Krónikus, nem fertőzéses hasmenés: a kivizsgálás és az empirikus kezelés gyakorlati fókuszai (áttekintés)
A krónikus hasmenés (4 hétnél tovább fennálló, laza vagy vizes széklet) a felnőttek mintegy 6–7%-át érinti az Egyesült Államokban, és az esetek több mint 90%-ában nem fertőzéses eredetű. A JAMA narratív áttekintése a leggyakoribb okok felismerésére, a célzott alapvizsgálatokra és az elsőként megkísérelhető, empirikus terápiás lépésekre ad strukturált keretet.
Leggyakoribb etiológia: IBS-D és funkcionális hasmenés
A nem fertőzéses krónikus hasmenés leggyakoribb okai az irritábilis bél szindróma hasmenéses formája (IBS-D) és a funkcionális hasmenés. IBS-D esetén jellegzetes a visszatérő hasi fájdalom, amely a székürítést követően enyhülhet vagy éppen rosszabbodhat. Funkcionális hasmenésről akkor beszélünk, ha az elmúlt 3 hónapban a székürítések több mint 25%-a laza vagy vizes, ugyanakkor nem társul hozzá jelentős hasi fájdalom.
Vékonybél-eredet: nagy volumen és testsúlyvesztés
Vékonybélforrásra utalhat a nagy volumenű hasmenés és a testsúlyvesztés, steatorrhoea jelenlétével vagy anélkül; a cikk ebben az összefüggésben a coeliakiát és a vékonybél bakteriális túlnövekedését (SIBO) emeli ki. A coeliakia autoimmun kórkép, amelyben genetikailag fogékony egyénekben a gluténexpozíció enteropathiát vált ki. A SIBO meghatározása szerint a vékonybélben kóros mértékű baktériumszaporulat áll fenn.
Colon-eredet: gyakori, kis volumenű széklet
Colonpatológia esetén a kép gyakran a sűrű, kis volumenű székletek irányába tolódik, sürgető székelési ingerrel és fokozott nyákürítéssel vagy ezek nélkül. A szerzők ide sorolják az epesav-hasmenést és a mikroszkópos colitist. Epesav-hasmenésben a vastagbélbe jutó epesavak többlete tekinthető kulcselemnek, míg mikroszkópos colitisben a krónikus gyulladás a vastagbél-biopsziákon igazolható úgy is, hogy az endoszkópos kép makroszkóposan normális.
Kivizsgálási minimum és endoszkópos indikációk
A krónikus hasmenés kivizsgálásában a cikk kiemeli a coeliakia szerológiai iránydiagnosztikáját: szöveti transzglutamináz IgA (tTG-IgA) vizsgálatot össz-IgA meghatározással együtt. Az inflammatorikus bélbetegség irányában a széklet calprotectin meghatározását javasolja alapvizsgálatként. Colonoscopia (és felső endoscopia) mérlegelendő gastrointestinalis vérzés, megmagyarázatlan fogyás, 45 éves vagy idősebb életkor, éjszakai hasmenés, steatorrhoea és/vagy vashiányos anaemia esetén, részben colorectalis daganat kizárása céljából. A colonoscopia során random biopsziák ajánlottak mikroszkópos colitis irányában, amely a krónikus hasmenéses betegek 13%-át érintheti.
Empirikus kezelés: életmód, diéta, gyógyszerek
Ha a kivizsgálás nem azonosít oki diagnózist, a legvalószínűbb kóreredet IBS-D vagy funkcionális hasmenés, és a szerzők életmódi lépések bevezetését javasolják: rendszeres étkezések, testmozgás, legalább 8 csésze nem koffeintartalmú folyadék naponta, a koffein napi 3 csészére vagy az alá korlátozása, továbbá alkohol és szénsavas italok kerülése. Általános terápiás lehetőségként dietetikai módosítások között szerepel az alacsony FODMAP-tartalmú étrend (fermentálható oligoszacharidok: hüvelyesek, búza, hagyma, fokhagyma; diszacharidok: laktóz; monoszacharidok: fruktóz; poliolok: szorbit, mannit) alkalmazása. Gyógyszeres opcióként a cikk opiát agonistákat (loperamid), antikolinerg szereket (hyoscyamin, dicyclomin) és 5-HT3 receptor antagonistát (ondansetron) említ. Az áttekintés alapján ezek a stratégiák a betegek mintegy 50–80%-ában javíthatják a hasmenést.
Chey WD. Chronic, Noninfectious Diarrhea: A Review. JAMA. 2026. (JAMA Network, cikk-absztrakt: https://jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/2845755)[1]
