A cukorbetegség egy új formáját azonosíthatták, bővült a beosztás

Az 5-ös típusú diabétesz főként a szegényebb országokban fordul elő, és jellemzően azoknál alakul ki, akik gyerekkorukban alultápláltak voltak. Világszerte becslések szerint 20–25 millió embert érint. Az érintettek általában soványak, inzulinszintjük alacsony, de nem azért, mert az immunrendszer megtámadta volna a hasnyálmirigyet, mint az 1-es típusnál. Itt valószínűleg az a gond, hogy a tartós tápanyaghiány miatt a hasnyálmirigy a korai életszakaszban nem tudott rendesen kifejlődni.

Állatkísérletek is alátámasztják, hogy ha a vemhes anyaállat vagy az utóda nem jut elegendő fehérjéhez, a hasnyálmirigy alulfejlett marad. A kisebb méretű szerv kevesebb inzulintermelő sejtet tartalmaz, így megnő a cukorbetegség kialakulásának kockázata.A cukorbetegségnek több ritka formája is létezik, amelyek eltérő okokra vezethetők vissza – gyakran genetikai, fejlődési vagy szervi eredetűek.

Újszülöttkori cukorbetegség: csecsemőkorban jelentkezik. Bizonyos génhibák miatt a hasnyálmirigy nem engedi ki a megtermelt inzulint a véráramba. Ha az inzulintermelés részben megmarad, speciális gyógyszerekkel serkenthető a kibocsátás.

MODY (fiatalkorban kezdődő hármas típusú cukorbetegség): A cukorbetegség egy örökletes formájáról van szó, amely több génváltozatra vezethető vissza. Egyes típusai a vércukorszint érzékelését, mások a hasnyálmirigy fejlődését befolyásolják. A betegség fiatal felnőttkorban jelenik meg, gyakran tévesen 1-es vagy 2-es típusúként diagnosztizálják.

3C típusú diabétesz: Akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy valamilyen módon (például műtét során) sérül. A károsodás hatására csökken az inzulintermelés.

Cisztás fibrózishoz kapcsolódó diabétesz: A sűrű nyák megakadályozza az inzulintermelést, így a hasnyálmirigy károsodik. A cukorbetegség e típusa különbözik a többitől, így sajátos kezelést igényel.