Budesonid/formoterol biztonságossági értékelése: Valós farmakovigilancia-elemzés a FAERS, JADER és CVAR adatbázisok felhasználásával
A budesonid/formoterol fix kombináció biztonságosságát kutatók három spontán mellékhatás-jelentési rendszer adatai alapján értékelték. A klasszikus, várható események mellett több, korábban kevésbé hangsúlyozott jelzés is megjelent; a mellékhatások jelentős része a kezelés korai szakaszában jelentkezett.
A közlemény hátterében az áll, hogy az asztma és a COPD világszerte gyakori, jelentős népegészségügyi terhet jelentő kórképek, amelyekben a budesonid/formoterol fix dózisú inhalációs kombináció széles körben alkalmazott terápiás eszköz. Bár a szer klinikai hatásossága megalapozott, a szerzők szerint az egyre gyarapodó nemkívánatos esemény (ADE) jelentések indokolják a „valós életből” származó, kiterjesztett farmakovigilancia-elemzéseket.
Módszertan: három spontán jelentési rendszer, több jelzéskereső algoritmussal
A retrospektív farmakovigilancia-vizsgálat három nagy spontán mellékhatás-jelentési adatbázist használt: az amerikai FAERS-t, a japán JADER-t és a kanadai Canada Vigilance Adverse Reaction Database-t (CVARD). A jelzések detektálására több diszproporcionalitási módszert alkalmaztak, köztük a reporting odds ratio (ROR), a proportional reporting ratio (PRR), a Bayesian confidence propagation neural network (BCPNN) és a multi-item gamma Poisson shrinker (MGPS) algoritmusokat. A szerzők alcsoport- és szenzitivitási elemzéseket, valamint logisztikus regressziót is végeztek; az események időbeli lefutását Weibull-eloszlással és log-rank teszttel vizsgálták.
Fő eredmények: megerősített és váratlan jelzések a FAERS-ben
A FAERS-adatbázisban összesen 30.689 budesonid/formoterolhoz társított ADE-t azonosítottak, összesen 27 szervrendszeri kategóriát lefedve. A várható, ismert jelzések között a köhögés, a dysphonia és a bronchitis szerepelt, amelyeket az elemzés megerősített. A szerzők ugyanakkor több „váratlan” eseményt is kiemeltek: dyspnoe, látás- és memóriazavar, coronariaembolia, illetve asthmás krízis.
Alcsoportok: nem és életkor szerint eltérő kockázati mintázatok
A nem szerinti rétegzés nőknél specifikus kockázati jelzéseket azonosított (például rossz közérzet, bronchitis, alopecia, testsúlynövekedés), míg férfiaknál más mintázat rajzolódott ki (például dysuria és myocardialis infarctus). Életkori bontásban a <18 éveseknél az asthmás krízis kockázata magasabbnak bizonyult, a >65 éveseknél pedig a szerzők „protektív hatást” írtak le. Az ADE-k medián kezdeti ideje 55 nap volt, ami a megfigyelések alapján a kezelés kezdeti időszakára irányítja a figyelmet.
JADER és CVARD: adatbázis-specifikus jelzések
A szerzők szerint a japán JADER-adatbázisban jellegzetes jelzések is megjelentek, például pneumonia és májkárosodás. A kanadai CVARD-adatbázisban eltérő, „megkülönböztető” jelzéseket emeltek ki, többek között haemoptysist és hypothyreosist. Az eredmények összességében azt támasztják alá, hogy a budesonid/formoterol biztonságossági profiljának nyomon követése több adatforrás integrálásával árnyaltabb képet adhat.
Chen Z, Zhu C, Cui Z, Zou F, Lan Y. Safety Assessment of Budesonide/Formoterol: Real-World Pharmacovigilance Analysis Using the FAERS, JADER, and CVAR Databases. Clin Ther. 2026; online ahead of print. doi:10.1016/j.clinthera.2025.12.013. PMID: 41654451.
