A szerotonint termelő bélbaktériumok jelenthetik az IBS megértésének kulcsát
Egy friss vizsgálat szerint két humán bélbaktériumfaj közvetlenül képes bioaktív szerotonin termelésére, és ez az aktivitás kapcsolatba hozható a colonicus beidegzéssel, valamint a bélmotilitás helyreállásával. Az eredmények alapján az irritábilis bél szindróma mikrobiomához kötött mechanizmusai pontosabban körvonalazhatók, és új terápiás célpontok is kijelölhetők lehetnek.
A szerotonin szerepe a bélrendszerben
Az irritábilis bél szindróma gyakori gastrointestinalis kórkép, amely hasi fájdalommal, obstipatióval vagy hasmenéssel járhat, és a közlemény szerint nőkben gyakoribb előfordulású. A cikk hangsúlyozza, hogy az IBS pontos oka továbbra sem tisztázott, ugyanakkor a bél mikrokörnyezete, ezen belül a mikrobiota és a szerotonin fontos szereplőnek tekinthető.
A szerotonint többnyire a központi idegrendszerhez kapcsoljuk, noha a szervezet teljes szerotoninkészletének több mint 90 százaléka a bélben termelődik. Itt az enterális idegrendszeren keresztül szabályozza a bélműködést, ezért a bél-agy tengely működésének egyik meghatározó mediátora.
Korábbi megfigyelések már utaltak arra, hogy a bélmikrobiota befolyásolhatja a szerotoninszintet, de a most ismertetett munka előtt nem volt egyértelmű, hogy a bélbaktériumok maguk is képesek-e biológiailag aktív szerotonin előállítására. A Cell Reports folyóiratban közölt tanulmány ezt a kérdést vizsgálta közvetlenül.
Két baktériumfaj került előtérbe
A kutatók két olyan baktériumfajt azonosítottak, amelyek együttműködve szerotonint képesek termelni: a Limosilactobacillus mucosae és a Ligilactobacillus ruminis fajokat. A beszámoló szerint e felismerés azért jelentős, mert nem pusztán a mikrobiota közvetett hatását, hanem konkrét bakteriális szerotonintermelést ír le.
Az állatkísérletes részben a szerzők csíramentes, kóros szerotoninszintű egerekbe juttatták be ezeket a mikroorganizmusokat. A baktériumok megtelepedését követően nőtt a bél szerotoninszintje, emelkedett a colon idegsejtjeinek száma, és normalizálódott a béltartalom továbbhaladásához szükséges idő.
A közlemény Fredrik Bäckhed professzort idézi, aki szerint különösen figyelemre méltó, hogy a bélbaktériumok bioaktív jelátvivő molekulákat képesek termelni, amelyek az egészségi állapotra is hatást gyakorolhatnak. A tanulmány értelmezése szerint ez a hatás nem csupán biokémiai, hanem strukturális és funkcionális következményekkel is járhat a vastagbélben.
Kapcsolódási pont az IBS-hez
A humán megfigyelések során a kutatók azt találták, hogy IBS-ben szenvedő személyek székletmintáiban alacsonyabb volt az egyik azonosított baktérium, a L. mucosae mennyisége, mint egészséges kontrollokban. A cikk szerint ez a baktérium tartalmazza a szerotonintermeléshez szükséges enzimet.
Magnus Simrén professzor megfogalmazása alapján az eredmények arra utalnak, hogy egyes intestinalis baktériumok bioaktív szerotonin termelésére képesek, és így érdemi szerepet tölthetnek be a bélrendszer egészségének fenntartásában. Ugyanez a megállapítás a funkcionális gastrointestinalis kórképek, köztük az IBS kezelési lehetőségeinek újragondolását is felveti.
A közlés egy további értelmezési réteget is megnyit: a bakteriális eredetű jelátvivő anyagok hozzájárulhatnak annak megértéséhez, miként hat a bél és annak mikrobiális közössége az agyra és a viselkedésre. A cikk ezt a következtetést a bél és lakóinak jelátviteli aktivitására építi, de részletes mechanisztikus magyarázatot ezen túlmenően nem közöl.
Klinikai jelentőség
A most ismertetett eredmények alapján a mikrobiom nem csupán társult tényezőként, hanem potenciálisan aktív effektorként jelenik meg az IBS patofiziológiájában. A két baktériumfaj szerotonintermelő képessége, valamint az L. mucosae alacsonyabb szintje IBS-ben olyan összefüggést rajzol ki, amely új terápiás megközelítések alapja lehet.
A beszámoló ugyanakkor óvatosan fogalmaz: a felfedezés új kezelési célpontok lehetőségét veti fel, nem pedig kész terápiás megoldást kínál. A közlemény fő üzenete ezért az, hogy a bélmikrobiota és az enterális szerotoninanyagcsere kapcsolata a funkcionális bélbetegségek kutatásának egyik legígéretesebb irányává léphet elő.
University of Gothenburg: Gut bacteria that make serotonin may hold the key to IBS. ScienceDaily, 2026. március 13.; hivatkozott közlemény: Moretti CH, Grasset E, Zhu J, et al. Identification of human gut bacteria that produce bioactive serotonin and promote colonic innervation. Cell Reports. 2025;44(10):116434. doi:10.1016/j.celrep.2025.116434