Fejbőr-psoriasis: mely immunmoduláns monoterápiák a leghatékonyabbak? – metaanalízis friss evidenciákkal
A fejbőr psoriasisa gyakori és terápiásan nehezen kezelhető lokalizáció, ezért különösen fontos, hogy a gyorsan bővülő immunmoduláns „eszköztárban” legyen összehasonlító, időpontra és végpontra bontott evidencia. Egy 2026-ban publikált, Bayes-i hálózati metaanalízis 19 randomizált vizsgálat alapján 22 beavatkozás (köztük kontroll) relatív hatékonyságát értékelte fejbőr-specifikus kimenetelek mentén, 8, 12 és 16 hetes időtávon.
A szerzők célja kifejezetten az volt, hogy az elmúlt években vizsgált – és korábban nem vagy csak részben összehasonlított – immunmoduláns monoterápiák (így többek között a deucravacitinib, tildrakizumab, roflumilast, icotrokinra) relatív fejbőr-hatékonyságáról adjanak összehasonlító képet, PSSI- és Sc-PGA-végpontokkal.
Miért releváns külön a fejbőr?
A cikk kiindulópontja szerint a plakkos psoriasisban szenvedők nagy részénél jelen van fejbőrérintettség, amely a hajjal fedett terület sajátosságai miatt terápiásan is kihívás. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a fejbőr-psoriasis pszichopatológiai következményekkel társulhat, és összefüggést mutat szorongással, depresszióval, ezáltal az életminőség romlásával.
A vizsgálati fókusz ennek megfelelően nem általános PASI, hanem fejbőrre validált/használt mérőszámok: a Psoriasis Scalp Severity Index (PSSI), valamint a fejbőr-specifikus Physician’s Global Assessment (Sc-PGA).
Módszertan: 9 hálózat, 3 időpont, dózisszintű csomópontok
A szerzők 2015. január 1-jétől PubMed és Scopus adatbázisokban kerestek, és olyan angol nyelvű, randomizált vizsgálatokat válogattak be, amelyek immunmoduláns monoterápiát értékeltek fejbőr-psoriasisban, és Sc-PGA illetve PSSI kimeneteleket jelentettek. Összesen 19 tanulmány került be a kvantitatív elemzésbe.
A hálózati metaanalízisek Bayes-i fix hatású modellel készültek; a placebo és vehicle karokat egy „kontroll” csomópontba vonták össze. Fontos módszertani döntés, hogy a „csomópontok” dózisszinten voltak definiálva: például ixekizumab esetén több különböző dózis/regimen külön entitásként szerepelt, és nem vonták őket össze. A rangsoroláshoz SUCRA értékeket számoltak, és 9 kimenet-hálózatot elemeztek: Sc-PGA 0/1 arány, PSSI-90 arány és PSSI-100 arány, mindhárom 8, 12 és 16 hetes időpontban.
Eredmények: IL-17 és IL-23 tengely – időpont- és végpontfüggő „elsők”
A szerzők összegzése szerint az IL-17-gátlók (bimekizumab, ixekizumab, secukinumab, brodalumab) és az IL-23-tengelyt célzó terápiák (guselkumab, tildrakizumab, icotrokinra) több végpontban és időpontban is kedvező hatékonysági rangot értek el, de az „első hely” a vizsgált kimenettől és a vizsgálati időponttól függött. A közölt konklúzió kiemeli: 16 héten PSSI-100 esetén az ixekizumab 150 mg (a megadott ütemezéssel) rangsorolt a legjobban, míg Sc-PGA 0/1 esetén 16 héten a bimekizumab 320 mg 4 hetente került az élre.
A tanulmány szintén összefoglalja, hogy 8 héten PSSI-100 esetén ixekizumab 80 mg 2 hetente került az első helyre, míg Sc-PGA 0/1 esetén 8 héten a secukinumab 300 mg (heti indukciót követően 4 hetente) rangsorolt a legjobban.
PSSI-100 (12 hét): részletesen közölt „liga tábla”
A szerzők a PSSI-100 12 hetes kimenetnél közölnek részletes páronkénti relatív hatásokat (log odds különbség, 95% credible interval), mivel itt volt a legtöbb összehasonlítható beavatkozás (10 komparátor). Ebben az elemzésben az ixekizumab 80 mg 2 hetente (s.c.) volt a legmagasabb rangú (SUCRA 86,56), és szignifikánsan hatékonyabbnak adódott a kontrollnál. A közlés alapján az ixekizumab 80 mg 2 hetente a 10 mg-os ixekizumab-regimennél és a 25 mg-os ixekizumab-regimennél is szignifikánsan hatékonyabb volt a PSSI-100 elérésében 12 héten.
Sc-PGA 0/1 (8 hét): több terápia is megelőzi az apremilastot
A Sc-PGA 0/1 8 hetes hálózatban a secukinumab 300 mg (hetek 1–3, majd 4 hetente) volt a legmagasabb rangú (SUCRA 91,2). Ugyanebben a hálózatban a deucravacitinib 6 mg naponta, a roflumilast hab 0,3% naponta, valamint a tildrakizumab 100 mg (0. és 4. héten) a szerzők szerint szignifikánsan hatékonyabbnak adódott az apremilastnál a Sc-PGA 0/1 elérésében 8 héten.
Sc-PGA 0/1 (16 hét): bimekizumab az élen, de az icotrokinra dózisa számít
A Sc-PGA 0/1 16 hetes eredményeknél a bimekizumab 320 mg 4 hetente szerepelt a legmagasabb rangon (SUCRA 88,62). A szerzők jelzik, hogy ez a regimen szignifikánsan hatékonyabb volt többek között deucravacitinibnél, apremilastnál és adalimumabnál ebben a végpontban és időpontban. Ugyanakkor az icotrokinra esetében a szöveg alapján a bimekizumab nem különbözött szignifikánsan a magasabb dózisú icotrokinra-regimenektől, és kifejezetten kiemelik, hogy szignifikáns különbség a legalacsonyabb dózis (icotrokinra 25 mg naponta) ellenében igazolódott.
Mit mond a tanulmány a „kis molekulákról”?
A szerzők összegzése szerint az apremilast, a deucravacitinib és a roflumilast fejbőr-psoriasisban „mérsékelt” javulást mutatott (a rangsorok és a vizsgált időpontok függvényében), szemben több biológiai terápiával, amelyek több végpontban magasabb hatékonysági helyezést értek el. A cikk azt is rögzíti, hogy az alkalmazási módok heterogének: több készítmény subcutan, míg a deucravacitinib és az apremilast orális, a roflumilast pedig topikális hab formájában szerepelt a hálózatban.
Korlátok: nincs kiindulási PSSI-alapú súlyosság-korrekció, nincs pediátria
A szerzők fontos korlátként említik, hogy nem tudtak érzékenységi elemzést végezni a baseline fejbőr-súlyosság (átlagos kiindulási PSSI) variabilitására, mert sok vizsgálat nem közölt baseline PSSI-értéket. Azt is megindokolják, miért nem tekintették a teljes test PASI-t megfelelő proxy-nak baseline PSSI helyett. További korlát, hogy az elemzés csak felnőtt populációra terjedt ki, 18 év alattiakra nem.
Gupta AK, Bamimore MA, Wang T, Piguet V, Talukder M. Relative Efficacy of Immunomodulatory Monotherapies for Psoriasis of the Scalp: A Network Meta-Analysis Study. Journal of Cosmetic Dermatology. 2026;25:e70662. doi:10.1111/jocd.70662.
