A holland diabéteszregiszter alapján vizsgálták a diabétesszel élők kardiovaszkuláris rizikófaktorait és gyógyszerfelírási szokásait.
Ne maradj le a III. Magyar Onkometabolikus és Onko-diabetológiai Továbbképzésről és Konferenciáról! (X)
A cikk áttekinti az orális, nem peptid GLP-1-receptor-agonisták klinikai hatásait, biztonságát és kardiometabolikus szerepét, főként orforglipronra koncentrálva.
Az orforglipron 12 és 36 mg szájon át adott fenntartó adagjának hatásosságát és biztonságosságát értékelték elhízással élő felnőtteknél.
Az elhízás és szív-érrendszeri betegségek patofiziológiáját, valamint a rizikóbecslés és testsúlycsökkentés klinikai stratégiáit elemzik legújabb irányelvek.
A tanulmány a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatokat és terápiás lehetőségeket vizsgálja.
A Magyar Szívinfarktus Regiszter adatai alapján elemezték az akut szívinfarktusban kezelt betegek életkorát és fő rizikófaktoraik változásait.
A hálózati metaanalízis tirzepatid és dulaglutid dózisainak hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálta 2-es típusú cukorbetegségben.
A kutatás három nemzetközi kohorszban vizsgálta a diabéteszes láb és különböző daganatokban szenvedők halálozásának arányait.
A tanulmány egy olyan esetet mutat be, ahol a refluxra szedett túlzott kalcium-karbonát tej-alkáli szindrómát és súlyos hiperkalcémiát okozott.
A cikk áttekinti az érelmeszesedéshez társuló érgyulladás sejtszintű folyamatait, fő kockázati tényezőit, és a gyulladáscsökkentő kezelések hatékonyságát.
A Harvard kutatói CRISPR-alapú genomikai szűréssel tárták fel, mely gének gátolják a pancreas-ductussejtek béta-sejtes átprogramozódását.
A közlemény a GLP-1-agonisták gyermekkori elhízás kezelését vizsgálja, kitérve hatékonyságra, biztonságra, testsúlyváltozásra és pszichoszociális tényezőkre.
Egy nagyméretű, való életből származó adatelemzés összeveti a szemaglutid és tirzepatid érkimeneteit cukorbeteg és nem cukorbeteg felnőtteknél.
Egy átfogó nemzetközi vizsgálat 204 országban mérte a szív-, vese-, máj- és anyagcsere-betegségek terhét 1990–2023 között, demográfiai bontásban.
Egy amerikai adatbáziselemzés vizsgálta, hogyan befolyásolják különböző diabéteszellenes terápiák a demencia és az Alzheimer-kór előfordulását.
Egy új elemzés a SURMOUNT-1 vizsgálatból a tirzepatid 10 éves kardiovaszkuláris kockázatra gyakorolt hatását vizsgálta elhízott, prediabéteszes felnőtteknél.
Kutatók a GLP-1-receptor agonisták dermatológiai mellékhatásainak előfordulását vizsgálták.
A cikk áttekinti a GLP-1 és GIP receptor agonisták molekuláris, élettani és klinikai jellemzőit, valamint terápiás eredményeit diabetes és obezitás kezelésében.
Egy spanyol retrospektív kohorszvizsgálat az RSV-vel fertőzött felnőttek kórházi kezelési, klinikai és 90 napos mortalitási kockázati tényezőit elemezte.
Egy retrospektív kohorszvizsgálat értékelte a metformin és a szulfonilurea monoterápia rövid távú, anyagcserehatásait 2-es típusú diabéteszben.
Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis vizsgálta az inhalációs Technosphere-inzulin hatékonyságát és biztonságosságát szubkután inzulinanalógokkal szemben.
Nemzetközi kutatók áttekintették a GLP-1-receptor-agonisták és duális inkretinagonisták hatásait IBD-ben elhízott vagy diabéteszes betegeknél.
A hőhullámok olyan kardiovaszkuláris vészhelyzetek, amelyek integrált járványügyi megfigyelést, mechanisztikus megértést és precíziós monitorozást igényelnek.
A metformin neurológiai hatásai és alkalmazhatósága különböző idegrendszeri betegségekben, valamint a jelenlegi kutatások eredményei kerülnek áttekintésre.
Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis feltárta, milyen prognosztikai faktorok befolyásolják a halálozást diabeteses STEMI betegek körében.
A MANPOWER vizsgálat retrospektív analízise elemezte a májenzim szintek változásait NAFLD különböző súlyosságú eseteiben, foszfatidilkolin kezelés mellett.
A krónikus vesebetegségben élő férfiak tesztoszteronhiányát, következményeit és a tesztoszteronpótló terápia klinikai hatásait vizsgálták.
A tanulmány a diabéteszhez kapcsolódó érkárosodás és a glymphatikus rendszer működése közötti összefüggést, valamint a lábfekély perifériás jelző szerepét vizsgálja.
A metformin szedése összefüggésbe hozható a glaukóma kockázatának csökkenésével, de a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá preventív használatát.
A magnézium kulcsszerepet tölt be számos biokémiai folyamatban; hiánya főként krónikus betegségekben fordul elő, ahogyan azt újabb áttekintések is hangsúlyozzák.
A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.
A diabéteszes retinopathia kezelése új utakon jár, fókuszban a molekuláris célpontok, tartós hatóanyag-leadás és korszerű diagnosztikai technológiák.
Egy új vizsgálat adatai szerint a tirzepatid gyorsabb és nagyobb súlyvesztést eredményez, mint a semaglutid, és kevesebb mellékhatással jár.
A GLP-1-receptoragonisták javíthatják egyszerre a psoriasis bőrtüneteit és az anyagcsere-állapotot, de elsővonalbeli szerként egyelőre nem ajánlottak.
A 2-es típusú cukorbetegséget gyakran kíséri magas húgysavszint és köszvény, melyek előfordulása jelentős és több anyagcserezavarhoz köthető.
A CITED2 fehérje helyi adagolása egérmodellekben elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását a makrofágok reparatív irányú átprogramozásával.
A GLP-1-receptor-agonistákról felmerült, hogy csökkenthetik az elhízással összefüggő daganatok kockázatát, de ezt hosszú távú vizsgálatok még nem igazolták.
Kutatók psoriasissal és 2-es típusú diabétesszel élők körében vizsgálták a szisztémás kezelésekhez köthető diabéteszes szövődmények gyakoriságát.
A GLP‑1-alapú kombinációs készítmények több hatásmechanizmust célozva jelentősen fokozzák a testsúlycsökkenést és javítják az anyagcsere mutatókat.
Az SGLT2-gátlók egységes mechanizmus szerint védik a vesefunkciót és csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót, függetlenül a cukorbetegségtől.
A diabéteszes sebek komplex patofiziológiája miatt korszerű, bioaktív és multifunkcionális anyagok új utakat nyitnak a célzott sebkezelésben.
Egy nagyméretű amerikai vizsgálat szerint a GLP-1-RA és SGLT2-gátló együttes adása 2-es típusú diabéteszben csökkentheti a halálozási kockázatot.
A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.
Nagy dózisú GLP-1 receptor agonisták használata dózisfüggően égő bőrérzéssel járhat, amely gyakran a kezelés abbahagyását követeli meg.
Nagy amerikai biztosítási adatbázis alapján az 1-es típusú diabéteszben a retina betegségei gyakrabban fordulnak elő, de az új esetek száma csökken.
Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.
Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.
Az inkretinalapú elhízáskezelés sikerei új megvilágításba helyezték az obezitás kezelését, miközben a primer prevenció továbbra is kulcsfontosságú marad.
A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.