Ez az áttekintés az asztma és a COPD biológiai terápiáinak immunológiai hátterét, vizsgálati eredményeit és a betegkiválasztás lehetséges biomarkereit vizsgálja.
A cikk áttekinti a gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott szájon át adható JAK-gátlók és S1P-receptor modulátorok hatását és klinikai jelentőségét.
Ez a cikk áttekinti, hogyan alkalmazhatók nanorészecskék az autoimmun és gyulladásos betegségek innovatív, célzott terápiáiban, preklinikai és klinikai adatok alapján.
Egy randomizált, kettős vak vizsgálat értékelte az omalizumab egyszeri adagjának hatását allergiás rhinitis kezelésében.
A tanulmány a COPD modern kezelési stratégiáit elemzi, hangsúlyozva a biomarker-alapú betegkiválasztást, biológiai terápiákat és intervenciókat.
A gyulladásos bélbetegségek új, nem citokincélpontú terápiáinak hatásmechanizmusát, klinikai eredményeit és alkalmazását vizsgálja a közlemény.
Egy bostoni kohorszvizsgálat összehasonlította az asztma fellángolásait a biológiai terápiák 2015-ös elterjedése előtt és után.
Egy több központban végzett retrospektív vizsgálat értékelte, hogy korábbi biológiai terápia hogyan hat a bimekizumab plakkos psoriasisra gyakorolt eredményességére.
Egy többcentrumú, olaszországi vizsgálatban a bimekizumab gyors és tartós bőrtisztulást, valamint jelentős körömjavulást mutatott plakkos pszoriázisban.
Egy olasz, multicentrikus retrospektív vizsgálatban a lebrikizumab tartós és jelentős javulást mutatott középsúlyos-súlyos atópiás dermatitisben.
Az allergiás betegségek biológiai terápiája célzottan gátolja az IgE-t, IL-5-öt, IL-4/IL-13-t és TSLP-t, a kezelés személyre szabott kiválasztása több tényezőn alapul.
A depemokimab félévenkénti szubkután adása érdemben mérsékelte a súlyos eozinofil asztma fellángolásait, de más klinikai mutatókban nem hozott javulást.
A gyermekkori atópiás dermatitis közepes-súlyos eseteiben a dupilumab célzott terápia, hatékonyságát klinikai adatok és engedélyek támasztják alá.
Az atópiás dermatitisz új, célzott szisztémás terápiái változó hatékonyságot és biztonságot mutatnak; a cikk evidenciára épülő döntési keretet ad.
Kutatók psoriasissal és 2-es típusú diabétesszel élők körében vizsgálták a szisztémás kezelésekhez köthető diabéteszes szövődmények gyakoriságát.
Egy brazil vizsgálat szerint az obezitás jellemzően nem befolyásolta a gyulladásos bélbetegségek kimenetelét, Crohn-ban azonban hosszabb aktivitást jelezhet.
A dupilumab alkalmazása antihisztamin-refrakter krónikus spontán urticariában ígéretes eredményeket mutat, új terápiás lehetőségeket kínálva.
A risankizumab IV. fázisú vizsgálata 16 hét után jelentős bőrtüneti javulást, jobb életminőséget és beteg-elégedettséget igazolt, stabil biztonság mellett.
A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.
A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.
Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.
A bioszimiláris készítmények új lehetőségeket kínálnak a középsúlyos-súlyos psoriasis biológiai kezelésének finanszírozhatóságában.
Egy izraeli vizsgálat szerint elhízott, pikkelysömörös betegeknél a GLP-1-receptoragonisták javították a bőrállapotot, különösen testsúlycsökkenés mellett.
A fejbőr pszoriázis kezelése kihívást jelent, a lokális terápiák gyakran nem elég hatékonyak. IL-17-gátlók ígéretes eredményeket mutatnak.
A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.
A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.
Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.
A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.
A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.
Egy 33 tanulmányt elemző metaanalízis szerint a upadacitinib napi 30 mg-os dózisban a leghatékonyabb rövid távon középsúlyos-súlyos atópiás dermatitis kezelésében.
A 48 hetes NORD-STAR vizsgálat szerint a DMARD-kezelést még nem kapott rheumatoid arthritisben több biológiai terápia a tüneteket is hatékonyan mérsékli.
Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.
Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.
A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.
A 2025-ös EULAR ajánlások a rheumatoid arthritis gyógyszeres terápiájában főként a kezelési algoritmusok átalakításával hoznak változásokat.
A fej-nyaki atópiás dermatitis súlyos formája jelentősen ronthatja az életminőséget; biológiai terápiák és JAK-gátlók hatékony kezelési lehetőséget kínálnak.
A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.
A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.
A NEAK gyógyszeradatbázis nem tartalmaz támogatási összegeket, így a gyógyszerek expediálásakor az Egyedi Méltányossági Főosztály tájékoztatása az irányadó.
A 2026. márciusi NEAK‑törzs bővíti a terápiás mozgásteret, több szakterületen optimalizálja a betegellátást és növeli a költséghatékonyságot.
Az atópiás dermatitis célzott gyógyszeres kezelése új lehetőségeket nyitott, amelyek a biomarkerek változásán keresztül klinikai hatékonyságot mutatnak.
A fejbőr psoriasisának kezelési lehetőségeit 19 vizsgálat, 22 terápia és Bayes-i hálózati metaanalízis révén hasonlították össze, eltérő időpontokon.
A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.
Egy japán multicentrikus kutatás összehasonlította a sarilumab és Janus-kináz gátlók monoterápiás hatását, új biomarkerek azonosítására fókuszálva.
A biológiai terápiák új lehetőségeket kínálnak a pikkelysömör tartós kontrolljában, ami hosszú távú tünetmentességet eredményezhet egyes betegeknél. (X)
A legújabb szisztémás bőrgyógyászati kezelések jelentősen befolyásolják a fertőzések kockázatát, eltérően az egyes kórképek és kórokozók esetén.