Infekciókockázat JAK‑gátlókkal és célzott biológiai terápiákkal kezelt dermatológiai betegek körében – szisztematikus áttekintés és metaanalízis eredményei

A vizsgálat felépítése

A szerzők psoriasis, AD, AA, HS és vitiligo esetén értékelték a JAK‑gátlók és különböző célpontú monoklonális antitestek (IL‑17, IL‑12/23, IL‑4R, TNFα) mellett jelentkező bakteriális, virális és gombás fertőzéseket, valamint külön herpes simplex és herpes zoster eseményeket. A metaanalízis arány‑alapú megközelítést, binomiális eloszláson alapuló generalizált lineáris vegyes modellt és többszörös összehasonlítás‑korrekciót alkalmazott; a heterogenitás többnyire alacsony–közepes volt, és a bevont vizsgálatok többsége alacsony torzítási kockázattal bírt.​

Gombás fertőzések: kiemelten psoriasisban

Psoriasisban a biológiai terápiák összességében szignifikánsan emelték a gombás fertőzések kockázatát, míg JAK‑gátlók mellett nem igazolódott többletkockázat. A hatás döntően az IL‑17‑et gátló szerekhez (brodalumab, bimekizumab, ixekizumab, secukinumab) köthető, amelyekhez markánsan emelkedett odds‑ráta társult, összhangban azzal, hogy az IL‑17/Th17 tengely kulcsfontosságú a fungális immunitásban.​

Atópiás dermatitisben, alopecia areatában és hidradenitis suppurativában sem JAK‑gátlók, sem biológiai szerek mellett nem mutatkozott szignifikáns eltérés a gombás fertőzések arányában a placebóhoz képest, vitiligóra vonatkozóan pedig nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok.​

Bakteriális fertőzések: protektív hatás dupilumabbal AD‑ben

A bakteriális fertőzések tekintetében psoriasisban egyik vizsgált hatástípus (JAK‑gátló vagy biologikum, beleértve az IL‑17‑ és IL‑12/23‑gátlókat, TNFα‑gátlókat) esetében sem igazolódott szignifikáns kockázatnövekedés a placebóhoz viszonyítva. Atópiás dermatitisben ezzel szemben az IL‑4R‑gátló dupilumabhoz kifejezetten alacsonyabb bakteriális fertőzésráta társult, ami a metaanalízisben szignifikáns kockázatcsökkenésként jelent meg.​

A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy az IL‑4/IL‑13 jelátvonal gátlása mérsékli a Th2‑dominanciát, ezáltal kedvezőbbé teszi a Th1/Th17‑választ, javítja a makrofágok baktericid aktivitását és a CD8+ T‑sejtes válaszokat, ami bakteriális szempontból hatékonyabb immunválaszt eredményezhet. HS és vitiligo esetén nem állt rendelkezésre elég adat a bakteriális fertőzési kockázat megbízható becsléséhez, AA‑ban pedig szintén nem volt számottevő értékelhető információ.​

Vírusfertőzések: JAK‑gátlók és IL‑17‑gátlók rizikója

A virális fertőzések (herpesfertőzésektől független, összesített kategória) esetén psoriasisban a JAK‑gátlók csoportszinten szignifikáns kockázatemelkedést mutattak a placebóhoz képest, és külön is emelkedett kockázat társult az IL‑17‑gátló biologikumokhoz. Ez az összefüggés illeszkedik korábbi, psoriasis‑populációkra fókuszáló elemzésekhez, de a jelen munka részletesebben bontja a kockázatot célpontok szerint.​

Atópiás dermatitisben a teljes JAK‑gátló csoport mellett szintén magasabb virális fertőzéskockázatot találtak, különösen a JAK1/TYK2‑szelektív készítmények esetében, míg a nem szelektív JAK‑gátlók esetén csak trend volt észlelhető. AD‑ben emellett az IL‑4R‑gátló biologikum (dupilumab) mellett is szignifikánsan emelkedett a virális fertőzések odds‑rátája, ami a szerzők szerint a célzott jelátviteli beavatkozás komplex, kontextusfüggő immunmodulációját tükrözi.​

Alopecia areatában, HS‑ben és vitiligóban a vizsgálatok száma és esetszáma nem tette lehetővé megbízható következtetések levonását a virális fertőzéseket illetően.​

Herpes simplex és herpes zoster

Herpes zoster tekintetében sem psoriasisban, sem AD‑ben nem igazolódott szignifikáns különbség sem a JAK‑gátlók, sem a különböző biológiai szerek (IL‑17, IL‑12/23, IL‑4R, TNFα) és a placebo között. Ez eltér néhány korábbi elemzéstől, amely JAK‑gátlók mellett emelkedett övsömör‑kockázatot sugallt, amit a szerzők részben az eltérő beválasztási kritériumoknak és a hosszú távú kiterjesztett vizsgálatok hiányának tulajdonítanak.​

Herpes simplex esetén psoriasisban nem mutatkozott szignifikáns kockázatváltozás egyik gyógyszerosztály mellett sem, ugyanakkor AD‑ben több irányú, konzisztens rizikónövekedés rajzolódott ki. Atópiás dermatitisben bármely JAK‑gátló, különösen a JAK1/TYK2‑szelektív készítmények, valamint az IL‑4R‑gátló dupilumab egyaránt szignifikánsan magasabb herpes simplex fertőzéskockázattal jártak a placebohóz képest.​

Klinikai implikációk és korlátok

A metaanalízis hangsúlyozza, hogy a JAK‑gátlók és biologikumok fertőzéskockázata nem egységes osztályhatásként értelmezendő, hanem kórkép‑, célpont‑ és patogén‑specifikus mintázatot mutat. Psoriasisban kiemelt figyelmet érdemelnek az IL‑17‑gátlókhoz társuló fungális és virális rizikók, míg AD‑ben a JAK1/TYK2‑gátlók és a dupilumab melletti herpes simplex és általános virális kockázat, ugyanakkor dupilumab mellett a bakteriális fertőzések csökkenése is számottevő.​

A szerzők javasolják a betegek fertőzésre való szűrését a terápia megkezdése előtt és alatt, szükség esetén a kezelés átmeneti felfüggesztését aktív infekciók idején, valamint a vakcinációs státusz optimalizálását, külön tekintettel arra, hogy élő és élő‑attenuált vakcinák alkalmazása ezen immunmoduláns terápiák mellett nem javasolt. A következtetések értelmezését ugyanakkor korlátozza, hogy döntően rövid (12–24 hetes) követésű, klinikai vizsgálati populációk adatai álltak rendelkezésre; a komorbiditásokkal terhelt, „való életbeli” betegekre vonatkozó kockázat ettől eltérhet, és különösen AA, HS és vitiligo esetén további vizsgálatok szükségesek.​

Gupta AK, Susmita S, Economopoulos V. Infection Risk in Dermatology Patients Receiving Next-Generation Medication: A Meta-Analysis of JAK Inhibitors and Biologics. Medicina. 2025;61:2053.

A rocatinlimab hatékonysága és biztonságossága közepesen súlyos és súlyos atópiás dermatitis kezelésében

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei alapján a rocatinlimab, az atópiás dermatitisz ellen tervezett új terápiás antitest jelentős javulást hoz a bőrbetegség kezelésében,...