Csecsemőkori bélbaktériumok gátolhatják az allergia és asztma kialakulását

Az allergiás reakciót csillapító metabolit

A kutatók 147 gyermeket követtek nyomon születésüktől ötéves korukig, és megállapították, hogy azok a csecsemők, akiknek bélrendszerében korán nagyszámú populációt alkotnak bizonyos bifidobaktériumok, profitálnak az általuk termelt metabolitokból. A vizsgálat szerint különösen a 4-hidroxi-fenil-laktát (4-OH-PLA) nevű anyag képes csökkenteni az immunrendszer hajlamát arra, hogy túlreagálja az allergéneket.​

Az emberi immunsejteken végzett laboratóriumi tesztek bebizonyították, hogy a 4-OH-PLA gátolja az immunoglobulin E (IgE) antitest termelődését, amely központi szerepet játszik az allergiás reakciókban. Az IgE az allergiák esetében a szervezet riasztó molekulája, amely az allergénekkel – például pollennel vagy élelmiszer-fehérjékkel – való találkozáskor aktiválja az immunsejteket, és allergiás tüneteket vált ki, mint viszketés, ekcéma, szénanátha vagy asztma. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a 4-OH-PLA természetes koncentrációja 60%-kal csökkenti az IgE-antitestek termelődését anélkül, hogy más antitesttípusok képződését befolyásolná.​

Genetikai elemzések három kontinensen

A tanulmány három nagy születési kohorsz – svéd, német és ausztrál – adatait elemezve jutott eredményekre. A kutatók genetikai analízissel és kismolekulák vizsgálatával térképezték fel a csecsemők székletmintáiban a baktériumok összetételét és a metabolitszinteket, míg vérmintákból mérték az élelmiszerekkel és levegőben terjedő allergénekkel szembeni IgE-antitesteket. A mechanizmust emberi immunsejteken végzett kísérletekben is tesztelték, ahol közvetlenül bizonyították, hogy a 4-OH-PLA gátolja az IgE termelését.​

A vizsgálat konkrét biológiai kapcsolatot mutat ki bizonyos bifidobaktériumok, az általuk termelt metabolitok és a fiatal gyermekek immunrendszerének egészséges fejlődése között.​

Szülési mód és szoptatás hatása a mikrobiómra

A kutatók azt is vizsgálták, mely tényezők növelik annak valószínűségét, hogy a csecsemők megszerezzék ezeket a hasznos baktériumokat. Figyelemre méltó adat, hogy a hüvelyből született gyermekeknél 14-szer nagyobb valószínűséggel telepedtek meg az anyától származó bifidobaktériumok. Emellett a kizárólagos szoptatás és a más kisgyermekekkel való korai kontaktus szintén hozzájárult ezen bifidobaktériumok bélrendszerbeli mennyiségének növekedéséhez.​

"Ez azt jelenti, hogy természetes mechanizmusok segítenek megelőzni ezeket a betegségeket. Életmódunk azonban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a bifidobaktériumok jóval ritkábbá váltak, ezért fontos más megelőző intézkedéseket is megvizsgálni azoknál a csecsemőknél, akiknél nem telepednek meg" – hangsúlyozta Rasmus Kaae Dehli, a DTU rendszerimmunológia szakértője.​

Probiotikus stratégiák és klinikai alkalmazás

Az eredmények arra utalnak, hogy a 4-OH-PLA vagy az anyagot termelni képes probiotikus baktériumok alkalmazása új stratégiát jelenthet az allergia és asztma megelőzésében. A kutatók lehetőséget látnak olyan táplálékkiegészítők kifejlesztésében szoptató anyák vagy csecsemők számára, illetve olyan tápszerekben, amelyeket ezekkel a bifidobaktériumokkal vagy metabolitjaikkal dúsítanak. Ez célzott beavatkozást tenne lehetővé az élet első hónapjaiban, az immunrendszer formálódásának kritikus időszakában.​

Susanne Brix Pedersen professzor, a DTU Bioengineering kutatásvezetője együttműködik az Aarhusi Egyetemi Kórház BEGIN vizsgálatában, amely az asztma és allergia korai prevenciójával foglalkozik, és ahol azt a bifidobaktériumot adják csecsemőknek, amelyről pozitív hatást igazoltak. "Ha a jelenlegi tudást sikerül preventív stratégiává fordítani – például probiotikus kiegészítők vagy dúsított csecsemőtápszer formájában –, az jelentős előrelépés lesz az allergia és asztma elleni küzdelemben, amelyek világszerte gyermekek millióit érintik" – foglalta össze a professzor.​

Amennyiben az Aarhusi Egyetemi Kórházban folyó vizsgálatok pozitív eredményt mutatnak, Susanne Brix Pedersen becslése szerint egy új prevenciós stratégia néhány éven belül elérhető lehet fiatal gyermekek számára. Az allergiás vagy asztmás betegek kezelésére szánt gyógyszer kifejlesztése hosszabb időt vesz igénybe, akár tíz évet is, mivel a hatóanyagot formulálni kell, majd klinikai vizsgálatokban tesztelni a piaci bevezetés előtt.​

A DTU szabadalmat jelentett be a metabolit allergiák és asztma megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerekben történő alkalmazására.​

Pernille Neve Myers et al., Early-life colonization by aromatic-lactate-producing bifidobacteria lowers the risk of allergic sensitization, Nature Microbiology (2026). DOI: 10.1038/s41564-025-02244-9