurológiai hatásai és alkalmazhatósága különböző idegrendszeri betegségekben, valamint a jelenlegi kutatások eredményei kerülnek áttekintésre.

Esszenciális foszfolipidek gyulladásos citokinekre és lipidanyagcsere-enzimekre gyakorolt hatását vizsgálták különböző humán májsejt-vonalakon.

Ez a közlemény az oxidált LDL, az agyi érrendszeri változások és a vascularis kognitív zavar összefüggéseit, valamint terápiás lehetőségeit vizsgálja.

A cikk áttekinti a térdízületi arthrosis intraartikuláris injekcióinak molekuláris hatásait, klinikai eredményeit és alkalmazási korlátait.

A reumatológiai irányelvek szerint az arthritishez társuló fájdalom komplex kezelést igényel, mely túlmutat a fájdalomcsillapításon.

A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.

terápiarezisztens depresszió bizonyos eseteiben a gyulladásos folyamatok befolyásolhatják az antidepresszív kezelést, ám biomarkerek klinikai szerepe még tisztázásra vár.

Az ateroszklerózis fő mechanizmusai az endothel-zavar, oxidatív stressz és gyulladás, új kináz- és RNS-alapú kezelési lehetőségek tárgyai.

A diabéteszes retinopathia kezelése új utakon jár, fókuszban a molekuláris célpontok, tartós hatóanyag-leadás és korszerű diagnosztikai technológiák.

Az osteoarthritis komplex, az ízület egészét érintő betegség, ahol több tényező játszik szerepet, és jelenleg hiányoznak a korai diagnózist segítő biomarkerek.

Az EMA CHMP szakbizottsága támogatja az Icotyde engedélyezését plakkos psoriasis kezelésére felnőtteknél és nagyobb serdülőknél.

A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.

A gyermekkori psoriasis jelentős teher, miközben a kezelési lehetőségek és a releváns klinikai bizonyítékok továbbra is szűkösek.

Az USA-ban az enterális dexametazon használata nőtt asztmás gyermekek sürgősségi ellátásában, de alkalmazása intézményi és páciensjellemzők szerint változó.

Az allergiás rhinitis diagnózisában új, célzottabb vizsgálatok segíthetnek, hogy a tüneteket jobban a páciens egyéni immunprofiljához igazítsuk.

A JAK-gátlók megjelenése új lehetőségeket teremtett a gyulladásos bőrbetegségek terápiájában, ugyanakkor összehasonlító adatok még hiányosak.

Az ismeretlen eredetű láz kivizsgálásában a részletes klinikai értékelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai FDG-PET/CT diagnosztika.

A CITED2 fehérje helyi adagolása egérmodellekben elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását a makrofágok reparatív irányú átprogramozásával.

A GLP-1-receptor-agonistákról felmerült, hogy csökkenthetik az elhízással összefüggő daganatok kockázatát, de ezt hosszú távú vizsgálatok még nem igazolták.

Az osteoarthritis változatos lefolyása betegenként és ízületenként eltér, ami szükségessé teszi a személyre szabott kezelési stratégiák bevezetését.

A serdülőkori primer dysmenorrhoea hatékony menedzsmentje komplex, személyre szabott, multidiszciplináris megközelítést igényel a tartós eredmény érdekében.

A krónikus fájdalom kezelésében ígéretesek az új nanomedicinális rendszerek, de klinikai alkalmazásukhoz szigorú biztonsági és gyártási követelmények szükségesek.

A depemokimab félévenkénti szubkután adása érdemben mérsékelte a súlyos eozinofil asztma fellángolásait, de más klinikai mutatókban nem hozott javulást.

A gazdaszervezet immunmodulációját célzó gyógyszerek javíthatják a tuberkulózis kezelését, de rutinszerű használatukat még nagyléptékű vizsgálatok igazolhatják.

Az aspergillosis terápiáját új mikro- és nanorészecske alapú, illetve inhalációs rendszerek segíthetik, javítva a helyi gyógyszerhatékonyságot.

Az osteoarthritis gyulladásos folyamatai a porc lebomlását és homeosztázisának felborulását okozzák; ezek mérsékelhetők doxiciklin és IGF‑1 kombinációjával.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) CHMP bizottsága lezárta a Tavneos (avacopan) felülvizsgálatát, és javasolta a készítmény európai uniós forgalomba hozatali engedélyének visszavonását, mivel már nem igazolt, hogy előnyei meghaladják a kockázatokat.

Az ateroszklerózis precíziós kezelése új lehetőségeket nyit a plakk-specifikus, nanotechnológián alapuló gyógyszeradagolás révén, mérsékelve a szisztémás toxicityt.

A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.