Keringési eredetű halálozás: hat magyar régióban kiemelkedő a betegségcsoport súlya
Az Európai Unióban a halálesetek közel harmadát okozták a keringési rendszer betegségei 2023-ban; Magyarország nyolc statisztikai régiójából hatban ugyanakkor legalább 50 százalékos volt e betegségcsoport részaránya. Az Eurostat szeptember végén közzétett adatai jelentős területi különbségeket jeleznek, értelmezésükhöz azonban el kell különíteni a haláloki részarányt, az életkorra standardizált halálozási rátát és az elkerülhető halálozás fogalmát.
Jelentős kelet–nyugati eltérések
Az Eurostat 2026. szeptember 29-i közlése szerint 2023-ban mintegy 1,6 millió ember halt meg keringési rendszeri betegség következtében az Európai Unióban. Ez az összes haláleset 32,5 százalékának felelt meg. A kategóriába többek között az ischaemiás szívbetegségek, a magas vérnyomással összefüggő betegségek és az agyérbetegségek tartoznak; az adatok tehát nem kizárólag a szívinfarktus okozta halálozást mutatják. A frissen megjelent összesítés három évvel korábbi állapotot ír le, nem a 2026-os halálozási helyzetet.
A vizsgált 244 NUTS 2-es, vagyis uniós statisztikai régió közül 25-ben a keringési betegségekhez kapcsolódott a halálesetek legalább fele. Ebbe a csoportba Bulgária valamennyi hat és Románia valamennyi nyolc régiója, hat magyar térség, Litvánia mindkét régiója, Lettország, valamint két szlovák régió került. A legmagasabb részarányt a bolgár Yuzhen tsentralen területén regisztrálták, 67,3 százalékkal; a romániai Sud-Vest Oltenia értéke 63,8 százalék volt.
A skála másik végén öt francia régióban 20 százalék alatt maradt a keringési betegségek részesedése. Valamennyi dán régióban, továbbá három holland térségben legfeljebb 22,4 százalékot mértek. Ezek az eltérések a haláloki szerkezet különbségeit szemléltetik, önmagukban azonban nem jelentik azt, hogy a magasabb részarányú régiók lakosságának egyéni kardiovaszkuláris halálozási kockázata ugyanilyen arányban nagyobb.
A mutatók eltérő jelentése
A standardizálás az eltérő életkori összetétel hatását szűri ki: a régiók életkor-specifikus halálozási rátáit azonos referencia-népességhez igazítja. Ez azért lényeges, mert az idősebb népességű térségek nyers halálozási mutatói pusztán korösszetételük miatt is magasabbak lehetnek. Az Eurostat szerint a keringési betegségek uniós standardizált halálozási rátája 2023-ban 313 volt 100 ezer lakosra vetítve; 108 régió elérte vagy meghaladta ezt az értéket.
A haláloki részarány más kérdésre válaszol: azt mutatja meg, hogy az összes haláleseten belül mekkora súlyt képvisel egy betegségcsoport. Csökkenése ezért nem feltétlenül jelent kisebb kardiovaszkuláris halálozást. Ha más okból több haláleset következik be, a keringési betegségek százalékos részesedése változatlan esetszám mellett is mérséklődhet. A Portfolio szeptember 30-i elemzése erre a Covid–19-járvány alatti magyar adatok értelmezésénél külön is felhívta a figyelmet.
A hazai regionális eredmények így nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. Az Eurostat módszertani ismertetése szerint a halálozási mintázatokat az ellátás hozzáférhetősége és minősége, az egészségpolitikai intézkedések, az élet- és munkakörülmények, valamint a környezeti tényezők egyaránt alakíthatják. A haláloki besorolás és jelentés gyakorlatának különbségei szintén korlátozhatják a nemzetközi összehasonlíthatóságot. A régiós statisztikák ezért a probléma területi eloszlását jelzik, de önmagukban nem bizonyítanak konkrét oksági kapcsolatot.
Az elkerülhető halálozás külön kategória
A keringési eredetű halálozás nem azonos az elkerülhető halálozással. Az Eurostat utóbbi fogalma meghatározott betegségekhez és állapotokhoz kapcsolódó, 75 éves kor előtt bekövetkező haláleseteket foglal magában. A megelőzhető halálozás elsősorban népegészségügyi és elsődleges prevenciós beavatkozásokkal csökkenthető; a kezelhető halálozás mérséklésében az időben nyújtott, hatékony egészségügyi ellátásnak van meghatározó szerepe.
A szeptemberi regionális közlésből ezért nem számítható ki, hány magyarországi keringési eredetű haláleset lett volna megelőzhető vagy megfelelő kezeléssel elkerülhető. Ehhez életkor és részletes halálok szerinti adatok, továbbá az elkerülhető halálokokra alkalmazott besorolás szükséges. A teljes keringési betegségcsoport halálozásának automatikus „megelőzhető halálesetként” való értelmezése módszertanilag nem megalapozott.
A prevenció szempontjából ugyanakkor több módosítható tényező is releváns. Az Európai Bizottság kardiovaszkuláris terve a dohányzás, az ártalmas alkoholfogyasztás, a kedvezőtlen étrend és a fizikai inaktivitás visszaszorítását hangsúlyozza, az elhízás és a diabetes terhével együtt. A dokumentum a légszennyezést és az éghajlati terhelést is olyan körülményként azonosítja, amelynek mérséklése hozzájárulhat a kardiovaszkuláris kockázat csökkentéséhez.
Célzott felismerés és gondozás
Az Európai Bizottság 2025. december 16-án bemutatott Safe Hearts Plan kezdeményezése a megelőzést, a korai felismerést és szűrést, valamint a kezelést és rehabilitációt kapcsolja össze. A terv az egészségügyi egyenlőtlenségek mérséklését és a személyre szabott, digitálisan támogatott prevenciót is célul tűzi ki.
A programhoz kapcsolódóan a Bizottság 2026. szeptember 28-án tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el a kardiovaszkuláris állapotfelmérésekről. Ennek célja bizonyítékokon alapuló, célzott vizsgálatok kialakításának támogatása országos és helyi szinten, a tagállami sajátosságok figyelembevételével. Ez egyelőre javaslat, nem valamennyi tagállamban már bevezetett, egységes szűrőprogram. A magyar régiók magas haláloki részaránya e szakpolitikai törekvések szempontjából különösen fontos háttéradat, a beavatkozások eredményességét azonban későbbi, összehasonlítható mutatókkal kell értékelni.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
Economx
Portfolio
ec.europa.eu
