Válság és megújulás a magyar háziorvosi praxisokban: kihívások és fejlesztési irányok

Apáti István (Mi Hazánk) azt tudakolta, hogy mi lesz a mátészalkai kórházzal, ugyanis meglátása szerint általánossá vált az a vélekedés, hogy leépítik a kórházat, amely ráadásul az ország egyik legnehezebb helyzetben lévő részében van. Közölte: a mátészalkai kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának fekvőbeteg-ellátása augusztus 31. után tovább szünetel. Jelenleg ilyen helyzetekben minden felelősség a kormányé, így ebben az ügyben is – mondta.

Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a kormány célja a biztonságos betegellátás hosszú távú biztosítása, nem kívánnak kórházakat bezárni vagy ellehetetleníteni. A kormány a mátészalkai tagkórházra a térség fontos egészségügyi intézményeként tekint, célja, hogy itt is emelje az ellátások színvonalát – jelentette ki. Közölte: fontos, hogy a térség ellátását biztonságosan, fenntarthatóan és kiszámíthatóan szervezzék meg. A biztonságos ellátáshoz nemcsak megfelelő szülészet-nőgyógyászati, hanem gyermekgyógyászati, neonatológiai háttér is szükséges, ezért továbbra is a nyári időszakban kialakított ellátási rend marad érvényben: a szülészet-nőgyógyászat fekvőbeteg-ellátását és a szüléseket Nyíregyházán és Fehérgyarmaton biztosítják – magyarázta. Megjegyezte: Fehérgyarmaton heti 4-5, Nyíregyházán heti 5-7 olyan szülés volt, ahol az anya várandósgondozása Mátészalkán zajlott.

Porpáczy Krisztina (Tisza) azt mondta: a kormány hosszú évek alatt kialakult strukturális válságot örökölt az alapellátásban. Magyarország 6365 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisából 1026 betöltetlen, ma már nagyjából minden hatodik praxisban helyettesítenek. A háziorvosok több mint fele 60 év feletti, a 40 év alattiak aránya csak hét százalék. Ez nem egyszerűen orvoshiány, ez már generációs válság - jelentette ki köszönetet mondva azoknak, akik működésben tartják a magyar alapellátást. Hozzátette: a fogászati alapellátásban emelik a fiatal fogorvosok bértámogatását, rendezik az iskolafogorvosok helyzetét, és megkezdik a finanszírozás rendszerszintű felülvizsgálatát. Jelezte: a Tisza olyan alapellátást épít, ahol az orvos nincs egyedül, hanem valódi team dolgozik körülötte, több orvos, több, és magasan képzett szakápoló. Bővíteni akarják a kompetenciákat, új diagnosztikai eszközöket és telemedicinális lehetőségeket visznek közelebb az emberekhez, ehhez pedig a finanszírozás logikáját is megváltoztatják.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter köszönetet mondott az alapellátásban dolgozóknak, és jelezte, hogy folytatják az alapellátási eszközfejlesztést és a szakmai képzéseket, illetve egyszerű, digitálisan támogatott működést alakítanak ki. Racionalizálják a háziorvosi praxisok munkáját, csökkentik a felesleges adminisztrációt, a finanszírozásban pedig olyan modellt alkotnak, amely a tényleges, elvégzett munkát ismeri el, tette hozzá.

Hegedűs jelezte, hogy a transzparencia értelmében a mentők kiérkezéséhez és a kórházi fertőzésekhez hasonlóan az alapellátó orvosok minőségi mutatóit is fogják mérni, és bemutatják azokat. Porpáczy Krisztina (Tisza) azt mondta: a kormány hosszú évek alatt kialakult strukturális válságot örökölt az alapellátásban. Magyarország 6365 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisából 1026 betöltetlen, ma már nagyjából minden hatodik praxisban helyettesítenek. A háziorvosok több mint fele 60 év feletti, a 40 év alattiak aránya csak hét százalék. Ez nem egyszerűen orvoshiány, ez már generációs válság, jelentette ki köszönetet mondva azoknak, akik működésben tartják a magyar alapellátást.