Emlőrákos betegek adatbázis elemzése szerint az alternatív terápiák a túlélés csökkenésével járnak, különösen a standard kezelés helyettesítésekor.
A UCSF kutatói kimutatták, hogy az SRC enzim nemcsak a sejten belül, hanem számos daganatsejt felszínén is jelen van, új terápiás lehetőségeket teremtve.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika újabb jelentős szakmai mérföldkőhöz érkezett az emlődaganatok korszerű kezelésében.
A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.
A HMPL-A580, egy új antitest-célzott terápiás konjugátum fázis 1/2a vizsgálata indult előrehaladott, nem reszekábilis szolid tumorokban Kínában és az USA-ban.
A Yale kutatócsoportja új, nyílt forrású mélytanuló modellje innovatívan támogatja a precíziós vakcinatervezést peptidek szerkezetének elemzésével.
A DESTINY-Breast06 elemzése szerint trastuzumab deruxtecan több kedvezőtlen prognózisú alcsoportban is jobb hatékonyságot mutatott, mint a kemoterápia.0
Genetikailag módosított baktériumok tumorkörnyezetben aktiválódva ígéretes antitumor hatást mutattak, jelentősen gátolva a daganatok növekedését állatkísérletekben.
A legújabb WHO emésztőrendszeri daganatokat osztályozó kiadása jelentős szemléleti újítással a molekuláris profilozást hangsúlyozza a diagnosztikában.
A prosztatarák tumormikrokörnyezete gátolja az immunválaszt, ami rontja a terápiás eredményeket; új T-sejt terápia segíthet leküzdeni ezt a kihívást.
A daganatok és az idegrendszer funkcionális kapcsolatban állnak; a cancer neuroscience e komplex neuro-tumor-immun hálózat mechanizmusait vizsgálja.
Nemzetközi adatok alapján 2000–2017 között több daganattípus előfordulása 50 év alattiaknál gyorsabban emelkedik, főként colorectalis és méhtestrák esetén.
Az ESMO 2026-os irányelve algoritmusokra támaszkodva rendszerezi a metasztatikus prosztatarák diagnózisát, kezelését és utánkövetését.
Egy összehangolt rendőri akció során számoltak fel egy olyan illegális hálózatot, amely súlyos daganatos betegeknek nem engedélyezett szereket kínált.
Egy friss WHO-IARC globális elemzés szerint 2022-ben az új daganatos esetek 37%-a megelőzhető lett volna életmódi, környezeti és fertőző tényezők elkerülésével.
A daganatos szövetekben jelen lévő mikrobiom egyre inkább a karcinogenezis, progresszió és terápia meghatározó tényezőjeként kerül előtérbe.
Valós életbeli adatok alapján aktív daganat és akut VTE esetén az enoxaparin BID dózisa korai időszakban fokozott nagyfokú vérzéshez és magasabb mortalitáshoz vezetett.
A kemoterápia és PD-1/PD-L1-gátlók kombinációja emlőrákban javítja a túlélést, de fokozott toxicitást okoz, főként PD-L1-pozitív TNBC esetén.
A LARA II. fázisú vizsgálat szerint a pembrolizumab és lenvatinib együttese új, hatékony kezelési opciót jelenthet előrehaladott világos sejtes nőgyógyászati rákban.
A hasnyálmirigyrákban az EMT jelensége kulcsszerepet játszik a gyógyszerrezisztenciában; az ERK kináz domináns hajtóerő, gátlásakor a JNK veszi át a szerepét.
Egy izraeli, országos egészségügyi adatbázis elemzése szerint a PPI használat és felső GI daganatok közötti kapcsolatot főként protopathiás torzítás magyarázza.
A MUSC kutatói által fejlesztett humanizált antitest az SFRP2 fehérje gátlásával új, többcélú terápiát kínál a tripla-negatív emlőrák kezelésében.
A Treg sejtek anyagcseréje alapvetően szabályozza stabilitásukat, működésüket; ennek zavara kulcsfontosságú autoimmun, daganatos és krónikus betegségekben.
Egy plazma proteome vizsgálaton alapuló modell segíthet a nem specifikus tünetek hátterében álló daganatos betegségek véralapú triázsában.
2050-re évente akár 30 millió új daganatos megbetegedés várható, miközben a jelenlegi egészségügyi rendszerek felkészültsége világszerte elégtelen.
Egy nagy kohorszvizsgálat szerint a GLP-1 receptor-agonisták alkalmazása jobb túlélést és kevesebb kórházi kezelést eredményez, mint a metformin önmagában.
Egy fázis 3 vizsgálatban a culmerciclib és fulvestrant kombinációja jelentősen növelte a progressziómentes túlélést, elfogadható biztonsággal.
Észrevétlen veszély: a tartósan emelkedett éhomi vércukor nemcsak a cukorbetegség, hanem a rák és szívproblémák kockázatát is globálisan fokozza.
A zanidatamab bispecifikus HER2-gátló antitest tartós, jelentős tumorredukciót eredményez előrehaladott, HER2-pozitív epeúti daganatokban.
Egy új preklinikai tanulmány szerint a cefuroxim gyulladásvezérelt daganatok, főként kolorektális rák ellen potenciális, kemoterápiát erősítő szer.
A NATALEE III. fázisú vizsgálat 5 éves eredményei szerint a ribociclib és NSAI tartósan javítja az iDFS-t HR-pozitív/HER2-negatív korai emlőrákban.
A ferroptózis, egy vasfüggő sejthalálforma, új lehetőséget kínálhat a daganatellenes terápiák rezisztenciájának leküzdésére a jelenlegi kutatások szerint.
Egy új kutatás igazolta: a daganatsejtek mechanikai nyomásra gyors ATP-csúccsal indítják be DNS-javításukat, különösen invazív frontokon.
A fertőzések elleni védekezést segítő immunfehérje a rákos sejtek szaporodását is kiválthatja, és elősegítheti a tumorok növekedését.
Szerte a nyugati világban felfigyeltek már az utóbbi évtizedekben egyre erősödő trendre, miszerint az orvostudomány fejlődésének dacára a 45 év alatti korcsoportban egyre gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések.
Nem a koffein, hanem a kávéban és a teában is szép számmal megtalálható más bioaktív vegyületek felelősek a kimutatott preventív hatásért.
A különböző onkológiai kórképek diagnosztikus és kezelési lehetőségei mellett a prevencióval, szűrési programokkal és az egészséges életmóddal is foglalkoznak.
Az epidemiológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ez a tendencia először az 1990-es években kezdődött, a bizonyítékok az életmódváltásra utalnak.
A felismerés nyomán lehetségessé válhat átalakítani a sejtek közötti jelforgalmat, ami megakadályozhatja a daganat ellenállóvá válását.
Kevesen tudnak arról, hogy érintettek, pedig a méh jóindulatú izomdaganata a fogamzóképes nők 20-25 százalékánál jelen van, 40 és 50 éves kor között pedig már minden második nő ebben szenved.
28-án az épületek kivilágítása mellett egy, a Duna korzótól a Széchenyi István térig tartó sétával irányítják a figyelmet a korai diagnózis fontosságára.
Egy friss tanulmány értékeli a rádiófrekvenciás elektromágneses mezők (RF-EMF) és a leggyakrabban vizsgált daganattípusok közötti ok-okozati összefüggést.
Az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett óriási jelentősége van a cukorbeteg szűrésnek is.
A 65 év fölötti férfiak körében 2050-re 117 százalékkal nő azoknak a száma, akik rákban megbetegednek.
A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott.
Az 1990-es születési kohorszban jóval magasabb volt a daganatos megbetegedések aránya, mint a korábbi nemzedékek esetében.
Hat daganattípusnál azt találták, hogy a cukorbetegeknél, beleértve az egyes és a kettes típusút is, nagyobb a kockázata a rák kialakulásának.
Az elmúlt két évben megháromszorozódott az izotópos kezelések száma és szélesedett az így ellátható daganatos betegségek köre is.
Az új teszt elméletileg kevesebb mint 0,05 milliliter vért igényelne a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a gyomorrák diagnosztizáláshoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint több mint 35 millióra emelkedhet az új rákos megbetegedések száma 2050-re.