Iskolai környezet és egészségmagatartás: Hogyan támogatható az egészséges életmód kamaszkorban?
Nem csak a túlsúly jelent kihívást a magyar fiatalok egészségében: az étkezési szokások, a cukros és energiaitalok, valamint az alkoholfogyasztás és a mozgáshiány egyaránt jelen vannak a mindennapjaikban.
A Táplálkozástudományért Alapítvány 2025-ös, a BioTechUSA Együtt a Fiatalok Egészségéért programjának keretében végzett kutatása szerint a fiatalok fele legalább részben egészségesnek tartja a saját életmódját, miközben az eredmények alapján több területen is indokolt lenne változtatni.
Globesity: világszerte minden nyolcadik ember elhízással él
Az elhízás világszerte népegészségügyi kihívássá vált: az Egészségügyi Világszervezet már a „globesity” kifejezést használja a járványszerű terjedés leírására. Magyarország sem kivétel: korábbi hazai vizsgálatok szerint a gyermekek és serdülők mintegy negyede túlsúlyos vagy elhízott. Persze a probléma ennyire nem fekete-fehér. A Táplálkozástudományért Alapítvány – a BioTechUSA Együtt a Fiatalok Egészségéért program keretében – 2025-ben 119, Magyarországon tanuló, 14–17 éves fiatalt kérdezett online, önkéntes részvételen alapuló kérdőívben táplálkozási és életmódbeli szokásairól. A kérdőív a demográfiai adatok mellett a testtömegre és testmagasságra, az étkezési és folyadékfogyasztási, valamint a mozgási szokásokra és a saját egészségi állapot megítélésére is kitért. A tápláltsági állapotot életkor- és nemspecifikus referenciaértékek alapján határozták meg, az adatokat statisztikai módszerekkel elemezték. Az eredményeket a 2023-as, 524 középiskolás bevonásával készült, hasonló témájú felmérés leíró statisztikai elemzésének adataival vetették össze.
Alultápláltság és kiegyensúlyozatlan táplálkozás
A testtömeg vizsgálata alapján a fiatalok 9,6%-a alultáplált, 8,7%-a túlsúlyos, 2,6%-a pedig elhízott. Bár ezek az arányok a 2023-as adatokhoz (11,1%, 12,8%, 6,7%) képest kedvezőbbek, továbbra is figyelmet érdemel, hogy közel minden tizedik fiatalt érint, vagyis nem csupán a túlsúly, hanem az elégtelen tápanyagbevitel is kihívást jelent.
A táplálkozási szokások szintén hiányosságokat mutatnak: mindössze 66,4% reggelizik naponta, pedig egy tápláló reggeli energiát ad, és támogatja a koncentrációt, valamint a tanulást. A válaszadók közel fele nem követi a hazai táplálkozási ajánlásokat sem: vagyis nem fogyaszt elegendő zöldséget, gyümölcsöt (napi 4 adag zöldség vagy gyümölcs) és teljes értékű gabonafélét (napi 3 adag gabonaféle, amelyből legalább 1 adag teljes értékű). Eközben minden ötödik diák (20,2%) naponta eszik sós rágcsálnivalót, közel minden harmadik (28,6%) pedig édességet, ami jól mutatja, hogy a rendszeres étkezés önmagában még nem jelent kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az egészséges választáshoz egészségesebb iskolai büfé kell
A felmérésben résztvevők kétharmada (75,6%) szerint az iskolai büfék kínálatát továbbra is főként nassolnivalók uralják, miközben a tanulók harmada (32,8%) egészségesebb alternatívát választana, ha lenne rá lehetősége. A középiskolások közel fele (43,7%) pedig nem veszi igénybe a menzát időhiány, az ételek íze vagy a menza hiánya miatt.
A víz az első, de az alkohol és energiaital már középiskolás korban megjelenik
Pozitívum, hogy a gyerekek 85,7%-a naponta többször iszik csap- vagy ásványvizet, ugyanakkor minden hetedik serdülő (14,3%) naponta fogyaszt cukrozott üdítőt vagy ízesített ásványvizet, 7,6%-uk pedig hetente 1–3 alkalommal energiaitalt, és ugyanennyien napi rendszerességgel kávét is. Ez azért is figyelemre méltó, mert az EFSA szerint már kb. 1,5 mg/ttkg koffein is kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyermekek és serdülők alvását. Még aggasztóbb az alkoholfogyasztás megjelenése: míg 2023-ban a fiatalok 13,2%-a hetente, 33%-a havonta 1–3 alkalommal fogyasztott alkoholt, a 2025-ös, kisebb minta kedvezőbb arányokat mutatott (3,4%, illetve 5%).
Több mozgásra lenne szükség
A WHO napi legalább 60 perc közepes vagy intenzív mozgást javasol a gyermekeknek, ehhez képest a válaszadók mindössze 32,8%-a sportol heti három-négy alkalommal legalább egy órát, 21,8%-uk csak heti egy-két alkalommal, 8,4%-uk pedig ritkán mozog. Ennek ellenére közel egyharmaduk (30,3%) egészségesnek tartja az életmódját. Bár az eredmények 2023-hoz képest enyhe javulást mutatnak, a magyar fiatalok fizikai aktivitása továbbra sem kielégítő, ezért az iskolai testnevelés mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a szervezett sportfoglalkozásoknak és a mindenki számára elérhető tömegsportnak.
Az önkép köszönőviszonyban sincs az egészséges életmóddal
A 2025-ös kutatás a 2023-as eredményekhez képest több területen kedvezőbb képet mutat a 14–17 éves magyar fiatalok egészségi állapotáról, ennek ellenére az életmódbeli kockázatok továbbra is jelentősek. Bár csökkent a túlsúlyos és elhízott, valamint az alkoholt rendszeresen fogyasztók aránya, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a cukros és energiaitalok fogyasztása, illetve a mozgáshiány továbbra is problémát jelent. A fiatalok önértékelése ezzel szemben kedvezőbb képet mutat: sokan egészségesnek vagy részben egészségesnek tartják életmódjukat, miközben szokásaik támasztják ezt alá. Összességében tehát a 2025-ös adatok némi javulást jeleznek 2023-hoz képest, de azt is egyértelművé teszik, hogy az egészségtudatosság erősítése és az egészséges választásokat támogató környezet továbbra is fontos feladat.
Mindez rávilágít arra, hogy az egészséges életmódhoz nem elegendő az ismeretek átadása: fontos, hogy a fiatalok már iskolás korban hiteles, gyakorlatias tudást kapjanak testi és lelki egészségükről, felismerjék saját szokásaik hosszú távú hatásait, és környezetük is támogassa őket az egészségesebb döntésekben. Ezt a szemléletformálást és gyakorlati tudásátadást támogatja a BioTechUSA Együtt a Fiatalok Egészségéért programja is.
A szeptemberben induló, egész tanévet felölelő kezdeményezés célja, hogy szakmai partnerek bevonásával, élményalapú és interaktív programokon keresztül támogassa a fiatalok egészséges táplálkozását, testképét és mentális jóllétét. A tavalyi évhez hasonlóan a diákok közösségi és gyakorlati programelemeken keresztül dolgozzák fel az egészséges táplálkozás, a testkép, az önértékelés és a kamaszkori lelki nehézségek témáit.
A Kamasztér Alapítvány pszichológusok által vezetett szabadulószobával segíti a pozitív testkép és az önbizalom erősítését, míg a Táplálkozástudományért Alapítvány főző-workshopján a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. A Kerekasztal Színház interaktív előadása az evészavarokkal foglalkozik, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Semmelweis Egészségversenyén pedig a diákok próbára tehetik megszerzett tudásukat. Az összegyűjtött pontokat a BioTechUSA forintra váltja, és az összeget az Etesd Alapítványnak ajánlja fel. A HiSchool közreműködésével a fiatalok saját kampányüzenetüket filmes-videós projektben dolgozhatják fel, Puskás Ágota írónő pedig történetmesélőként hozza közelebb hozzájuk az önismeret, a testkép, az önértékelés, a szorongás és az önkifejezés témáit.
