A losartan fokozza a barna zsírszövet aktivitását és metabolizmusát
A Rockefeller Egyetem kutatói több mint százezer beteg képalkotó és klinikai adatai alapján vizsgálták a barna zsírszövet aktivitásának összefüggéseit a betegségek előfordulásával és a gyógyszerszedéssel. Az angiotenzinreceptor-blokkolókkal azonosított kapcsolatot követően sejttenyészetekben és állatkísérletekben elemezték a losartan metabolikus hatásait.
Klinikai megfigyelésekből kiinduló kutatás
A magas vérnyomás kezelésében alkalmazott losartan a barna zsírszövet aktivitását is serkentheti: a Nature folyóiratban megjelent kutatásban tenyésztett barna zsírsejteken és egerekben egyaránt kimutatták a hatóanyag anyagcserét fokozó hatását. A vizsgálatot Paul Cohen, a Rockefeller Egyetem molekuláris anyagcserével foglalkozó laboratóriumának vezetője irányította, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center (MSKCC) munkatársai, Heiko Schöder és Daniel Lafontaine közreműködésével.
A kutatás úgynevezett reverz transzlációs megközelítést követett: a betegadatokban azonosított összefüggésekből indult ki, majd azok molekuláris hátterét kísérletes módszerekkel vizsgálta. Cohen laboratóriuma korábban is alkalmazta ezt az eljárást a barna zsírszövet szerepének feltárására. A mostani munkában a klinikai adatelemzés kapcsolta össze a barna zsírszövet jelenlétét az angiotenzinreceptor-blokkolók alkalmazásával, és ez a megfigyelés vezetett a losartannal végzett kísérletekhez.
Az új elemzés egy 2021-es vizsgálatra épült, amelyben a kutatócsoport hozzávetőleg ötvenezer MSKCC-beteg adatait értékelte. Akkor azt találták, hogy a több barna zsírszövettel rendelkező személyeknél lényegesen kisebb volt a cardiometabolicus betegségek, köztük a koszorúér-betegség és a 2-es típusú diabétesz előfordulásának esélye. A korábbi munka azonban csak néhány diagnosztikai kódot vizsgált, elsősorban a cardiovascularis kórképekre összpontosítva.
Gépi tanulás segítette a PET/CT-felvételek értékelését
A mostani kutatásban megkétszerezték a vizsgált betegszámot, és több mint ötszáz diagnosztikai kódot vontak be az elemzésbe. Több mint százezer olyan beteg PET/CT-felvételeit dolgozták fel, akiknél a képalkotó vizsgálat az onkológiai ellenőrzés részeként történt. Ezt követően azokra a felvételekre összpontosítottak, amelyeken barna zsírszövetet lehetett kimutatni. A nagyobb beteganyag és a szélesebb diagnosztikai kör a korábbinál több betegségkapcsolat vizsgálatát tette lehetővé.
A barna zsírszövetet – az angol elnevezés alapján BAT-ot – hat anatómiai régióban értékelték. Ezek között szerepelt a nyaki és az axillaris terület, valamint a szív és a vesék környezete. Nicolás Gómez-Banoy endokrinológus az MSKCC munkatársai által fejlesztett gépi tanulási eszközzel számszerűsítette a szövet aktivitását.
A módszerrel betegenként nemcsak a teljes BAT-aktivitást, hanem mind a hat régió aktivitását külön is meghatározták. Így a barna zsírszövet kimutathatóságán túl annak anatómiai elhelyezkedését is összevethették a klinikai adatokkal. Az eredmények szerint ugyanis nem pusztán a szövet jelenléte számított: az egyes régiók aktivitása eltérő betegségekkel mutatott szorosabb összefüggést.
Az elhelyezkedés is összefüggött a klinikai jellemzőkkel
Az axillaris barna zsírszövet aktivitása például a többi régióhoz képest a magas vérnyomás kisebb kockázatával társult. Ez arra utalt, hogy a barna zsírszövet és az egyes kórképek közötti kapcsolat megítélésében a regionális különbségeknek is jelentőségük lehet. A kutatók ezért a teljes aktivitás mellett a testtájanként meghatározott értékeket is figyelembe vették.
Összességében a kimutatható barna zsírszövettel rendelkező betegeknél kedvezőbb glikémiás paramétereket, lipidprofilt és echokardiográfiás mutatókat, valamint alacsonyabb gyulladásosmarker-értékeket találtak. Az új elemzés ezzel a korábbi cardiometabolicus megfigyeléseket többféle klinikai jellemzőre terjesztette ki. A diagnosztikai kódok szélesebb körű vizsgálata emellett a cardiovascularis és anyagcsere-betegségeken túlmutató összefüggéseket is feltárt, köztük a pszichiátriai állapottal kapcsolatos kapcsolatokat.
A losartan közvetlenül növelte a barna zsírsejtek aktivitását
A gyógyszerszedési adatok elemzése szerint az angiotenzinreceptor-blokkolót, azaz ARB-t szedő betegeknél gyakrabban volt kimutatható barna zsírszövet a képalkotó felvételeken. A kutatók ennek részletesebb vizsgálatára losartannal kezeltek tenyésztett barna zsírsejteket. A kísérletekben a hatóanyag közvetlenül fokozta a sejtek metabolikus aktivitását, így a klinikai megfigyelést sejtszintű eredmény követte.
A losartan barna zsírszövetet aktiváló hatását olyan molekuláris kölcsönhatások közvetítették, amelyek különböztek a gyógyszer vérnyomáscsökkentő tulajdonságáért felelős mechanizmusoktól. Gómez-Banoy szerint ez a különbség lehetőséget adhat arra, hogy a jövőbeli terápiákban a két hatást elkülönítsék egymástól. Ennek révén elvileg normális vérnyomású személyeknél is serkenthetővé válhatna a barna zsírszövet anélkül, hogy ehhez a vérnyomáscsökkentő hatást is érvényesíteni kellene.
Az egészséges egereken végzett vizsgálatok szintén fokozott anyagcsere-aktivitást mutattak. Losartankezelés mellett nőtt az energiafelhasználás, az oxigénfogyasztás és a szén-dioxid-termelés, miközben az állatok testtömege változatlan maradt. A metabolikus változások tehát ebben a kísérletben nem jártak testsúlycsökkenéssel.
A szerzők a losartan jól ismert biztonságossági profilját is kiemelték. Megítélésük szerint a már alkalmazott ARB új célú felhasználása klinikailag megvalósítható megközelítés lehet a barna zsírszövet stimulálására. A közleményben ismertetett, közvetlen aktivitásfokozó eredmények ugyanakkor sejttenyészetekből és állatkísérletekből származtak; a humán adatok a gyógyszerszedés és a barna zsírszövet kimutathatósága közötti összefüggést jelezték.
Pszichiátriai összefüggések és további vizsgálati irányok
A kutatócsoport a barna zsírszövet jelenléte és a mentális egészség között is kapcsolatot talált: a BAT-tal rendelkező betegeknél ritkábban fordult elő szorongás és depresszió. A beszámoló szerint a barna zsírszövet pszichiátriai egészséggel fennálló összefüggését ebben a vizsgálatban írták le először.
Gómez-Banoy lehetséges magyarázatként az anyagcsere-állapot szerepét vetette fel. Értelmezése szerint a barna zsírszövet kedvezőbb metabolikus állapottal járhat együtt, ez pedig összefügghet a pszichiátriai betegségek ritkább előfordulásával. Ezt a kutató lehetséges kapcsolatként, nem pedig igazolt mechanizmusként ismertette. A gyógyszerek elemzése ugyanakkor ellentétes irányú összefüggést is jelzett: a depresszió kezelésében gyakran alkalmazott szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, az SSRI-k csökkentették a barna zsírszövet aktivitását.
Nem minden megfigyelés mutatott kedvező kapcsolatot. A barna zsírszövettel rendelkező személyek között gyakrabban fordult elő osteoporosis és bőrbetegség is. A szerzők ezeket a lehetséges kedvezőtlen összefüggéseket szintén további kutatásra érdemesnek tartják, a szorongással és depresszióval azonosított kapcsolatok részletesebb feltárása mellett.
A következő vizsgálati irányok között szerepel a nagy mennyiségű barna zsírszövettel rendelkező személyek genetikai jellemzőinek elemzése is. A gyógyszeres kapcsolatok feltérképezése pedig nem korlátozódik a losartanra: Cohen szerint a nagy beteganyagban számos további készítmény alkalmazása mutatott összefüggést a barna zsírszövet aktivitásával. Ezek vizsgálata a most azonosított klinikai megfigyelésekből kiinduló kutatás folytatását jelentheti.
Forrás: Rockefeller University. Common blood pressure drug boosts brown adipose tissue activity and metabolism. News-Medical. 2026. október 14. A beszámolóban hivatkozott eredeti közlemény: Gómez-Banoy N, et al. Artificial intelligence-enabled clinical phenotyping of human brown fat. Nature. 2026. doi:10.1038/s41586-026-11162-7.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
