Címke: adatkezelés

A mesterséges intelligencia forradalmasítja az orvostudományt, de rutinszerű alkalmazását etikai, jogi és adatvédelmi kihívások korlátozzák.

Az egészségügyi ellátás során keletkezett betegadatok és képi dokumentumok tárolásának és feldolgozásának optimalizálásával egy hazai viszonylatban egyedülálló, modellértékű adattárházat alakítottak ki a Debreceni Egyetemen, a hét éve indított BigData projekt eredményeként. Az adatbázis nagymértékben segíti az intézményben folytatott mesterséges intelligencia alapú klinikai kutatásokat.

A digitalizáció átalakítja az egészségügyet, ám a technológiai fejlődés új biztonsági és etikai dilemmákat hoz magával. Miközben a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a betegellátást, a kiberfenyegetések egyre nagyobb veszélyt jelentenek – és mindkét területen az emberi tényező marad a leggyengébb láncszem.

Az talán már senkinek nem jelent újdonságot, hogy minden gyógyszertár adatkezelőnek számít. Az adatkezelő első feladata, hogy pontosan felmérje a rendelkezésére álló adatok körét, és azokról nyilvántartást készítsen.

Évente átlagosan 4,1 százalékkal nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés ugyanakkor nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk.

Az Európai Parlament és Tanács Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR) kiemelt kezelés alá vonja a személyes egészségügyi adatokat, a cégeknek pedig komoly bírságot szabhat ki, ha nem teljesítik a megfelelő adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

Elindult az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) éles próbaüzeme, az ellátó intézményeket, orvosokat, gyógyszerészeket a betegadatokkal összekapcsoló rendszer növeli a betegbiztonságot – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.