Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság az egészségügyben - a jövő dilemmái
A digitalizáció átalakítja az egészségügyet, ám a technológiai fejlődés új biztonsági és etikai dilemmákat hoz magával. Miközben a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a betegellátást, a kiberfenyegetések egyre nagyobb veszélyt jelentenek – és mindkét területen az emberi tényező marad a leggyengébb láncszem.
Az egészségügyi rendszerek világszerte kettős kihívással szembesülnek: egyrészt ki kell aknázniuk a mesterséges intelligenciában rejlő óriási potenciált, másrészt meg kell védeniük magukat az egyre kifinomultabb kibertámadásoktól. A digitális átalakulás sebessége messze meghaladja a felhasználók alkalmazkodóképességét, ami különösen kritikus egy olyan szektorban, ahol az adatvédelem és a betegbiztonság közvetlenül összefügg.
A mesterséges intelligencia ígérete és árnyéka
A mesterséges intelligencia alkalmazása az orvostudományban új paradigmát teremt. Az MI-alapú rendszerek képesek pontosabb diagnózisokat felállítani, hatékonyabb kezelési terveket kidolgozni, és optimalizálni az egészségügyi intézmények működését. A radiológiától a telemedicinán át a gyógyszerkutatásig számos területen bizonyította már hasznosságát, válaszként a növekvő költségekre, a korlátozott hozzáférésre és a személyre szabott ellátás iránti igényre.
Pásztor Ibolya tanulmánya azonban rámutat: az egyértelmű előnyök mellett kritikusan kell értékelni az MI integrálását az egészségügyi ellátásba. A technológia ugyanis felülírja a hagyományos módszereket és eljárásokat, miközben új etikai, jogi és gyakorlati kérdéseket vet fel. Az adatvédelem, az algoritmusok átláthatósága, a felelősség kérdése és az emberi döntéshozatal szerepe mind-mind megoldásra váró problémák.
Kiberfenyegetések a betegágynál
Miközben az egészségügy digitalizálódik, sebezhetősége is exponenciálisan nő. Vida Zoltán és Lám Judit kutatása szerint az egészségügyi szektor különösen veszélyeztetett: a kibertámadások itt nem pusztán informatikai incidensek, hanem közvetlen betegbiztonsági kockázatot jelentenek.
A valóság sokkoló: egy sikeres kibertámadás az egészségügyi intézményt 20-30 évvel korábbi működési állapotába zuhan vissza. Kanadában egy kórházat egyszerre két hackercsoport támadott meg, az Egyesült Államokban egy klinikai központ 40 napig küzdött a teljes helyreállításért, Írországban pedig egy rákközpont 210 napos "digitális bénulást" szenvedett el, amely során a sugárterápiás kezelések és műtétek teljesen leálltak.
Az emberi tényező paradoxona
Mindkét kihívás esetében ugyanaz a probléma jelentkezik: az emberi felkészületlenség. Az egészségügyi dolgozók többsége magas szakmai képzettséggel rendelkezik, de a kibertudatosságuk alacsony szintű. Egy amerikai vizsgálatban az egészségügyi alkalmazottak 41%-a úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági intézkedések akadályozzák munkájukat, 36%-uk pedig elismerte, hogy képes megkerülni ezeket a szabályokat.
A kutatások szerint hétből egy alkalommal az egészségügyi dolgozók megnyitják az adathalász e-maileket, miközben a célzott támadások esetén ez az arány drámaian romlik. Az impulzivitás, az internetfüggőség és a helytelen kiberbiztonsági attitűd mind hozzájárulnak a szervezetek sérülékenységéhez.
A megoldás útja
A hazai és uniós szabályozás (NIS2 irányelv, 2023. évi XXIII. törvény) megteremtette a jogi keretet, de a tényleges védelem kulcsa a szervezeti kultúra megváltoztatása. A szakirodalom szerint nem elég az ismeretek átadása – érzelmi szenzibilizációra, gyakorlati tréningekre és személyre szabott képzésekre van szükség.
Egy német egyetemi kórház példája mutatja a helyes irányt: nyolc hónapos felkészülési program keretében minden folyamatot áttekintettek IT-szempontból, vészhelyzeti terveket dolgoztak ki, és 72 órás leállást szimuláló gyakorlatot végeztek. A gyakorlat során a dolgozók közvetlenül szembesültek azzal, hogy egy kibertámadás esetén évtizedek óta nem gyakorolt manuális-offline működésre kellene áttérniük.
Következtetések
A digitális egészségügy nem kerülhető meg, de átgondolt megközelítést igényel. A mesterséges intelligencia integrálása során kritikusan kell értékelni minden lépést, figyelembe véve az etikai és biztonsági kérdéseket. Ugyanakkor a kibervédelmi felkészülés nem lehet opcionális: a betegbiztonság érdekében rendszeres felmérésekre, oktatásokra, vészhelyzeti tervekre és tréningekre van szükség.
Az egészségügy digitális átalakulása csak akkor lehet sikeres, ha a technológiai fejlesztést párhuzamosan követi a kibertudatosság növelése és az emberi tényező megfelelő kezelése. A jövő egészségügye nem pusztán intelligens algoritmusokról szól, hanem arról is, hogy az emberek képesek legyenek biztonságosan használni ezeket az eszközöket.
