Kockázati tényezők és társbetegségek prevalenciája és alakulása akut szívizominfarktusban: A Magyar Szívizominfarktus Regiszter adatainak elemzése
A Magyar Szívinfarktus Regiszter 2014–2024 közötti adatain alapuló vizsgálat az akut myocardialis infarktus miatt kezelt betegek életkori összetételének, valamint a legfontosabb módosítható kardiovaszkuláris rizikófaktorok és társbetegségek időbeli alakulását elemezte.
A Magyar Szívinfarktus Regiszterben (HUMIR) rögzített, akut myocardialis infarktus (AMI) miatt kezelt betegek körében egy évtized alatt emelkedett a dohányzás, az elhízás és a diabetes mellitus prevalenciája. A növekedés mindkét nemben, valamint ST-szakasz-elevációval járó és nem járó myocardialis infarktusban is kimutatható volt. A leggyakoribb társbetegség a hypertonia maradt, miközben a betegek körében nőtt a halmozott, legalább három módosítható rizikófaktorral jellemezhető esetek aránya.
Országos regiszterelemzés
Magyarországon az AMI-esetek online regisztrációja 2010-ben indult, és 2014-től jogszabály alapján minden egészségügyi szolgáltató számára kötelezővé vált. A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet által működtetett HUMIR országos, prospektív online regiszter, amely a kórházban kezelt, ST-szakasz-elevációval járó myocardialis infarktus (STEMI) és nem ST-szakasz-elevációval járó myocardialis infarktus (NSTEMI) eseteinek adatait gyűjti.
A szerzők 2014. január 1. és 2024. december 31. között rögzített AMI-eseteket elemeztek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisa szerint ebben az időszakban 150 461 beteget hospitalizáltak AMI diagnózisával; ezek 88,7%-a szerepelt a HUMIR-ben. A regiszter teljessége 2014-ben 67,0%, 2015-ben 71,3% volt, ezt követően évente meghaladta a 80%-ot, és többnyire 85% fölött alakult. A lefedettségben nem mutatkozott tartós időbeli tendencia.
Az elemzés 135 865 beteg adatait foglalta magában, akik közül 39,6% nő volt. Az esetek 46,6%-a STEMI, 53,4%-a NSTEMI volt. A STEMI-csoportba 63 324, az NSTEMI-csoportba 72 541 beteg tartozott. A STEMI-betegek átlagéletkora 64,6 ± 13,0 év, az NSTEMI-betegeké 69,1 ± 12,3 év volt. Mindkét nemben az NSTEMI-betegek idősebbek voltak a STEMI miatt kezelteknél, és mindkét infarktustípusban a férfiak fiatalabbak voltak a nőknél.
A vizsgálat a dohányzás, az elhízás, a hypertonia, a diabetes mellitus és a hyperlipidaemia előfordulásának változását követte. Az elhízás definíciója a 30 kg/m² feletti testtömegindex volt. A rizikófaktorok és társbetegségek meglétét a kezelőorvos anamnézis és a kórházi ellátás során rendelkezésre álló információk alapján rögzítette. Az eredményeket nem, AMI-típus és életkor szerint elemezték, az életkori összetétel változásának hatását pedig statisztikai módszerekkel korrigálták.
A hypertonia dominált
A hypertonia volt a leggyakoribb társbetegség valamennyi vizsgált csoportban. NSTEMI esetén a hypertonia után az elhízás volt a második leggyakrabban előforduló állapot mind férfiaknál, mind nőknél. STEMI-ben a hypertonia után a dohányzás és az elhízás prevalenciája hasonló volt.
A hypertonia prevalenciája a férfi STEMI-betegek körében statisztikailag szignifikánsan emelkedett, míg a női NSTEMI-csoportban csökkent. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy e változások mértéke klinikai szempontból nem tekinthető érdeminek.
Női NSTEMI esetén a becsült hypertoniaprevalencia 2014-ben 88,4%, 2024-ben 85,6% volt. Női STEMI-ben 80,1%-ról 80,3%-ra változott. Férfi NSTEMI-ben 82,0%-ról 83,2%-ra, férfi STEMI-ben pedig 69,3%-ról 71,5%-ra emelkedett. A hypertonia életkor szerinti mintázata a vizsgált alcsoportokban csaknem teljesen azonosnak bizonyult.
Jelentősen gyakoribb lett a dohányzás
A dohányzás prevalenciája mindkét nemben és mindkét infarktustípusban emelkedett. A növekedés a hozzávetőleg 70 éves betegek körében volt a legkifejezettebb, nemtől és AMI-típustól függetlenül.
A női NSTEMI-betegek körében a dohányzás becsült prevalenciája 24,3%-ról 41,8%-ra nőtt 2014 és 2024 között. A tíz évre számított esélyhányados 2,08 volt, 95%-os konfidenciaintervalluma 1,85–2,33. Női STEMI-ben az arány 37,4%-ról 53,9%-ra emelkedett, a tízéves esélyhányados 1,84 volt.
Férfi NSTEMI esetén a dohányzás prevalenciája 39,0%-ról 49,8%-ra, férfi STEMI-ben 52,5%-ról 62,1%-ra nőtt. A tízéves esélyhányados rendre 1,49 és 1,43 volt. A dohányzás kizárólagos rizikófaktorként elsősorban fiatalabb AMI-betegeknél fordult elő; az ebbe a csoportba tartozó betegek felét férfi STEMI-esetek tették ki.
Emelkedő metabolikus terhelés
Az elhízás prevalenciája mindkét nemben, STEMI-ben és NSTEMI-ben egyaránt emelkedett. A tendencia az életkori csoportok többségében hasonlóan érvényesült; férfiaknál ugyanakkor az idősebbek körében általában alacsonyabb elhízásprevalencia mutatkozott, míg nőknél nem rajzolódott ki egyértelmű életkori különbség.
- Elhízás férfiaknál: NSTEMI-ben a becsült prevalencia 2014 és 2024 között 45,6%-ról 58,8%-ra emelkedett; a tíz évre számított esélyhányados 1,62 volt. STEMI-ben az arány 41,0%-ról 52,8%-ra nőtt, 1,54-es esélyhányados mellett.
- Elhízás nőknél: NSTEMI-ben 48,8%-ról 57,4%-ra, STEMI-ben 42,1%-ról 49,8%-ra emelkedett a prevalencia. A tíz évre számított esélyhányados rendre 1,37 és 1,39 volt.
- Diabetes mellitus nőknél: NSTEMI-ben a diabetes prevalenciája 38,4%-ról 41,1%-ra, STEMI-ben 29,7%-ról 36,9%-ra nőtt.
- Diabetes mellitus férfiaknál: NSTEMI-ben 35,0%-ról 41,1%-ra, STEMI-ben 24,8%-ról 31,8%-ra emelkedett a gyakoriság. A diabetes tízéves esélyhányadosa a vizsgált csoportokban 1,11 és 1,37 között alakult.
- Hyperlipidaemia: szignifikáns növekedést csak STEMI-ben mutattak ki. Női STEMI-ben a prevalencia 26,5%-ról 33,8%-ra, férfi STEMI-ben 26,8%-ról 32,7%-ra emelkedett. NSTEMI-ben nem igazolódott szignifikáns, egységes emelkedő trend; férfiaknál a fiatalabb korcsoportokban csökkenés, az idősebbeknél érdemi időbeli változás hiánya mutatkozott.
Változó életkori összetétel
A 40 év alatti AMI-betegek aránya csak a férfi STEMI-csoportban változott szignifikánsan: 2014 és 2024 között 4,1%-ról 2,7%-ra csökkent. A tízéves esélyhányados 0,67 volt, 95%-os konfidenciaintervalluma 0,56–0,80. A többi nemi és infarktustípus szerinti csoportban a fiatal betegek prevalenciája nem módosult szignifikánsan.
A 80 év felettiek aránya női NSTEMI-ben 31,8%-ról 26,1%-ra, női STEMI-ben 24,1%-ról 21,2%-ra, férfi STEMI-ben pedig 8,2%-ról 6,3%-ra mérséklődött. Szignifikáns csökkenés minden csoportban kimutatható volt a férfi NSTEMI-betegek kivételével.
Az életkor esetében a szerzők az AMI-incidenciát is vizsgálni tudták, mert rendelkezésre álltak a háttérpopuláció kor és nem szerinti adatai. Az elemzés megerősítette az AMI-kockázat csökkenését az idősebb korcsoportokban, néhány alcsoportban a vizsgálati időszak elején megfigyelt átmeneti emelkedést követően. A fiatalabb korcsoportokban a kép heterogén volt: bizonyos rétegekben növekedés, másokban megközelítőleg állandó kockázat jelent meg. A férfi STEMI-betegek körében a populációalapú kockázat nagyjából állandó maradt.
A szerzők szerint az adatok nem támasztják alá azt a feltevést, hogy Magyarországon az AMI-betegek egyre fiatalabb életkorban szenvednének infarktust. A prevalencia és az incidencia értelmezése ugyanakkor eltérő lehet, mert a kezelt betegpopuláció átlagéletkora a vizsgált időszakban kismértékben emelkedett.
Egyre gyakoribb a halmozott rizikó
A módosítható rizikófaktorok átlagos száma mindkét nemnél, mindkét infarktustípusban és minden életkori csoportban emelkedett. A legnagyobb rizikófaktor-terhelést a körülbelül 60 éves betegek körében figyelték meg.
A tíz év alatt csökkent azoknak az AMI-betegeknek az aránya, akiknél legfeljebb egy módosítható rizikófaktor állt fenn, miközben valamennyi vizsgált rétegben nőtt a legalább három rizikófaktorral rendelkezők hányada. A leggyakoribb kombinációk az izolált hypertonia, a hypertonia és a dohányzás, a hypertonia és az elhízás, e három tényező együttes előfordulása, valamint az izolált dohányzás voltak.
Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a tanulmány megfigyeléses regiszterelemzés. A rizikófaktorok és társbetegségek előfordulásának háttérpopulációra vonatkozó, időbeli adatai nem álltak rendelkezésre, ezért e tényezők szerint AMI-incidenciát nem lehetett számítani. Emiatt nem különíthető el teljes bizonyossággal a kockázat tényleges változása a vizsgált betegpopuláció összetételének változásától.
Korlátot jelent továbbá, hogy az adatok a regiszteri bejegyzések pontosságától és teljességétől függnek. A szerzők nem zárhatták ki a regisztrációs torzítás, a regionális adatminőségi és ellátási különbségek, valamint a diagnosztikus gyakorlat, a betegségfelismerés és a szűrési intenzitás esetleges időbeli változásának hatását. A vizsgálat nem értékelte a rizikófaktorok prognosztikai szerepét és nem tesz lehetővé oksági következtetést sem.
Forrás: Jánosi A, Járai Z, Martus B, Ferenci T, Andréka P. Prevalence and trends of risk factors and comorbidities among patients treated for acute myocardial infarction: Insights from the Hungarian Myocardial Infarction Registry, 2014–2024. American Journal of Preventive Cardiology. 2026;101789. doi:10.1016/j.ajpc.2026.101789.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
