A légszennyezés és az allergiás felső légúti betegségek közötti összefüggés: metaanalízis

Egy átfogó, több mint 12 millió résztvevőt vizsgáló metaanalízis szerint a légszennyezés szignifikánsan növeli az allergiás rhinitis, az asztma és a krónikus orrmelléküreg-gyulladás előfordulását – különösen gyermekek és fiatalok körében.

A kutatás háttere

Az allergiás légúti betegségek – beleértve az allergiás rhinitist, az asztmát és a krónikus sinusitist – világszerte egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek. Bár korábbi tanulmányok már utaltak a levegőminőség romlásának szerepére e kórképek kialakulásában, az eddigi eredmények gyakran ellentmondásosak voltak, és nem állt rendelkezésre átfogó szintézis.

Zhi-Qiang Zhang és munkatársai most 64 tanulmány eredményeit egyesítették egy nagyléptékű metaanalízis keretében, amely több mint 12 millió személy adatait vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy pontosabb képet adjon a légszennyezés és az allergiás felső légúti betegségek közötti összefüggésekről, különös tekintettel a különböző szennyezőanyagokra, demográfiai tényezőkre és földrajzi különbségekre.

Az elemzett betegségek és prevalenciájuk

A tanulmány három fő kórképre fókuszált:

• Allergiás rhinitis – 15 tanulmány alapján az előfordulás gyakorisága 16% volt a szennyezett levegőnek kitett populációkban.

• Asztma – 11%-os prevalenciát mutattak ki 18 tanulmány alapján.

• Krónikus sinusitis – négy vizsgálat alapján az érintettek aránya 12% volt.

Mindhárom betegség előfordulása jelentősen magasabb volt szennyezett környezetben élőknél.

Mely szennyező anyagok a leginkább felelősek?

A kutatók több légszennyező anyag hatását elemezték, köztük:

• Nitrogén-dioxid (NO₂)

  • Allergiás rhinitis: OR 1,083

  • Asztma: OR 1,146

  • Krónikus sinusitis: OR 1,091

• Szálló por (PM10, PM2.5)

  • PM10: Allergiás rhinitis (OR 1,026), Asztma (OR 1,037), Sinusitis (OR 1,22)

  • PM2.5: Allergiás rhinitis (OR 1,104), Asztma (OR 1,087), Sinusitis (OR 1,135)

• Kén-dioxid (SO₂)

  • Rhinitis: OR 1,116

  • Asztma: OR 1,090

  • Sinusitis: OR 1,08

• Ózon (O₃)

  • Rhinitis: OR 1,058

  • Asztma: OR 1,032

• Szén-monoxid (CO)

  • Rhinitis: OR 1,070

  • Asztma: OR 1,184

  • Sinusitis: OR 1,13

Ezek az eredmények megerősítik, hogy a különböző légszennyező anyagok önállóan is képesek hozzájárulni a légúti allergiás betegségek kialakulásához.

Kiket érint leginkább?

A kutatás részletes alcsoport-elemzéseket is végzett, melyek szerint az alábbi csoportok különösen veszélyeztetettek:

Gyermekek és fiatalok

Az allergiás rhinitis prevalenciája a fiatalok körében elérte a 22%-ot. A nitrogén-dioxid okozta kockázat ebben a csoportban még magasabb volt (OR 1,329), mint a felnőttek esetében.

Földrajzi régiók

Az ázsiai országokban magasabb volt a betegségek előfordulása, de érdekes módon az európai populációk érzékenyebben reagáltak bizonyos szennyezőkre (pl. NO₂-re: OR 1,150 Európa vs. OR 1,048 Ázsia).

Nemek szerinti különbségek

A férfiak körében szignifikánsan magasabb volt az allergiás rhinitis és az asztma kockázata, míg a nőket inkább a krónikus sinusitis érintette fokozottabban.

Klinikai és szakpolitikai jelentőség

Az eredmények alapján a következő javaslatok fogalmazhatók meg:

• Figyelembe kell venni a légszennyezettséget a diagnosztikai algoritmusokban – különösen ismétlődő vagy nehezen kontrollálható tünetek esetén.

• Prevenciós stratégiák célcsoportjai lehetnek a gyermekek, a városi lakosság, illetve azok, akik forgalmas közlekedési csomópontok közelében élnek.

• Szükség van politikai beavatkozásokra a levegőminőség javítása érdekében – például szigorúbb kibocsátási határértékek, zöld közlekedési alternatívák támogatása.

A kutatás korlátai

Bár az elemzés rendkívül átfogó, a következő tényezőket érdemes figyelembe venni:

• Az egyes tanulmányok metodológiai különbségei miatt magas volt a heterogenitás.

• Az adatok többsége városi környezetből származott, a vidéki populációk alulreprezentáltak.

• A különböző országokban eltérhetnek a diagnosztikai kritériumok.

Záró gondolat

Ez a metaelemzés megerősíti, hogy a levegő szennyezettsége nemcsak általános egészségügyi kockázat, hanem konkrét, mérhető hatással bír a felső légúti allergiás betegségek kialakulására. A szennyező anyagok elleni fellépés nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi kérdés is – és az orvostársadalomnak ebben kulcsszerepe van.