A krónikus légzőszervi betegségek globális terhe a 21. században
Az asztma, a COPD, az intersticiális tüdőbetegség és a dohányzás együttesen több száz millió embert érint, és morbiditás, mortalitás, valamint egészségügyi kiadások tekintetében egyaránt növekvő kihívást jelent – különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A nem fertőző betegségek a halálozás és rokkantság vezető okai világszerte, és a krónikus légzőszervi megbetegedések (CRD-k) e teher jelentős részét alkotják. Joan B. Soriano és Jose Luis Lopez-Campos spanyol pulmonológusok 2026 márciusában elfogadott áttekintő közleménye az Archivos de Bronconeumología folyóiratban négy kiemelten fontos területet – asztmát, COPD-t, intersticiális tüdőbetegséget (ILD) és dohányzást – elemez epidemiológiai, determinánsi és intervenciós szempontból.
Az asztma: prevalencia és egyenlőtlenségek
Az asztma becslések szerint 262 millió embert érint globálisan, és évente több mint 461 000 halálesetet okoz. A prevalencia a magas jövedelmű, angol nyelvű országokban a legmagasabb – Új-Zéland vezet 14 516/100 000 fős rátával –, míg a morbiditás és mortalitás terhe aránytalanul nagyobb az alacsony és közepes jövedelmű országokban (LMIC), ahol a diagnózis és az inhalációs gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozott.
A legmagasabb mortalitási ráták Srí Lankán (33,7/100 000), Fidzsin (25,4/100 000) és Mianmarban (21,5/100 000) regisztrálhatók. A betegség hátterében genetikai hajlam, aeroallergén-expozíció, levegőminőség-romlás, foglalkozási expozíciók és alacsony szocioökonómiai státusz kombinációja áll. A jövőre nézve az urbanizáció és az éghajlatváltozás várhatóan fokozza a légszennyező anyagokkal és allergénekkel való érintkezést, ami a prevalencia további emelkedéséhez vezet. A súlyos asztma kezelésében a biológiai terápiák elterjedését a magas költség és az egyenlőtlen hozzáférés akadályozza.
COPD: a harmadik leggyakoribb halálok
A COPD 2023-ban közel 3,23 millió halálesetet okozott, és globálisan a halálozás harmadik vezető okaként tartják számon. Prevalenciája 300 millió főre becsülhető, ám a valós szám a kiterjedt aluldiagnózis miatt ennél is magasabb lehet. A betegség terhének növekedése legintenzívebben a LMIC-ekben tapasztalható: Dél- és Délkelet-Ázsiában a magas férfi dohányzási ráta és a biomassza-füstnek való kitettség együttesen magyarázza a kiugróan magas halálozást, míg Közép-Európában – köztük a régióban – a dohányzás és foglalkozási expozíciók a domináns tényezők.
A COPD legfontosabb kockázati tényezői a következők:
- aktív és passzív dohányzás
- háztartási levegőszennyezés (biomassza-tüzelőanyagok)
- foglalkozási porok, vegyi anyagok és füstök
- kültéri légszennyezés (PM2.5, ózon)
- gyermekkori légzőszervi fertőzések, tuberkulózis és alacsony szocioökonómiai státusz
- alfa-1-antitripszin hiány (ritka genetikai ok, főleg fiatal betegeknél keresendő)
A kezelés máig szuboptimális: a megkönnyítő terápiák dominanciája a prevenciót háttérbe szorítja, a betegséget pedig sokszor „önsorsrontó" állapotnak bélyegzik, ami a segítségkérést gátolja.
Intersticiális tüdőbetegségek: ritka, de egyre inkább felismert kórképek
Az ILD-k több mint 200 különböző kórkép heterogén csoportját alkotják, amelyekre a tüdőparenchyma gyulladása és fibrosisa jellemző. Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) a leggyakoribb és legsúlyosabb forma, becsült prevalenciája 13–20/100 000. Epidemiológiai adatok elsősorban magas jövedelmű régiókból állnak rendelkezésre, ahol a fejlett diagnosztika és az idős korstruktúra egyaránt hozzájárul a magasabb esetszámhoz; ugyanakkor Japán és Peru kiemelkedő mortalitási és prevalenciaadatainak hátterében ismeretlen tényezők húzódnak meg.
Az ILD-k etiológiái közé tartoznak az ásványipori pneumokoniózisok (azbesztózis, szilíkózis), hiperszenzitivitási pneumonitis, kötőszöveti betegségekhez társuló ILD-k, valamint gyógyszer- és sugárterápia-indukált formák. A diagnózis rendszeresen késik, mert a korai tünetek nem specifikusak, a multidiszciplináris centrumokhoz való hozzáférés korlátozott, és a fibrózis progresszióját a jelenleg elérhető antifibrotikus szerek sem képesek megfordítani.
Dohányzás: az egyetlen legfontosabb megelőzhető kockázati tényező
A dohányzás évi több mint 8 millió halálesetet okoz, amelyből 1,2 millió a passzív dohányfüst-expozíció következménye. A WHO az ICD-10 F17 és az ICD-11 6C4A kódon dohányfüggőséget önálló betegségként definiálja. Jelenleg a globális dohányosok száma hozzávetőleg 1,2 milliárd, és ez a szám 2050-ig nem várható, hogy lényegesen csökken.
A dohányzás prevalenciája a kelet-európai régióban a legmagasabb: Montenegró (37,0%), Bulgária (34,8%) és Észak-Macedónia (34,6%) vezeti a listát. A dohányzás mértékét a nikotinfüggőség biológiája mellett az ipar marketingtevékenysége – különösen a LMIC-ek fiatal populációit célzó stratégiák –, a gyenge szakpolitikai szabályozás és az alacsony szocioökonómiai státusz tartja fenn. Az elektronikus cigaretta és a hevített dohánytermékek elterjedése új, egyelőre hosszú távon nem értékelhető kockázatokat jelent.
Szindemikus megközelítés: a „planetáris légzőszervi medicina" kerete
A négy vizsgált állapot közös kockázati tényezőkön osztozik: a belélegzett toxikus anyagok (levegőszenynyezés, foglalkozási expozíciók, dohányfüst) és a szocioökonómiai egyenlőtlenségek mindegyik betegség terhét fokozzák. A szerzők e konvergenciát szindemikusnak nevezik, és a „planetáris légzőszervi medicina" koncepcióját javasolják keretrendszerként, amely az emberi, állati és környezeti egészség összekapcsolásával (One Health) holisztikusan közelíti meg a légzőszervi betegségek terhét.
A leghatékonyabb intervenciók területenként:
- Asztma: alapellátás integrálása, digitális adherenciamonitorozás, esszenciális inhalációs gyógyszerekhez való globális hozzáférés javítása
- COPD: spirometria az alapellátásban, korai szűrés, tiszta tüzelőanyagok elterjesztése
- ILD: multidiszciplináris teamek és telemedicinális megközelítés, vérmarker-alapú szűrés a jövőben
- Dohányzás: a WHO MPOWER-intézkedéscsomagján belül a dohányadó-emelés a legköltséghatékonyabb eszköz
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a légzőszervi egészség prioritásként kezelendő a globális egészségügyi napirendeken és az univerzális egészségügyi lefedettségi kezdeményezésekben, mivel az érintett betegségek terhe megelőzhető és csökkenthető – koordinált, többszintű népegészségügyi beavatkozással.
Soriano JB, Lopez-Campos JL. The World's burden of chronic respiratory disease: An epidemiological review of asthma, COPD, interstitial lung disease, and smoking in the 21st century. Archivos de Bronconeumología. 2026. doi: 10.1016/j.arbres.2026.03.013
