A felső gasztrointesztinális daganatok előfordulásának globális mintázatai: populációalapú vizsgálat
A 2022-es globális incidenciaadatok alapján a nyelőcső laphámrákja és a nem cardia gyomorrák maradt a felső tápcsatornai daganatok meghatározó formája, de az életkor, a nem, a földrajzi régió és a fejlettségi szint szerinti mintázatok markánsan eltérnek. Külön figyelmet érdemel, hogy az 50 év alatti nyelőcsődaganatok között Dél-Közép-Ázsia aránya kiugró, míg a nyelőcső-adenocarcinoma több fejlett régióban már meghaladja a laphámrák előfordulását.
A daganattípusok globális megoszlása
A közlemény a GLOBOCAN 2022 és a Cancer Incidence in Five Continents Vol. XII adatbázisain alapuló, populációszintű becsléssel vizsgálta a nyelőcsőrák két fő szövettani altípusát — a laphámrákot (ESCC) és az adenocarcinomát (EAC) —, valamint a gyomorrák két anatómiai alcsoportját, a cardia- (CGC) és a non-cardia daganatokat (NCGC). A szerzők 2022-re világszerte 511 ezer új nyelőcsőrákos és 968 ezer új gyomorrákos esetet becsültek.
A teljes felső tápcsatornai daganatterhen belül a non-cardia gyomorrák képviselte a legnagyobb hányadot, 844 ezer esettel és 57,2%-os aránnyal, ezt követte a nyelőcső laphámrákja 423 ezer esettel és 28,7%-kal. A cardia gyomorrák 125 ezer esettel 8,5%-ot, míg a nyelőcső-adenocarcinoma 82 ezer esettel 5,5%-ot tett ki.
Kelet-Ázsia dominanciája és a regionális eltérések
A nyelőcsőrák altípusai közül globálisan egyértelműen az ESCC dominált: az összes eset 83%-át adta, életkor szerint standardizált incidenciája 4,1/100 000 fő/év volt. Az EAC ezzel szemben 16%-ot képviselt, 0,8/100 000 fő/év globális ASIR-értékkel. Az ESCC incidenciája Kelet-Ázsiában volt a legmagasabb, 6,9/100 000 fő/év, és ez a régió adta az összes ESCC-eset 53,0%-át.
Gyomorrákban a non-cardia lokalizáció uralta a képet: az összes eset 87%-át tette ki, globális ASIR-értéke 8,0/100 000 fő/év volt. A cardia gyomorrák aránya 13%, standardizált incidenciája 1,2/100 000 fő/év volt. Kelet-Ázsia nemcsak az ESCC, hanem mindkét gyomorrák-alcsoport legnagyobb esetszámú régiója volt: a CGC-esetek 43,8%-a, az NCGC-esetek 55,3%-a innen származott, az NCGC regionális ASIR-értéke pedig elérte a 14,4/100 000 fő/évet.
A regionális szerkezet azonban nem egységes. Észak- és Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, valamint Óceániában a nyelőcső-adenocarcinoma előfordulása meghaladta a laphámrákét. Észak-Európában az EAC a nyelőcsőrákok 62%-át adta, Észak-Amerikában 67%-ot, Óceániában 58%-ot.
Korai kezdetű betegségek sajátos földrajzi mintázata
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az 50 év alatti esetek eltérő földrajzi koncentrációja. Korai kezdetű ESCC esetén Dél-Közép-Ázsia az összes globális eset 56,9%-át adta, miközben az 50 éves vagy idősebb betegek körében Kelet-Ázsia dominált 57,0%-os aránnyal. A korai kezdetű ESCC incidenciája Dél-Közép-Ázsiában 1,3/100 000 fő/év volt, ami több mint kétszerese a 0,6/100 000 fő/év globális átlagnak.
Hasonlóan figyelemre méltó, hogy az 50 év alatti EAC-esetek 34,7%-a szintén Dél-Közép-Ázsiához kötődött, ami csaknem elérte a nagyon magas HDI-jű országok teljes hozzájárulását ebben a korcsoportban. A korai kezdetű NCGC terhe kevésbé koncentrált, de itt is kirajzolódott Dél-Közép-Ázsia felülreprezentáltsága: az 50 év alatti esetek 23,5%-a, az idősebbeknek viszont csak 9,7%-a tartozott ehhez a régióhoz.
A fejlettségi szint szerinti elemzés ugyancsak eltérő mintázatot mutatott. A nagyon magas HDI-jű országok adták az EAC-esetek 54,6%-át, és az EAC incidenciája gyenge pozitív összefüggést mutatott a HDI-vel. Ezzel szemben az ESCC esetében az incidencia gyenge csökkenő kapcsolatot mutatott a HDI emelkedésével.
Nemi különbségek és a legmagasabb incidenciájú térségek
Valamennyi vizsgált altípusban a férfiak incidenciája meghaladta a nőkét. A különbség különösen az EAC és a CGC esetében volt markáns: az EAC férfi/nő ASIR-aránya Észak-Amerikában elérte a 7,0-t, míg a CGC esetében Nyugat-Európában 4,7 volt a legmagasabb érték. Globálisan az ESCC ASIR-je 6,2/100 000 fő/év volt férfiaknál és 2,3 nőknél, az EAC-é 1,3 illetve 0,3, a CGC-é 1,9 illetve 0,6, az NCGC-é pedig 10,9 illetve 5,5.
Az országszintű csúcsterhelés is jól elkülönülő. ESCC-ben a legtöbb esetet Kínában és Indiában becsülték, míg EAC-ben Kína és az Egyesült Államok állt az első helyeken esetszám szerint. A legmagasabb férfi EAC-incidenciát Hollandiában, a legmagasabb cardia gyomorrák-incidenciát Iránban, a legmagasabb non-cardia gyomorrák-incidenciát pedig Mongóliában írták le.
Mit emel ki a tanulmány értelmezése
A szerzők összegzése szerint a felső tápcsatornai daganatok globális térképe nem írható le egységes mintázattal: a szövettani és anatómiai alcsoportok előfordulása régiónként, nemenként és életkor szerint érdemben különbözik. A jelenlegi adatok alapján Kelet-Ázsia továbbra is a legnagyobb teherrel járó régió, ugyanakkor a korai kezdetű nyelőcsőrák szempontjából Dél-Közép-Ázsia különálló epidemiológiai gócpontként rajzolódik ki.
A cikk korlátai közé tartozik, hogy a daganatregiszterek adatminősége régiónként változó, a gyomorrák szövettani bontása nem volt elérhető, és a gyomorrákok közel felében a lokalizáció nem volt kellően specifikált; ez a cardia daganatok terhének alulbecslését okozhatta. A vizsgálat mindazonáltal naprakész, részletes nemzetközi becslést ad a nyelőcső- és gyomorrák altípusainak 2022-es incidenciamintázatáról.
Zheng Y, Tan N, Teng Y, et al. Global patterns of upper gastrointestinal cancer incidence by subtype and subsite in 2022: a population-based study. Journal of the National Cancer Center. 2026. doi:10.1016/j.jncc.2026.03.005.
