Magyarországon a hipertónia egyre gyakoribb, kezelése azonban gyakran elégtelen: hármas gyógyszer-kombinációval a betegek többsége jól kontrollálható. (X)
Egy amerikai vizsgálat 9000-nél több esszenciális hipertóniás beteg aldoszteronszabályozási zavarait és vérnyomáskontrollal való összefüggését értékelte.
Az áttekintő tanulmány a hipertónia ellátásának fejlődésével foglalkozik, kiemelve terápiás újdonságokat és speciális betegcsoportokat.
A hipertónia kezelésében megjelenő új terápiás lehetőségek hatását vizsgálják a vérnyomásmérésre, fenotipizálásra és ellátásszervezésre.
Az ATTAIN–HYPERTENSION programban túlsúlyos, rosszul kontrollált hipertóniás felnőttek orforglipron hatását vizsgálták placebóval szemben.
A SPRINT vizsgálat retrospektív elemzése feltárja, hogy különböző szisztolés vérnyomáscélok miként befolyásolják az agyi kisérbetegség MRI-biomarker terhelését.
A barna zsírszövet aktivitásának és az angiotenzinreceptor-blokkolók szedésének összefüggéseit nagymintás vizsgálatban és állatkísérletekben elemezték.
A cikk a vérnyomás-célértékek, gyógyszerválasztás és dózisemelés kapcsolatát elemzi szívelégtelenségben, nemzetközi irányelvek és vizsgálatok alapján.
Kutatók a szív és vese kölcsönhatását, a működészavarokat és kettős szervterápiák bizonyítékait vizsgálták.
2023-ban a keringési betegségek vezették a halálozási okokat az EU-ban, Magyarország legtöbb régiójában minden második halálesetért felelősek.
Egy brazil keresztmetszeti vizsgálatban elemzették az anyagcserezavarok és vesefunkció közötti kapcsolatot súlyosan elhízott felnőttek körében.
Ez a cikk a felnőttkori magas vérnyomás azon szempontjainak azonosítására összpontosít, amelyek szakorvosi beutalást és/vagy további kivizsgálást tesznek szükségessé.
Az elhízás és szív-érrendszeri betegségek patofiziológiáját, valamint a rizikóbecslés és testsúlycsökkentés klinikai stratégiáit elemzik legújabb irányelvek.
Egy átfogó elemzés vizsgálta a fogpótlások, a magasvérnyomás és a fizikai állapot kapcsolatát szív-érrendszeri kockázatú felnőtt populációban.
Ez a tanulmány a negyedik gyógyszeres kezelési vonalként adott GLP-1RA és MRA terápiák klinikai eredményeit vizsgálja rezisztens hipertóniás elhízott felnőtteknél.
Egy új szisztematikus áttekintés értékelte a vérnyomáscsökkentők teljes fenntartó dózisának hatékonyságát és biztonságosságát esszenciális hipertóniában.
Egy új elemzés a vérnyomás, szívbetegségek és antihipertenzív terápiák összefüggését vizsgálja a szívizom-fibrózis klinikai és képalkotó jeleivel.
Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.
Egy új elemzés a SURMOUNT-1 vizsgálatból a tirzepatid 10 éves kardiovaszkuláris kockázatra gyakorolt hatását vizsgálta elhízott, prediabéteszes felnőtteknél.
A tanulmány a Cmpd17b hatását vizsgálja hipertónia és szimpatikus túlműködés során, illetve a szív, vese és erek károsodásának jellemzőire egérmodellben.
A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.
A gyógyszeres hypertonia-kezelés sikerét nemcsak a szer típusa, hanem dózisa, hatástartama, farmakokinetikája és tolerálhatósága is befolyásolja.
Egy fázis III, kettős vak vizsgálatban a telmisartán és S-amlodipin fix kombinációja hatékonyabb vérnyomáscsökkentést mutatott, mint a monoterápiák.
A semaglutid tartósan javítja a testsúlyt, vérnyomást és vesefunkciót elhízott, nem diabéteszes CKD-ban vagy hipertóniában szenvedőknél, biztonságosan.
Egy multicentrikus kínai kohorsz szerint a magas RCII és tartós gyulladás jelentősen rontja az akut stroke utáni kimeneteleket, túlmutatva klasszikus rizikófaktorokon.
A CaroFlex puha implantátum alacsony frekvenciájú stimulációval csökkentette a vérnyomást, minimalizálva a szöveti károsodást patkányokban.
A hipertóniás betegek fejfájásának és szédülésének okát csak alapos kivizsgálással és a vérnyomásértékek komplex elemzésével lehet pontosan meghatározni.
Egy dán kohorszvizsgálat szerint hypertoniás betegeknél a béta-blokkoló kezelés egy év alatt jelentősen növeli bizonyos mellékhatások kockázatát.
Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.
Az ESPRIT-vizsgálat szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm alatti célértéke heterogén, magas kardiovaszkuláris rizikójú hipertóniás betegekben elérhető.
Egyéni betegadatokon alapuló elemzés szerint vérnyomáscsökkentő terápia krónikus vesebetegségben csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, diabétesz mellett kevésbé.
A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.
Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.
A SPRINT-vizsgálat elemzése szerint hipertóniásoknál a prediabétesz önmagában változó prognózist jelent, de szubklinikus szívkárosodás mellett nő a HF kockázata.
A magas vérnyomás közvetlenül gyorsítja az Alzheimer-kór kóros folyamatait. A szinergikus menedzsment lehet a kulcs a megelőzésben és a terápiában egyaránt.
A pulmonális artériás hipertónia súlyos, gyógyíthatatlan betegségként globális egészségügyi problémát okoz, jelentős klinikai és ellátási egyenlőtlenségekkel.
Agykárosodás már a vérnyomás-emelkedés kimutathatósága előtt? Új adatok a hipertónia korai, rejtett neurológiai következményeiről.
Egy nagyszabású brit–kínai kohorszvizsgálat eredményei szerint ARB‑kezeléssel kedvezőbb ötéves túlélés és kardiovaszkuláris kimenetel érhető el, mint ACE‑gátlókkal.
A hipertenzív intracerebrális vérzés globális halálozása csökkent, de terhe továbbra is jelentős a fejlődő régiókban, főként Afrikában és Ázsiában.
Egy friss, a The Lancet Child & Adolescent Health-ben közölt metaanalízis jelentős, növekvő globális gyermek- és serdülőkori hipertónia előfordulásról számol be.
Egy új kutatás szerint a magas vérnyomás kialakulásában nem csak a vesék, hanem az agy is döntő szerepet játszhat.
2017 óta először módosítottak az Egyesült Államokban a magas vérnyomásra vonatkozó szakmai irányelveken.
A középtávú vérnyomás-variabilitás jelentősen hozzájárulhat a kardiovaszkuláris és összhalálozási kockázatok előrejelzéséhez, még az átlagos vérnyomás figyelembevétele mellett is.
A legfőbb rizikófaktorokat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődő faktorokat az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni.
A friss megközelítések kiemelik az egyéni kockázatértékelés, az életmódbeli beavatkozások és a gyógyszeres terápiák szerepét. Új kategória született és új célérték.
Az ESC kongresszuson prezentált kutatás eredménye szerint a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek adott influenza elleni oltás 18 százalékkal csökkentette a mortalitást.
A Harvard T.H. Chan kutatói által végzett kutatás eredményei szerint a vérnyomás csökkentésére, a sóbevitel csökkentésére és a transzzsírok étrendből való kiiktatására tett világméretű intézkedésekkel a kardiovaszkuláris megbetegedések miatti halálozás incidenciája drasztikusan csökkenthető lenne.
Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél nincsenek megfelelően dokumentálva a különböző vérnyomás-csökkentő és lipidcsökkentő kombinációs terápiák hosszú távú kardiovaszkuláris és mortalitási kimenetelei, amit egy új, 16 éves utánkövetést értékelő elemzés igyekszik pótolni.
A szív- és érrendszeri betegségek kezelésének terén számos új tudományos és klinikai eredmény segíti a kezelőorvosokat a leghatékonyabb terápia kiválasztásában.
A háromféle vérnyomás-csökkentő hatóanyag kis dózisait kombináló tablettával szignifikánsan nagyobb mértékben sikerült a betegeknél elérni a vérnyomás célértéket, mint a szokásos terápia során alkalmazott készítményekkel.