Az eGastroenterology áttekintése Crohn-betegség és colitis ulcerosa esetén vizsgálja az IL-23 jelátviteli út célzásának biológiai és klinikai aspektusait.
Ez a tanulmány egy esetsorozatot ismertet, hangsúlyozva az upadacitinib monoterápia bevezetését szemészeti intoleranciát követően.
A gyulladásos bélbetegség tápláltsági eltéréseinek gyakoriságát és diagnosztikai szempontjait egy szisztematikus áttekintés vizsgálta.
Az esetsorozat három ritka, gyulladásos bélbetegséggel társuló bőrelváltozás klinikai és szövettani jellemzőit, valamint kezelési válaszait vizsgálja.
Egy izraeli vizsgálatban elsőként hasonlították össze anti-TNF, vedolizumab és ustekinumab terápiák eredményességét kezeletlen Crohn-betegeknél.
Retrospektív kohorszvizsgálat értékelte a mirikizumab 52 hetes hatásosságát és biztonságosságát súlyoscolitis ulcerosás betegeknél.
Egy svéd regiszteres tanulmány vizsgálta, hogy különböző immunszuppresszív terápiák miként befolyásolják a súlyos fertőzések kockázatát IBD-ben.
A cikk áttekinti a colitis ulcerosa és Crohn-betegség immunológiai, genetikai és mikrobiális hátterét, illetve jelenlegi célzott terápiás lehetőségeit.
A cikk áttekinti a gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott szájon át adható JAK-gátlók és S1P-receptor modulátorok hatását és klinikai jelentőségét.
A gyulladásos bélbetegségek új, nem citokincélpontú terápiáinak hatásmechanizmusát, klinikai eredményeit és alkalmazását vizsgálja a közlemény.
Ez a tanulmány a gyermekkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kialakulásával kapcsolatos korai és környezeti tényezők bizonyítékait vizsgálja.
Nemzetközi kutatók áttekintették a GLP-1-receptor-agonisták és duális inkretinagonisták hatásait IBD-ben elhízott vagy diabéteszes betegeknél.
Kutatók az újonnan kialakuló autoimmun betegségek kockázatát elemezték SGLT2i-, GLP-1RA- és DPP-4i-kezelésben részesülő diabéteszes betegek körében.
A tofacitinib és upadacitinib JAK-gátlók alkalmazása ASUC kezelésében terjed, de az összehasonlító biztonsági és hatékonysági adatok még hiányoznak.
Egy brazil vizsgálat szerint az obezitás jellemzően nem befolyásolta a gyulladásos bélbetegségek kimenetelét, Crohn-ban azonban hosszabb aktivitást jelezhet.
Egy nagy kohorszvizsgálat szerint antioxidánsokban gazdag étrend javíthatja az IBD-s idősebb felnőttek kimenetelét, csökkentve a halálozás és szövődmények esélyét.
Ez az első közös konszenzus szabványosított terminológiát, értékelési stratégiákat és kezelési ajánlásokat biztosít IBS-szerű tünetekkel járó IBD esetén.
A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.
A Crohn-betegség vakbélgyulladásra emlékeztető megjelenése diagnosztikai kihívást jelent, mely súlyos szövődményekhez vezethet késői felismerés esetén.
A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.
A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.
Az IBD immunpatogenezisét meghatározó metabolitok, mint az SCFA-k, triptofán-származékok és másodlagos epesavak, kulcsszerepet töltenek be a Treg/Th17 szabályozásban.
A krónikus hasmenés főként nem fertőzéses eredetű, felnőtteknél gyakori; a JAMA áttekintése diagnosztikai és terápiás irányelveket fogalmaz meg.
Az IBD kimenetelét nagymértékben befolyásolja a diagnózis és a kezelés időzítése; a korai felismerés és terápia jelentősége eltér a két fő formában.
Egy országos, többcentrumos retrospektív vizsgálatban a risankizumab gyors és tartós, szteroidmentes remissziót eredményezett Crohn-betegeknél.
Ez az áttekintés összefoglalja az IBD patogenezisét, beleértve a bélnyálkahártya immunszabályozási zavarát, a bélbarrier károsodását, a bélmikrobiom diszbiózisát, a reaktív oxigénfajták (ROS) homeosztázisának egyensúlyhiányát, valamint a genetikai és környezeti tényezők közötti komplex kölcsönhatást.
Ez az áttekintés felvázolja a jelenlegi IBD diagnosztikai és terápiás paradigmákat, kiemelve a gyulladásos tünetek kezelésére irányuló folyamatos hangsúlyt és a kuratív beavatkozások hiányát.
GLP–1-receptor-agonisták IBD-ben: szignifikáns fogyás, bizonytalan metabolikus előnyök – mit jelentenek az adatok a mindennapi gyakorlatban?
Az Európai Bizottság engedélyezte a Gobivaz (golimumab) forgalmazását, mely az első Simponi-bioszimiláris, reumatológiai és gasztroenterológiai betegségekre egyaránt.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vérlemezkék is alapvető szerepet játszanak a gyulladásos bélbetegség tüneteinek kialakulásában.
Új remény a Crohn-betegséggel élőknek: egy új monoklonális antitest áttörést hozhat a gyulladásos bélbetegségek kezelésében.
A 2027 végéig tartó, több tudományterületet érintő projekt során azt vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre a nanoműanyag-szennyeződés.
Brit tudósok azonosították az IBD egyik fő okozóját, egy genetikai gyenge pontot, ami a betegségben szenvedők DNS-ének 95%-ában megtalálható. Ez a genetikai eltérés lehetővé teszi, hogy bizonyos immunsejtek, a makrofágok, kontrollálatlanul aktiválódjanak, ami gyulladást vált ki a belekben.