Címke: biológiai terápia

A risankizumab IV. fázisú vizsgálata 16 hét után jelentős bőrtüneti javulást, jobb életminőséget és beteg-elégedettséget igazolt, stabil biztonság mellett.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.

A bioszimiláris készítmények új lehetőségeket kínálnak a középsúlyos-súlyos psoriasis biológiai kezelésének finanszírozhatóságában.

Egy izraeli vizsgálat szerint elhízott, pikkelysömörös betegeknél a GLP-1-receptoragonisták javították a bőrállapotot, különösen testsúlycsökkenés mellett.

A fejbőr pszoriázis kezelése kihívást jelent, a lokális terápiák gyakran nem elég hatékonyak. IL-17-gátlók ígéretes eredményeket mutatnak.

A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

Egy 33 tanulmányt elemző metaanalízis szerint a upadacitinib napi 30 mg-os dózisban a leghatékonyabb rövid távon középsúlyos-súlyos atópiás dermatitis kezelésében.

A 48 hetes NORD-STAR vizsgálat szerint a DMARD-kezelést még nem kapott rheumatoid arthritisben több biológiai terápia a tüneteket is hatékonyan mérsékli.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.

A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.

A fej-nyaki atópiás dermatitis súlyos formája jelentősen ronthatja az életminőséget; biológiai terápiák és JAK-gátlók hatékony kezelési lehetőséget kínálnak.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

A NEAK gyógyszeradatbázis nem tartalmaz támogatási összegeket, így a gyógyszerek expediálásakor az Egyedi Méltányossági Főosztály tájékoztatása az irányadó.

A 2026. márciusi NEAK‑törzs bővíti a terápiás mozgásteret, több szakterületen optimalizálja a betegellátást és növeli a költséghatékonyságot.

Az atópiás dermatitis célzott gyógyszeres kezelése új lehetőségeket nyitott, amelyek a biomarkerek változásán keresztül klinikai hatékonyságot mutatnak.

A fejbőr psoriasisának kezelési lehetőségeit 19 vizsgálat, 22 terápia és Bayes-i hálózati metaanalízis révén hasonlították össze, eltérő időpontokon.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

Egy japán multicentrikus kutatás összehasonlította a sarilumab és Janus-kináz gátlók monoterápiás hatását, új biomarkerek azonosítására fókuszálva.

A biológiai terápiák új lehetőségeket kínálnak a pikkelysömör tartós kontrolljában, ami hosszú távú tünetmentességet eredményezhet egyes betegeknél. (X)

A legújabb szisztémás bőrgyógyászati kezelések jelentősen befolyásolják a fertőzések kockázatát, eltérően az egyes kórképek és kórokozók esetén.