Címke: gyulladás

A fogászati fájdalom csillapítására többféle gyógyszert értékeltek az ADA irányelveiben, életkor szerinti hatékonyságukat vizsgálva.

A kínai gyógynövénykészítmények alvászavarokra gyakorolt hatásmechanizmusait vizsgáló kutatások összefüggést tárnak fel a klinikai eredményekkel és biztonsággal.

Olasz bőrgyógyászok eDelphi-felmérésben elemezték az ekcéma és a psoriasis együttes előfordulásának diagnosztikai és terápiás kihívásait.

A GLP-1-alapú terápiák légzőszervi betegségekben betöltött szerepét vizsgálják, összevetve mechanisztikus, klinikai és megfigyeléses adatokat.

Az ARIA szakértőinek áttekintése az időskori allergiás rhinitis sajátos tünettanát, a nem allergiás formáktól való elkülönítését és kezelési lehetőségeit elemzi, külön figyelmet fordítva a multimorbiditásra, a polifarmáciára és a digitálisan támogatott betegellátásra.

Mario Salvi cikke a pajzsmirigyhez kapcsolódó szembetegség terápiájának 2020–2025 közötti innovatív változásait összegzi egyes klinikai aspektusokra fókuszálva.

A periodontitis kezelése 2-es típusú diabetesben átfogó megközelítést igényel, figyelembe véve a kardiometabolikus biomarkerek változásait.

A Circulation cikke áttekinti a daganatellenes terápiák thromboemboliás kockázatát, mechanizmusait és megelőzésének szakmai irányelveit.

Az Alzheimer-kór molekuláris, genetikai és diagnosztikai aspektusait, valamint terápiás lehetőségeit és kihívásait elemzi a Clinical Interventions in Aging cikke.

Egy friss áttekintés az oxidatív stressz szerepét és antioxidáns terápiák preklinikai eredményeit elemzi az elhízás kapcsán sejtes és állati modelleken.

Egy új tanulmány áttekinti a GLP-1 és GIP receptor agonisták klinikai vizsgálatait neurodegeneratív betegségekben.

A cikk a cuproptosis és ferroptosis sejtszintű mechanizmusait és ezek jelentőségét különböző kórképek, például szív- és daganatos betegségek során mutatja be.

Egy friss áttekintés feltárja az orrpolipos krónikus rhinosinusitis gyulladásos hátterét és a biológiai terápiák klinikai eredményeit.

Egy friss kutatás az öregedés, a tartós gyulladás és a stressz utáni regeneráció összefüggéseit vizsgálja elméleti keretben.

A cikk a májfibrózis sejtszintű folyamatait és nanorészecskés célzott terápiák májra, illetve stellátsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja.

Egy nagyméretű brit kohorsz vizsgálat elemzi a gyulladást és a szív képalkotó eltéréseit, valamint a különböző befolyásoló tényezők hatását.

Egy új áttekintés az Epstein–Barr-vírus és gyermekeket érintő autoimmun, limfoproliferatív és gyulladásos betegségek összefüggéseit vizsgálja.

A tünetmentes tuberkulózisos esetek felismerése alapvető jelentőségű a közösségi szűrővizsgálatok hatékonysága szempontjából.

A D-vitamin immunmoduláló és barrier-védő hatásai jelentős szerepet játszhatnak az atópiás dermatitis kialakulásában és súlyosságában.

A RAPID-I fázis IIb vizsgálat az akut pancreatitisben alkalmazott infliximab hatékonyságát, biztonságosságát és gyulladásra gyakorolt hatását elemzi.

Ez az elemzés azt vizsgálta, hogy a dupilumab közepes dózisú ICS-hez adva miként befolyásolja a 2-es típusú gyulladással járó asztma kontrollját.

A közlemény áttekinti, hogyan befolyásolja a JAK/STAT út gátlása a krónikus vírusfertőzések immunválaszát és szervi károsodását különböző kórképekben.

A cikk az asztma és allergiás betegségek új szisztémás kezelési lehetőségeit, célzott immun- és metabolikus terápiákat mutatja be.

A közlemény áttekinti a COPD gyulladásos endotípusait, sejtes átprogramozódását és új terápiás stratégiák molekuláris hátterét.

A cikk áttekinti az érelmeszesedéshez társuló érgyulladás sejtszintű folyamatait, fő kockázati tényezőit, és a gyulladáscsökkentő kezelések hatékonyságát.

A cikk áttekinti a bőr 2-es típusú gyulladását és az IL-4/IL-13, IgE, IL-31 gátlásának klinikai szerepét pruritusos bőrbetegségekben.

A veleszületett immunrendszer felismerési mechanizmusait, jelátviteli útjait, szerepét és célzott terápiás lehetőségeit ismertetjük áttekintésünkben.

Ez a cikk áttekinti, hogyan alkalmazhatók nanorészecskék az autoimmun és gyulladásos betegségek innovatív, célzott terápiáiban, preklinikai és klinikai adatok alapján.

A cikk összefoglalja az asztma kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokat és a terápiák fejlődését a laboratóriumtól a klinikumig.

A tanulmány a Cmpd17b hatását vizsgálja hipertónia és szimpatikus túlműködés során, illetve a szív, vese és erek károsodásának jellemzőire egérmodellben.

A cikk hangsúlyozza a laboratóriumi és szövettani leletek, valamint egyéb vizsgálatok átfogó elemzésének szükségességét.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

Metaanalízis értékelte az atorvasztatin lipidprofilra, gyulladásos markerekre és vesefunkcióra gyakorolt hatását különféle vesebetegségekben.

A tanulmány a COPD modern kezelési stratégiáit elemzi, hangsúlyozva a biomarker-alapú betegkiválasztást, biológiai terápiákat és intervenciókat.

A közlemény elemzi, milyen biológiai és pszichoszociális tényezők járulhatnak hozzá a szív-érrendszeri események fennmaradó kockázatához alacsony LDL mellett.

A cikk az Alzheimer- és Parkinson-kórban megjelenő neuroinflammáció kiváltó okait, sejtes mechanizmusait és innovatív immunterápiás lehetőségeit tárgyalja.

A MyoFlame-19 vizsgálat a lozartán és prednizolon kombinált hatását értékelte poszt-COVID betegeknél, akiknél CMR alapján szívgyulladás igazolt.

A metformin neurológiai hatásai és alkalmazhatósága különböző idegrendszeri betegségekben, valamint a jelenlegi kutatások eredményei kerülnek áttekintésre.

Esszenciális foszfolipidek gyulladásos citokinekre és lipidanyagcsere-enzimekre gyakorolt hatását vizsgálták különböző humán májsejt-vonalakon.

Ez a közlemény az oxidált LDL, az agyi érrendszeri változások és a vascularis kognitív zavar összefüggéseit, valamint terápiás lehetőségeit vizsgálja.

A cikk áttekinti a térdízületi arthrosis intraartikuláris injekcióinak molekuláris hatásait, klinikai eredményeit és alkalmazási korlátait.

A reumatológiai irányelvek szerint az arthritishez társuló fájdalom komplex kezelést igényel, mely túlmutat a fájdalomcsillapításon.

A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.

terápiarezisztens depresszió bizonyos eseteiben a gyulladásos folyamatok befolyásolhatják az antidepresszív kezelést, ám biomarkerek klinikai szerepe még tisztázásra vár.

Az ateroszklerózis fő mechanizmusai az endothel-zavar, oxidatív stressz és gyulladás, új kináz- és RNS-alapú kezelési lehetőségek tárgyai.

A diabéteszes retinopathia kezelése új utakon jár, fókuszban a molekuláris célpontok, tartós hatóanyag-leadás és korszerű diagnosztikai technológiák.

Az osteoarthritis komplex, az ízület egészét érintő betegség, ahol több tényező játszik szerepet, és jelenleg hiányoznak a korai diagnózist segítő biomarkerek.

Az EMA CHMP szakbizottsága támogatja az Icotyde engedélyezését plakkos psoriasis kezelésére felnőtteknél és nagyobb serdülőknél.

A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.

A gyermekkori psoriasis jelentős teher, miközben a kezelési lehetőségek és a releváns klinikai bizonyítékok továbbra is szűkösek.