Egységes túlélési index készült a gyermekkori daganatok nemzetközi követésére
A gyermekkori daganatok 5 éves túlélésének nemzetközi összehasonlítását eddig jelentősen nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre olyan egységes mutató, amely egyszerre veszi figyelembe az életkort, a nemet és a daganattípusok eltérő megoszlását. A CONCORD-4 program most több mint 600 ezer gyermek valós, népességalapú adatain létrehozta a Cancer Survival Indexet, amely új alapot ad a WHO 2030-as célkitűzésének követéséhez.
Új mérőszám a globális követéshez
A tanulmány kiindulópontja, hogy a WHO 2018-ban meghirdetett Global Initiative for Childhood Cancer programja világszinten 60%-os, feltételezetten 5 éves túlélést tűzött ki célul valamennyi gyermekkori daganat együttesére, ugyanakkor ennek követésére nem állt rendelkezésre egységes, országok és időszakok között közvetlenül összevethető mutató. A szerzők ennek megoldására hozták létre a Cancer Survival Indexet (CSI), amely a 5 éves nettó túlélést egyetlen, standardizált mutatóban összegzi.
A CSI kialakításakor két súlyrendszert dolgoztak ki: az egyik a gyermekkori daganatok 12 fő ICCC-3 csoportjára, a másik a WHO által 2021-ben kijelölt hat tracer daganatra épül. A mutató életkor, nem és daganattípus szerinti súlyozással készült, így alkalmas arra, hogy a túlélés alakulását ne torzítsák az egyes országok eltérő esetszerkezeti sajátosságai.
A vizsgálat adatbázisa és módszertana
A CONCORD-4 keretében 307 népességalapú daganatregiszter szolgáltatott adatokat 68 országból; ezek közül 52 országban a gyermekkori populáció teljes országos lefedettsége megvalósult. A kutatók összesen 679 776 gyermekkori daganatesetet kaptak, amelyek közül az osztályozási és minőségi ellenőrzést követően 676 963 volt besorolható az ICCC-3 rendszer szerint, a túlélési elemzésekbe pedig 1990 és 2019 között diagnosztizált 613 021 gyermek került be.
A túlélést 5 éves nettó túlélésként becsülték, vagyis a háttérhalandóság hatását kiszűrve vizsgálták a daganatos gyermekek túlélési esélyeit. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez a megközelítés különösen fontos nemzetközi összehasonlításban, mert az általános halandóság országonként, életkoronként és nemenként is jelentősen eltérhet.
Az adatminőség a közlemény szerint összességében magas volt, beleértve az alacsonyabb-közepes jövedelmű országokból származó adatokat is. A daganatok 98,0%-a mikroszkóposan igazolt volt, ugyanakkor egyes országokban a nem specifikus morfológiai kódolás, a követés hiányosságai vagy a cenzorálás mértéke korlátozta bizonyos becslések megbízhatóságát.
Mit mutat a túlélési index
A 2015–2019 között diagnosztizált gyermekek körében az összes gyermekkori daganatra számolt 5 éves CSI a magas jövedelmű országok többségében meghaladta a 80%-ot, a felső-közepes jövedelmű országok többségében 60–80% között alakult, míg az elemzésben szereplő öt alsó-közepes jövedelmű országban 50–60% közötti értéket mutatott. Ez azt jelzi, hogy a WHO 2030-ra kitűzött 60%-os célját számos ország már 2019-re elérte vagy megközelítette, de az előnyök földrajzilag és gazdasági fejlettség szerint egyenlőtlenül oszlanak meg.
A magas jövedelmű országok között a CSI 61,4 és 89,0 között változott; a felső-közepes jövedelmű országokban a megbízható értékek 61,0 és 84,2 között szóródtak. Az alsó-közepes jövedelmű országokban kisebb volt a tartomány, de a túlélés mindenütt alacsonyabb maradt, 54,1 és 59,3 közötti értékekkel.
A hosszú távú trendek kedvezőek: a CSI 2000–2004 és 2015–2019 között minden világrégióban emelkedett, és ahol hosszabb idősor állt rendelkezésre, ott az 1990-es évektől kezdve is javulás volt látható. A javulás ugyanakkor nem volt teljesen egyenletes, különösen Afrikában és Közép-Amerikában mutatkozott nagyobb ingadozás.
A hat tracer daganat és a teljes kép
A WHO által kijelölt hat tracer daganatra számolt CSI rendszerint 5–10 százalékponttal magasabb volt, mint az összes gyermekkori daganatra számolt mutató. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy ez a traceralapú index a legtöbb országban már 2015–2019-ben a WHO-cél fölé került, beleértve több felső-közepes és alsó-közepes jövedelmű országot is.
A szerzők ezért úgy ítélik meg, hogy a gyermekkori daganatok teljes körére számolt CSI alkalmasabb a valós előrehaladás nyomon követésére, mint a kizárólag hat tracer kórképre épülő mutató. Érvelésük szerint ez különösen az alacsonyabb erőforrású országokban lényeges, ahol a diagnosztikus háttér nem mindig teszi lehetővé például az akut lymphoblastos leukaemia vagy az alacsony grádusú glioma pontos elkülönítését, miközben e két daganat a tracercsoport nagy részét adja.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a hat tracer daganat az adatbázisban a gyermekkori daganatok 43,9%-át képviselte, vagyis arányuk kisebb volt a WHO által korábban említett 50–60%-nál. Ez tovább erősíti azt az álláspontot, hogy a tracerdaganatok önmagukban nem fedik le kellő pontossággal a teljes gyermekkori onkológiai terhet.
Egészségpolitikai üzenetek és korlátok
Az index 2015–2019-es értéke görbületes kapcsolatot mutatott az egy főre jutó GDP-vel, a rangkorreláció erős volt ρ=0,70, ugyanakkor a magas jövedelmű országok körében 30 000 dollár feletti GDP mellett már nem rajzolódott ki egységes minta. Az egészségügyi kiadások GDP-arányos mértéke és a CSI között lineárisabb kapcsolat látszott ρ=0,55, főként a magas jövedelmű országokban, ami a forrásallokáció hatékonyságának jelentőségére utal.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban a késői felismerés, a kezelés elhagyása és a gyenge egészségügyi rendszer továbbra is meghatározó oka a rosszabb túlélésnek. Emellett jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn az onkológiai humánerőforrás, a sugárterápia és az alapvető daganatellenes gyógyszerek elérhetősége terén is.
A szerzők a vizsgálat korlátai közé sorolják, hogy alacsony jövedelmű országokból nem érkezett használható népességalapú adat, ezért ezekre a térségekre valós túlélési becslést nem tudtak készíteni. A tanulmány egyik legerősebb szakmapolitikai üzenete éppen ezért az, hogy a gyermekkori daganatok globális kontrolljának alapfeltétele a daganatregiszterek kiépítése, megerősítése és a nemzetközi adatmegosztás támogatása.
Allemani C és mtsai. CONCORD-4: új Cancer Survival Index a gyermekkori daganatok 5 éves nettó túlélésének nemzetközi összehasonlítására, 307 népességalapú daganatregiszter adatain, 68 országból. The Lancet. 2026;407(104xx):1336–1359.
