Új kutatás tárja fel, hogy a gyulladásos bélbetegség hogyan okoz trombózist
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vérlemezkék is alapvető szerepet játszanak a gyulladásos bélbetegség tüneteinek kialakulásában.
A gyulladásos bélbetegség, amelyben az immunrendszer megtámadja a beleket, egy fájdalmas, krónikus állapot. Az IBD előfordulása emelkedik, és jelenleg nincs rá gyógymód. Az IBD halálos is lehet: a betegségben szenvedők akár 8%-ánál is kialakulhatnak vérrögök, amelyek szívrohamhoz és stroke-hoz vezethetnek.
Egy új kutatás feltárta, hogy milyen mechanizmus útján zavarja meg a véralvadást az IBD (gyulladásos bélbetegség), és olyan gyógyszereket azonosított, amelyek normalizálják a véralvadást emberi sejtekben és az IBD állatmodelljeiben.
„Úgy gondoljuk, hogy ezeket az eredményeket felhasználhatjuk a gyulladás és a vérrögök kockázatának csökkentésére” – mondja Aaron Petrey Ph.D., a Utah-i Egyetem Egészségügyi Tanszékének mikrobiológiai és immunológiai adjunktusa, az Utah-i Molekuláris Orvostudományi Program igazgatóhelyettese és a tanulmány vezető szerzője. „Ez életmentő lehet.”
Az IBD-vel kapcsolatos kutatások nagy része eddig az immunsejtekre összpontosított, pedig a vérlemezkék szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak az IBD tüneteiben. Egészséges emberekben a vérlemezkék sérülésekre válaszul vérrögökké csapódnak össze, hogy elállítsák a vérzést, és egyébként nem képeznek vérrögöket. Az IBD-ben szenvedő betegeknél azonban a vérlemezkék hirtelen aktiválódnak, és a legkisebb provokációra is készen állnak a vérrögképződésre.
Meglepő módon az IBD-s betegek vérlemezkéi nem a véralvadást kiváltó normál útvonalakat követték – mondja Rebecca Mellema Ph.D., patológiai posztdoktori kutató és a cikk első szerzője. „Ez teljesen független attól, amit várnánk.”
„A vérerek veleszületett mechanizmusa utasítja a vérlemezkéket, hogy maradjanak nyugalomban, és ne képezzenek még vérrögöt” – magyarázza Petrey. „Sérülés vagy gyulladás esetén ez a jel átválthat, és vérrögképződésre késztetheti őket. Ez a folyamat sérül meg az IBD-s betegeknél.”
A kutatók megállapították, hogy az IBD-ben szenvedő betegek vérlemezkéi gyakrabban alvadnak meg, mivel nincs elegendő layilin nevű kulcsfontosságú fehérje bennük. Egészséges emberekben a layilin molekuláris fékként működik a véralvadás során: érzékeli a különbséget az egészséges és a sérült erek között, és megakadályozza a vérlemezkék alvadását, amíg az erek épek.
Amikor azonban a kutatók egerekben törölték a layilin gént, a fékek megszűntek. Layilin nélkül a vérlemezkék extra ragacsosak voltak, és vérrögöket képeztek, amikor nem kellett volna.
A kutatók azt is megállapították, hogy az IBD-s betegek vérlemezkéiben a layilin fehérje mennyiségének csak körülbelül 60%-a volt jelen, így azok folyamatosan az alvadás szélén álltak.
A layilin megakadályozza a nem kívánt véralvadást azáltal, hogy csökkenti a Rac1 nevű vérrögképződést kiváltó molekula aktivitását. A layilin génnel nem rendelkező egerekben – és az IBD-ben szenvedőknél – a Rac1 mindig egy kicsit túl aktív, ami azt jelenti, hogy a vérlemezkék túl hajlamosak a vérrögképződésre.
A Rac1 aktivitását gátló gyógyszerek már klinikai vizsgálatokban vannak más betegségek esetén, és a kutatók eredményei arra utalnak, hogy ezek a Rac1 inhibitorok hatékony terápiák lehetnek az IBD kezelésében. Egy Rac1-gátló csökkentette a túlzott véralvadást az emberi vérlemezkékben. Az inhibitor a bélben a szövetkárosodás mértékét is csökkentette egy IBD egérmodellben.
„Kimutatták, hogy a nyugalmi állapotú IBD-s betegek vérlemezkéiben hiperaktivációs útvonal van jelen, de ezek hihetetlenül érzékenyek a kezelésre, jobban, mint az egészséges emberek vérlemezkéi” – mondja Mellema.
A Rac1 aktivitás normalizálása nemcsak a szívroham és a stroke kockázatát csökkentheti, hanem a kutatók szerint a mindennapi IBD tünetek enyhítésében is segíthet. A túlzott véralvadás elzárhatja a véráramlást a bélben, és súlyosbíthatja a gyulladást, ami azt jelenti, hogy a véralvadás megelőzése csökkentheti a gyulladást.
A kutatók szerint a szokásos véralvadásgátló gyógyszerekkel ellentétben a Rac1-gátlók nem növelik a vérzések kockázatát, ami komoly aggodalomra ad okot a krónikus gyulladásban szenvedő IBD-betegek számára. A Rac1 blokkolása nem zavarja a vérlemezke-alvadást kiváltó más, független útvonalakat, így a sejtek továbbra is képesek lesznek a sérülésre adott válaszként szükséges vérrögök kialakítására.
„Egy olyan útvonalat célozunk meg, amely egészséges emberekben nincs aktiválódva” – mondja Petrey. „Így ezen a ponton be tudunk avatkozni, és ha jelentős sérülés történik, a vérlemezkék leküzdhetik ezt a gátlást.”
Rebecca A Mellema et al, Layilin inhibits integrin activation, and its loss results in platelet hyperactivation via Rac1 in inflammatory bowel disease, Blood Journal (2025). DOI: 10.1182/blood.2025028477
.png "Zsebkönyv 2025-1 elfogyott")
