Tízből négy betegség megelőzhető lenne - a prevenció kulcsa az életmódorvoslás

Magyarország egészségügyi helyzete évtizedek óta komoly kihívásokkal néz szembe: a lakosság rossz egészségi állapota sok esetben az életmódbeli tényezőkből adódó kockázatokkal – túlsúly, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás – függ össze. A magyar egészségügyben a halálozások túlnyomó többsége nem az orvosi beavatkozásokon múlik, hanem azon, hogy a társadalom mekkora súlyt helyez a betegségek megelőzésére.

A Debreceni Egyetem által rendezett Életmódorvosi és Mozgás Recept konferencián orvosi vezetők és egészségpolitikai szakemberek korábban hangsúlyozták, hogy az alapellátás felkészítettsége kulcsfontosságú abban, hogy a lakosság korai stádiumban kapjon figyelmet, és ne csak akkor jusson orvosi beavatkozáshoz, amikor már súlyos eltérések vannak.

„Nincs rendben, hogy jönnek-mennek a betegek a rendelőkben, de minden orvos tudja, hogy nem a gyógyszertől fog megfordulni a beteg sorsa, hanem attól, ha lefogyna tíz kilót, vagy elkezdene sportolni.”

Babai László, az ÉMOT (Életmódorvosi Társaság) elnöke szerint már 2025-től elérhetővé válik az életmódorvosi szemlélet beépítése az orvosképzésbe – így Magyarországon, Európában elsőként integrálhatják a prevenciós gondolkodást az orvosi alapképzésbe. A belügyminisztériumi helyettes államtitkár, Bidló Judit hangsúlyozta: „Az egészségtudatos életmód 43%-kal befolyásolja az egészséget, míg az egészségügyi ellátás csak 11%-kal.”

Kijózanító adatok

Az európai és hazai statisztikák is alátámasztják, hogy Magyarországon különösen magas az elkerülhető és kezelhető halálozás aránya:

• Az OECD-jelentés szerint 2020-ban Magyarországon a megelőzhető halálozások aránya 315 fő/100.000 lakos volt, és 2020-ban ez az érték 350 fő/100.000 lakosra emelkedett – részben azért, mert a COVID-19-et is elkerülhető halálozásként számolták bele.

• A 2020-as vezető okok között szerepelt a tüdőrák (18%), az iszkémiás szívbetegség (15%), valamint az alkoholhoz köthető betegségek (11%).

• A kezelhető (vagyis időben felismerhető, megfelelő ellátással gyógyítható) halálozások aránya 2020-ban 180 fő/100.000 fő volt, amelyben az iszkémiás szívbetegség 29%-kal, a vastagbélrák 16%-kal, a stroke 11%-kal képviselt részt.

• Az Eurostat szerint 2022-ben Magyarországon a megelőzhető halálozások és a kezelhető halálozások különbsége volt a legnagyobb az EU-ban: 155 fő/100.000 fővel többen haltak meg megelőzhető okokból, mint kezelhető betegségek miatt.

• 2018-ban Magyarország vezette a sorban az EU-tagállamokat a megelőzhető halálozások arányával: országos szinten 326 fő/100.000 lakos halt meg olyan betegségekben, amelyek megelőzésével kivédhetők lettek volna.

Ezek az adatok azt sugallják: bár vannak előrelépések, a hazai prevenciós rendszer és az alapellátás nem képes megfelelő mértékben reagálni a kihívásokra.

Mire lenne szükség?

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy sikeres stratégia nemcsak elméleti modell kell legyen, hanem gyakorlati intézkedéseken keresztül valósuljon meg. Néhány javaslat:

1. Az alapellátás kapacitásának bővítése és eszközellátottsága – hogy a háziorvosok ne csak tüneteket kezeljenek, hanem életmódi tanácsadást, rizikófelmérést is végezhessenek.

2. Rendszerszintű jogszabályi keretek – hogy az egészségtudatos életmód támogatása ne csak ajánlás, hanem kötelező eleme legyen az ellátórendszernek, finanszírozási támogatással.

3. Informatikai fejlesztések – prevenciós modulok beépítése az orvosi rendszerekbe, automatikus rizikófigyelmeztetők, lakossági önellenőrző applikációk.

4. Továbbképzés és szemléletformálás – az orvosképzésben (már 2025-től) és a szakmai továbbképzéseken beépíteni az életmódorvoslás gondolkodását.

5. Társadalmi kampányok, közösségi programok – hogy ne csak klinikai környezetben, hanem a lakosság mindennapjaiban is megjelenjen az egészségtudatosság.