A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.
A diabéteszes retinopathia kezelése új utakon jár, fókuszban a molekuláris célpontok, tartós hatóanyag-leadás és korszerű diagnosztikai technológiák.
Egy új vizsgálat adatai szerint a tirzepatid gyorsabb és nagyobb súlyvesztést eredményez, mint a semaglutid, és kevesebb mellékhatással jár.
A GLP-1-receptoragonisták javíthatják egyszerre a psoriasis bőrtüneteit és az anyagcsere-állapotot, de elsővonalbeli szerként egyelőre nem ajánlottak.
A 2-es típusú cukorbetegséget gyakran kíséri magas húgysavszint és köszvény, melyek előfordulása jelentős és több anyagcserezavarhoz köthető.
A CITED2 fehérje helyi adagolása egérmodellekben elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását a makrofágok reparatív irányú átprogramozásával.
A GLP-1-receptor-agonistákról felmerült, hogy csökkenthetik az elhízással összefüggő daganatok kockázatát, de ezt hosszú távú vizsgálatok még nem igazolták.
Kutatók psoriasissal és 2-es típusú diabétesszel élők körében vizsgálták a szisztémás kezelésekhez köthető diabéteszes szövődmények gyakoriságát.
A GLP‑1-alapú kombinációs készítmények több hatásmechanizmust célozva jelentősen fokozzák a testsúlycsökkenést és javítják az anyagcsere mutatókat.
Az SGLT2-gátlók egységes mechanizmus szerint védik a vesefunkciót és csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót, függetlenül a cukorbetegségtől.
A diabéteszes sebek komplex patofiziológiája miatt korszerű, bioaktív és multifunkcionális anyagok új utakat nyitnak a célzott sebkezelésben.
Egy nagyméretű amerikai vizsgálat szerint a GLP-1-RA és SGLT2-gátló együttes adása 2-es típusú diabéteszben csökkentheti a halálozási kockázatot.
A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.
Nagy dózisú GLP-1 receptor agonisták használata dózisfüggően égő bőrérzéssel járhat, amely gyakran a kezelés abbahagyását követeli meg.
Nagy amerikai biztosítási adatbázis alapján az 1-es típusú diabéteszben a retina betegségei gyakrabban fordulnak elő, de az új esetek száma csökken.
Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.
Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.
Az inkretinalapú elhízáskezelés sikerei új megvilágításba helyezték az obezitás kezelését, miközben a primer prevenció továbbra is kulcsfontosságú marad.
A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.
Az automatizált inzulinadagoló rendszerek alkalmazása gyermekeknél javítja a glikémiás kontrollt anélkül, hogy jelentősen növelné az inzulinszükségletet.
Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.
Magyarországon a lakosság jelentős részét érintő elhízás súlyos, krónikus betegség, mely növeli többféle szövődmény kialakulásának kockázatát.
Egy friss, 2025-ös metaanalízis bizonyította a magnézium gyulladáscsökkentő hatását, és kiemelte a magnéziumsók biohasznosulásának klinikai jelentőségét.
Egy kínai kohorszvizsgálat másodelemzése alapján a krónikus májbetegség középkorú nőknél, de nem férfiaknál, emeli a stroke-kockázatot.
A hasnyálmirigy exokrin betegségeihez társuló 3c típusú diabetes anyagcsere-jellemzői jelentősen különböznek a klasszikus 2-es típusú diabetestől.
Egy svájci kohorszvizsgálat szerint a diabéteszes szövődmények súlyosbodása csökkenti a betegek életminőségét, de kevésbé, mint korábbi vizsgálatok szerint.
Olaszországi, prospektív vizsgálat alapján orális szemaglutidra váltás DPP-4-gátló helyett 2-es típusú diabétesznél javítja anyagcserét és pszichés állapotot.
Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.
A Look AHEAD vizsgálat új elemzése szerint 2-es típusú diabéteszben a jobb kognitív működés a cardiorespiratorikus fittséghez és a vércukorszint-szabályozáshoz köthető.
A mesterséges intelligencia a diabéteszes szövődmények korai felismerésében és kockázatbecslésében ígéretes, de klinikai bevezetéséhez még akadályok vannak.
Dániai populációalapú vizsgálat szerint diabétesszel élők fokozott csonttörési kockázata független a csontásványianyag-denzitástól.
50 kreditpont, komplex szemlélet, inspiráló környezet – Gyulán találkozik az onkológia és az anyagcsere-tudomány.
A modern diabetológiai ellátásban a glükózmonitorozás és az inzulinadagolás automatizálása új kihívásokat és elvárásokat támaszt az orvosok felé.
Egyéni betegadatokon alapuló elemzés szerint vérnyomáscsökkentő terápia krónikus vesebetegségben csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, diabétesz mellett kevésbé.
A diabéteszes sebek gyógyulása számos tényező miatt nehezített, azonban a szilárd lipid nanorészecskék ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek.
A HOBIT eszköz állatkísérletben 30 napig biztosított folyamatos gyógyszeradagolást, javítva a sejtek túlélését helyileg termelt oxigén segítségével.
Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.
A VESALIUS-CV vizsgálat szerint evolokumab optimalizált statinnal adva csökkenti az LDL-t és a kardiovaszkuláris események kockázatát diabéteszesekben.
A diabéteszes neuropátia fájdalmas formájának terápiája változatlanul nehéz, noha ígéretes, célzott gyógyszerek klinikai tesztelése folyamatban van.
Két nagyméretű, független vizsgálat igazolta, hogy a magas CHG index szívinfarktus után tartósan növeli a halálozás és a kardiovaszkuláris események kockázatát.
A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.
Az Ez-PAVE vizsgálat igazolta, hogy alacsonyabb, 55 mg/dl LDL-koleszterin-célérték elérése jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris események számát három év alatt.
A diabéteszes perifériás neuropátia megközelítése ma már komplex, több tényezőt magában foglal, miközben a klinikai gyakorlatban a tüneti kezelés dominál.
Az ACC és az AHA 2026-os dyslipidemia-ajánlása korszerűbb kockázatfelmérést és célértékeket vezet be, valamint lipoprotein(a) vizsgálatot javasol.
Egy tajvani biztosítási adatbázisos vizsgálat szerint a T2D-s és májcirrhosisos betegeknél az SGLT2-gátlók kedvezőbb eredményeket mutattak, mint a DPP4-gátlók.
Az idős cukorbetegek csonttörési kockázata gyakran rejtve marad, mivel a szokásos vizsgálóeljárások hajlamosak alulbecsülni a valódi veszélyt.
A peptidalapú platform új utat kínál az inzulin orális beadására, és alkalmazható lehet hosszú hatástartamú inzulinkészítményekben és más injektálható biológiai készítményekben is.
Az elmúlt években a gén- és sejtterápia fejlődését több technológiai újítás együttes hatása tette lehetővé, klinikai lehetőségeket teremtve.
Egy kínai tanulmányban jelentős eltérés igazolódott a székrekedéssel kapcsolatos tudás, attitűd és önellátási gyakorlat között diabéteszeseknél.
Egy több központot érintő, nagymintás elemzés rámutatott: 1-es típusú diabétesznél jellemző az alacsony csontsűrűség, míg 2-es típusnál gyakoribbak a törések.