Egységes európai ajánlás született a daganatkiújulás és -progresszió regisztrációjára
Az európai daganatregiszterekben mindeddig nem létezett egységes keretrendszer a daganatkiújulás és -progresszió rögzítésére. Az ENCR szakértői most olyan definíciókat és adatgyűjtési ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek a primer daganatot követő események összehasonlítható nyomon követését alapozhatják meg.
Növekvő betegszám, hiányzó adatok
A közlemény abból indul ki, hogy a daganatos túlélők száma Európában folyamatosan emelkedik: a EUROCARE-6 becslése szerint 2020-ban 23,7 millió ember élt daganatdiagnózist követően a vizsgált 29 országban, és a prevalencia 2010 és 2020 között évente 3,5%-kal nőtt. Ebben a bővülő betegcsoportban a kiújulás és a progresszió gyakorlati jelentősége egyre nagyobb, miközben ezek az események a populációalapú daganatregiszterekben többnyire nem standardizált módon, sok esetben egyáltalán nem jelennek meg.
A szerzők szerint ez érdemi információs hiányt jelent az ellátásszervezés, a túléléskövetés és a kutatás számára. A munkacsoport ezért három feladatot vállalt: az európai regiszterek jelenlegi gyakorlatának felmérését, a recidíva és progresszió egységes ENCR-definícióinak kidolgozását, valamint a rutinszerű adatgyűjtéshez szükséges kulcsváltozók meghatározását.
Mit tekintenek recidívának és progressziónak
Az ajánlás szerint daganatkiújulásról akkor beszélhetünk, ha a rák tumortömeg-csökkentő kezelést követően, betegségmentes időszak után tér vissza, és a korábbi teljes klinikai vagy mikroszkópos válasz képalkotóval vagy szövettannal igazolt volt. Progressziónak ezzel szemben azt tekintik, amikor tumortömeg-csökkentő kezelést követően nő a daganatterhelés, de teljes, igazolt válasz korábban nem alakult ki.
A közlemény a transzformációt is ebbe a keretbe illeszti: végül nem külön eseményként, hanem a recidíva/progresszió speciális formájaként értelmezték, amikor a daganat nemcsak visszatér vagy kiterjedtebbé válik, hanem indolensből agresszív formába is átalakul. A szerzők azt is rögzítik, hogy az aktív surveillance, illetve az emlőrák első vonalbeli kezelése utáni fenntartó hormonterápia nem számít tumortömeg-csökkentő kezelésnek ebben a regisztrációs rendszerben, míg a neoadjuváns vagy metasztatikus helyzetben alkalmazott hormonterápia igen.
Kétszintű adatgyűjtési modell
Az ajánlás gyakorlati magja a kétszintű adatgyűjtés. A minimumként elvárt Tier 1 változók közé tartozik a primer daganat kezelésének szándéka, az esemény típusa, a recidíva vagy progresszió dátuma, a lokalizáció, valamint a diagnózis alapja; a részletesebb Tier 2 csomagban szerepel egyebek mellett a kezelésre adott válasz és az rTNM-besorolás is.
A lokalizáció meghatározása a szolid tumorok esetében a már ismert stádiumlogikát követi. A lokális esemény a primer tumor közvetlen környezetét, a regionális az érintett nyirokcsomó-régiót, a távoli pedig az áttétes terjedést jelenti; távoli eseménynél az áttét anatómiai helyét is rögzíteni kell.
Kiemelt jelentőségű a diagnózis alapja is. A szövettani megerősítés számít a legpontosabbnak, de radiológiai, biokémiai vagy klinikai igazolás is elfogadható az ENCR hierarchiája szerint; halotti bizonyítvány önmagában, boncolás során elsőként igazolt szövettan, illetve izolált tumormarker-emelkedés ugyanakkor nem elegendő recidíva rögzítésére.
Heterogén európai gyakorlat
A 2023-as ENCR-felmérésben 161 meghívott regiszterből 121 válaszolt, ami 76%-os részvételi arányt jelentett. A válaszadók 31%-a minden daganattípusra gyűjtött recidívaadatot, további 11% pedig csak kiválasztott tumorhelyekre; progressziót 30% regisztrált minden lokalizációban, 9% pedig szelektíven.
A kijelölt daganattípusokra korlátozott adatgyűjtés leginkább colorectalis, emlő-, prosztata-, tüdődaganatokra és melanomára vonatkozott. Azok között a regiszterek között, amelyek gyűjtöttek recidíva- vagy progresszióadatot, 94% rögzítette az esemény dátumát, 78% a morfológiát, 65% a lokalizáció típusát, és a távoli áttéteket jelölők 71%-a az anatómiai helyet is megadta, ugyanakkor a diagnózis alapját egyetlen regiszter sem kódolta rutinszerűen.
Bevezetés és jelentőség
A szerzők szerint az egységesítés közvetlen haszna az, hogy a recidíva- és progresszióesemények összehasonlíthatóvá válnak az európai regiszterek között, ami pontosabb szolgáltatástervezést, kimenetelelemzést és túléléskutatást tehet lehetővé. Az ajánlás bevezetését 2025 januárjától javasolták, függetlenül a primer daganat eredeti diagnózisának időpontjától.
A megvalósítás ugyanakkor jelentős erőforrásigénnyel jár. A felmérés válaszai alapján a fő akadályok a klinikai adatokhoz való hozzáférés, a többletkapacitás, az informatikai háttér és a célzott képzés hiánya, ezért a szerzők álláspontja szerint a standardizált recidíva- és progresszióregisztráció csak megfelelően támogatott daganatregiszteri működés mellett válhat rutinszerűvé.
Hawkins ST, Mitchell HJ, Bennett D, et al. European expert consensus on cancer recurrence and progression data collection by population based cancer registries. Cancer Epidemiology. 2026;102:103067. doi:10.1016/j.canep.2026.103067.
