Címke: immunológia

A krónikus stressz komplex hatásmechanizmusai révén gyengítheti a B-sejtek daganatellenes válaszát, ezzel elősegítve a tumornövekedést.

A kreatintranszporter szabályozása helyreállíthatja a dendritikus sejtek energia-háztartását, fokozva a daganatellenes immunválaszt.

Japán kutatók szerint a sclerosis multiplex kialakulásában a bélhámsejtek antigénprezentációja kulcsszerepet játszhat a korai neuroinflammációban.

Az IL-32 citokin gyulladásos és daganatos folyamatokban izoformától, sejtkörnyezettől és betegségtől függően eltérő biológiai hatást mutat.

Gyermekkori égési sérülésnél az immunrendszer túlzott működése egyszerre segíti a gyógyulást és növeli a tartós gyulladás és hegesedés veszélyét.

Az IgE-közvetítette ételallergia előfordulása földrajzi és életkori eltéréseket mutat, jelentős közegészségügyi problémát jelentve világszerte.

Kutatói olyan közös támadáspontot azonosítottak E. coli és Shigella baktériumoknál, ami egyetlen kombinált vakcina kifejlesztéséhez vezethet ezen kórokozók ellen.

A depresszió immunológiai aspektusai új megvilágításba helyezik a gyulladásos citokinek szerepét a betegség kialakulásában és lefolyásában.

A mozgásszervi panaszok kialakulásában idegrendszeri, immunológiai, genetikai és pszichoszociális tényezők komplex kölcsönhatása játszik szerepet.

A daganatspecifikus neoantigén-alapú vakcinák ígéretes áttörést jelentenek az immunterápiában, de hatékonyságuk több kihívástól is függ.

Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.

A kapszaicin nemcsak csökkentette a gyulladást rheumatoid arthritis modellben, hanem mérsékelte a makrofágok gyulladásos átalakulását is.

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.

Az allergológia és immunológia terén a mesterséges intelligencia ígéretes, de klinikai alkalmazását adatminőségi, validációs és etikai kihívások korlátozzák.

Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.

A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.

Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.

A daganatkutatásban új irányként jelenik meg a rákmegelőző állapotok immunológiai kiiktatásának lehetősége, mely ígéretes terápiás ablakot kínál.

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.

A daganatok és az idegrendszer közti kölcsönhatás új kutatások szerint befolyásolja a tumorsejtek viselkedését és a kezelésre adott válaszukat.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A legújabb kutatások szerint az orrnyálkahártya látszólag egyszerű hámsejtjei valójában aktív immunológiai „őrök”, amelyek kulcsszerepet játszanak az allergiás reakciók elindításában és fenntartásában.

A cöliákia krónikus, immunmediált enteropathia, amely genetikai hajlam talaján, gluténexpozíció hatására alakul ki.

A friss kutatások szerint a thymus állapota felnőttkorban nem csak öregedési jelenség, hanem összefügg több jelentős egészségi kockázattal is.

Egy új, módosított vacciniavírus egérdaganat-modellekben fokozta a daganatellenes hatást és csökkentette az IL-2 kezelés mellékhatásait.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

Az Elevara Medicines fázis 2b vizsgálatot indított az ELV001 CDK4/6-gátlóval, új terápiás lehetőséget keresve nehezen kezelhető rheumatoid arthritisben.

A Mycoplasma pneumoniae okozta tüdőgyulladás súlyosságát főként az immunrendszer egyensúlyának zavara, nem csupán a kórokozó jelenléte befolyásolja.

Az IBD immunpatogenezisét meghatározó metabolitok, mint az SCFA-k, triptofán-származékok és másodlagos epesavak, kulcsszerepet töltenek be a Treg/Th17 szabályozásban.

Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

Az allergénspecifikus immunterápia javíthatja az asztma tüneteit, csökkenti a gyógyszerhasználatot, de nőhet a szisztémás mellékhatások kockázata.

A Stanford Medicine kutatói új, intranazális vakcinát fejlesztettek, amely egerekben számos légúti kórokozó és allergén elleni védelmet biztosít.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Az UCL tudósai egy emberi gyulladás lezárását szabályozó természetes molekuláris mechanizmust tártak fel, ami új kezelési lehetőségeket kínálhat.

Egy közel 97 millió egyén adatain végzett metaanalízis alapján a COVID–19 után nő az új autoimmun betegségek, különösen vaszkuláris eltérések kockázata.

Az atópiás dermatitis célzott gyógyszeres kezelése új lehetőségeket nyitott, amelyek a biomarkerek változásán keresztül klinikai hatékonyságot mutatnak.

Egy hálózati metaanalízis összehasonlította az atópiás dermatitis kezelésekor jelentkező asztma és allergiás rhinitis kockázatát célzott terápiáknál.

A HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködési Program támogatásával indulnak innovatív kutatási projektek.

Egy 2025-ös áttekintés alapján tíz rheumatoid arthritisben szenvedő beteg kapott CAR T-sejt terápiát, kilencnél sikeres immunválasz alakult ki.

Az epesavak ma már nemcsak az emésztéshez, hanem a gazdaszervezet anyagcseréje, immunitása és bélmikrobiomja közötti jelátvitelhez is alapvetőek.

Egereken végzett vizsgálat szerint a metioninnal dúsított étrend mérsékli a fertőzéshez kapcsolódó gyulladást, miközben nem gyengíti a immunválaszt.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

A Treg sejtek anyagcseréje alapvetően szabályozza stabilitásukat, működésüket; ennek zavara kulcsfontosságú autoimmun, daganatos és krónikus betegségekben.

A szklerózis multiplex legújabb diagnosztikai és kezelési fejleményeit, köztük a friss McDonald-kritériumokat, BTK-gátlókat és AMIGO-3-at mutatja be az áttekintés.

Egy új tanulmány szerint a bőrből származó immunsejtek ízületekbe jutva, a fibroblasztok elégtelen védelme mellett gyulladást okozhatnak pikkelysömör esetén.

Egy friss multicentrikus vizsgálat szerint a vérből mérhető gyulladásos fehérjék segíthetik a biológiai terápia hatékonyságának előrejelzését súlyos, eozinofil típusú asztmában.

A CAR-T sejtes terápiák autoimmun betegségekben való használata ígéretes, de biztonságosságuk és mellékhatásprofiljuk alapos vizsgálata szükséges.

A CAR-T-sejtterápia autoimmun betegségekben nemcsak sejtszintű célzást, hanem a kóros immunválasz hosszabb távú átprogramozását is ígérheti.