Címke: prevenció

Magyarországon a lakosság jelentős részét érintő elhízás súlyos, krónikus betegség, mely növeli többféle szövődmény kialakulásának kockázatát.

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

Az újszülöttek hepatitis B elleni kötelező oltása jelentősen visszaszorította a krónikus HBV-fertőzést és csökkentette a májrák előfordulását világszerte.

Dán kutatás szerint semaglutid heti adagolása 68 hét alatt jelentős BMI, zsírtömeg és kardiometabolikus javulást eredményezett súlyosan elhízott fiataloknál.

Rheumatoid arthritisben szenvedőknél a szív- és érrendszeri kockázat emelkedett marad terheléses szívizom-perfúzió után, negatív vizsgálati eredmény esetén is.

A daganatkutatásban új irányként jelenik meg a rákmegelőző állapotok immunológiai kiiktatásának lehetősége, mely ígéretes terápiás ablakot kínál.

A VESALIUS-CV vizsgálat szerint evolokumab optimalizált statinnal adva csökkenti az LDL-t és a kardiovaszkuláris események kockázatát diabéteszesekben.

Az orvosi munka eredményességét a szakmai tudás mellett az empátia is meghatározza, amint azt a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj ismét igazolta.

Epigenetikai vizsgálatok szerint a napi multivitamin-bevitel lassíthatja a biológiai öregedést, főként idősebb biológiai korú felnőttekben.

A sztatinok kulcsszerepet játszanak a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, de terápiájuk eredményességét a tápláltsági állapot is meghatározza.

A nephrolithiasis kezelése a hosszú távú vesefunkció-védelemről szól. Ebben a friss áttekintésben a terápiás lehetőségek evidenciája került górcső alá.

Az Ez-PAVE vizsgálat igazolta, hogy alacsonyabb, 55 mg/dl LDL-koleszterin-célérték elérése jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris események számát három év alatt.

A 2-es típusú cukorbetegségben jelentkező fertőzések globális előfordulásának első átfogó elemzése fontos klinikai tanulságokat kínál.

A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.

Az ACC és az AHA 2026-os dyslipidemia-ajánlása korszerűbb kockázatfelmérést és célértékeket vezet be, valamint lipoprotein(a) vizsgálatot javasol.

Az egészségfejlesztésnek túl kell lépnie az időszakos programokon, és a napi egészségügyi ellátás alapvető részévé kell válnia.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

A 2-es típusú diabétesz hosszú ideig tünetmentes, ugyanakkor súlyos, irreverzibilis szövődményeket okozhat, így a megelőzés és korai felismerés kiemelkedően fontos.

A legújabb CTT metaanalízis szerint a sztatinok mellékhatásai ritkák, és jótékony hatásuk messze felülmúlja az esetleges nemkívánatos események kockázatát.

Egy 24 hetes, olaszországi, multicentrikus vizsgálatban az intravénás eptinezumab jelentősen mérsékelte a migrénterhet nehezen kezelhető betegeknél is.

Egy friss WHO-IARC globális elemzés szerint 2022-ben az új daganatos esetek 37%-a megelőzhető lett volna életmódi, környezeti és fertőző tényezők elkerülésével.

Új kutatási eredmények szerint a B12-vitamin szerepe túlmutat a klasszikus hiánytüneteken, és az anyagcserében, öregedésben, valamint betegségmegelőzésben is kiemelkedő.

Egy 2. fázisú, randomizált, kettős vak vizsgálat értékeli az INNA-051 intranazális készítmény hatékonyságát légúti vírusok ellen fiatal felnőtteknél.

A díjmentes online tananyag több mint 60 rövid videóval támogatja a lakosság egészségtudatosságát és az egészségügyi ismeretek elsajátítását.

Egy nemzetközi kutatócsoport új immunológiai folyamatot azonosított, mely segítheti az allergia és asztma megelőzését a gyermekek bélmikrobiomján keresztül.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyzavara szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában, főként a neuroinflammáció erősítésével.

Egy 2026-os nemzetközi metaanalízis szerint a terhesség alatti fizikai aktivitás csökkentheti a GDM kockázatát, de a hatás több tényezőtől függ.

2050-re évente akár 30 millió új daganatos megbetegedés várható, miközben a jelenlegi egészségügyi rendszerek felkészültsége világszerte elégtelen.

Az osteopenia korai felismerése lehetőséget teremt az osteoporosis megelőzésére; új metaelemzés vizsgálja a nem gyógyszeres intervenciók eredményességét.

Átírhatja a protokollokat egy új kutatás: a sztatinterápia minden 2-es típusú cukorbetegnél javítja a túlélést, függetlenül a kardiovaszkuláris kockázati besorolástól.

Az USA gyermekkori oltási protokolljának átalakítása szűkítette az ajánlott vakcinák körét, szakmai vitákat generálva a döntéshozók körében.

Az egészséges öregedést bizonyítottan támogatja a kiegyensúlyozott étrend, a mozgás, a mentális aktivitás és a megelőzés kombinációja.

Globális adatok szerint a hipertónia világszerte vezető stroke-halálok, főként a 25–54 évesek körében romlanak a kockázati és kezelési mutatók.

Új remény az időskori látásromlás megállítására: kutatók szerint a krónikus gyulladás gátlása forradalmasíthatja az AMD korai terápiáját.

Az RSV szezonális kihívása a klinikai gyakorlatban élesen kirajzolódik, noha a lakossági figyelem gyakran alulbecsüli a vírus súlyosságát. A legtöbb esetben enyhe, megfázásszerű tünetekkel jár, a kockázati csoportba tartozó csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél azonban súlyos, akár életveszélyes alsó légúti megbetegedéseket okozhat. Az újonnan elérhető, kiterjesztett prevenciós lehetőségek javíthatják a legveszélyeztetettebbek védelmét.

Magyarországon évente több ezer ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek többsége megelőzhető. Az V. Életmódorvosi és II. Mozgás Receptre Konferencián elhangzott javaslatok szerint nem elég gyógyszerekkel reagálni: az életmódorvoslás, az alapellátás megerősítése és a prevenció rendszerszintű beágyazása sürgető feladat.

Budapesten a következő hónapokban válik fokozatosan elérhetővé a kerületek, a háziorvosok és a sportközösségek bevonásával a program.

A megkérdezettek 72%-a javasolná ezek használatát az egészségi állapot követésére, illetve a betegségek korai előrejelzésére.

Tévhit, hogy a csontritkulás idős korban alakul ki – az igazság az, hogy egy egész életen át tartó folyamat eredménye, amely ellen fiatalon még lehet tenni.

Ez a tanulmány összefoglalja az Egyesült Államokban 2016 decembere és 2020 szeptembere között 7 gyermekgyógyászati egészségügyi központban 5 év alatti gyermekek körében végzett, prospektív, populáció alapú RSV-surveillance eredményeit.

Egyre több a korai életkorban kezdődő krónikus betegség, a szövődmények és a tartósabb fennállás miatt is súlyosabbakká válhatnak felnőttkorra.

A legfőbb rizikófaktorokat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődő faktorokat az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni.

A felnőttkorban javasolt védőoltások alkalmazása az egészségügyi alapellátás - és azon belül a diabetológiai gondozás - elfogadott része. A védőoltások hatékonyságával és betegségmegelőzésre gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatos evidenciák ellenére, az egészségügyi szakemberek számos esetben találkoznak az oltással kapcsolatos bizonytalansággal és a vakcinaszkepticizmussal.

Öt kiemelkedő hazai egészségértési programot díjazott a szakmai zsűri, illetve a közönség az AIPM idei Egészségértés Díj pályázatán.

A következő évtizedekben a kezelésalapú egészségügyi ellátásról fokozatosan áttevődhet a fókusz az egészségmegőrzésre és prevencióra.

Az általános karantén és leállások elkerülése végett a koronavírus-járvány újabb kitörésének megelőzésre kell koncentrálni - jelentette ki az Európai Bizottság egészségügyéért felelős biztosa.

A Neisseria meningitidis okozta agyhártyagyulladás rendkívül gyors lefolyású, a megfelelő kezelés ellenére is gyakori a halálozás és a maradandó szövődmények kialakulása. Az invazív meningococcus betegségre különösen igaz, hogy a megelőzésre komoly hangsúlyt érdemes fektetni.

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának adatainak tükrében kijelenthető, hogy a vizsgálatokon részt vevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus netán  stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki - derült ki az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett jelentéséből.