Címke: stroke

Több mint 185 000 brit, hongkongi és új-zélandi beteg adatai alapján statinkezelés utáni koleszterinszint és kardiovaszkuláris kockázat kapcsolatát vizsgálták.

A Michigan Egyetem kutatói összehasonlították két SGLT-gátló trombocitaműködésre és haemostasisra gyakorolt hatását, laboratóriumi és genetikai vizsgálatokkal.

Egy amerikai kutatócsoport 250 000 prediabéteszes, elhízott felnőtt egészségügyi adatait elemezte a GLP-1-inhibitorok és metformin kezelési eredményeire.

Egy kutatás közel 480 000 UK Biobank résztvevő adatait elemezte a krónikus gyulladás, szívfunkció és kardiovaszkuláris események összefüggéseit.

Egy új áttekintés a GLP-1-receptor-agonisták szerepét vizsgálja diabéteszhez köthető neurológiai és pszichiátriai kórképekben.

Egy több egészségügyi rendszert vizsgáló amerikai kohorsz elemzi, indokolt-e az apixabán adagcsökkentése pitvarfibrilláció vagy pitvarlebegés esetén.

A SPRINT vizsgálat retrospektív elemzése feltárja, hogy különböző szisztolés vérnyomáscélok miként befolyásolják az agyi kisérbetegség MRI-biomarker terhelését.

Egy nemzetközi retrospektív vizsgálat elemezte, hogy az SGLT2-gátlók alkalmazása befolyásolja-e a psoriasisban szenvedők szív-érrendszeri kockázatát.

A 2026-os szakmai irányelvek átfogó képet adnak a stroke utáni rehabilitációról az akut kezeléstől a hosszú távú funkcionális felépülésig.

Egy új kutatás feltárja, hogyan befolyásolja a bélbaktériumok triptofán-anyagcseréje és az AHR aktivitása az ischaemiás stroke súlyosságát állat- és humán vizsgálatokban.

Az Innsbrucki Egyetem kutatói az ischaemiás stroke utáni epilepszia, rohamok, klinikai jellemzők és halálozás életkorral és nemmel való kapcsolatát vizsgálták.

Egy dán kohorszvizsgálat a bakteriális meningitis túlélőinek hosszú távú halálozását és késői neurológiai, valamint otológiai következményeit értékelte.

2023-ban a keringési betegségek vezették a halálozási okokat az EU-ban, Magyarország legtöbb régiójában minden második halálesetért felelősek.

Egy nemzetközi vizsgálat a tirzepatid és GLP-1-agonsiták hatását elemezte stroke-ra és halálozásra pitvarfibrillációs, cukorbeteg felnőtteknél.

Egy szisztematikus áttekintés az inszomnia és olyan későbbi kockázatok kapcsolatát értékelte, mint a demencia, stroke, depresszió és halálozás.

Elsőként a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban, Kecskeméten alkalmazták az új típusú, életmentő véralvadékoldó gyógyszert, a tenekteplázt egy stroke-os beteg kezelésében Magyarországon - közölte az intézmény a közösségi oldalán csütörtökön.

A GBD 2023 tanulmány 204 országban értékelte a passzív dohányzás gyakoriságát, valamint az ebből eredő egészségi következményeket 1990–2023 között.

Egy nagyméretű, való életből származó adatelemzés összeveti a szemaglutid és tirzepatid érkimeneteit cukorbeteg és nem cukorbeteg felnőtteknél.

A VESALIUS-CV tanulmány másodlagos elemzése az evolokumab hatását vizsgálta a halálozási kimenetelekre magas kockázatú betegeknél.

Egy retrospektív kohorszvizsgálat értékelte, hogy a MAS pontszám előre jelezheti a pitvarfibrilláló betegek stroke-rizikójának eltéréseit antikoaguláns terápia kezdetén.

Egy izraeli egészségügyi adatbázis retrospektív vizsgálata értékelte a pitvarfibrillációs időseknél az orális antikoagulánsok alkalmazását és eredményeit.

Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis vizsgálta az intravénás trombolízis hatékonyságát és biztonságát akut ischaemiás stroke-ban a 4,5 órán túl.

A POINT-vizsgálat poszthoc elemzése a magas kockázatú TIA/enyhe stroke után clopidogrel mellé adott különböző aszpirindózisok hatását hasonlította össze.

A tanulmány a véralvadásgátló terápia folytatásának vagy elhagyásának, illetve újraindítási idejének hatását vizsgálta GI vérzést követően.

A VICTORION-2 Prevent vizsgálat azt értékeli, hogy az inclisiran javítja-e a szív-érrendszeri kimeneteleket nagy kockázatú betegek statinkezelése mellett.

Az INSPIRES vizsgálat retrospektív elemzése a kardiovaszkuláris betegség mellett indított korai clopidogrel–aszpirin terápiát értékelte stroke esetén.

Ez a közlemény az oxidált LDL, az agyi érrendszeri változások és a vascularis kognitív zavar összefüggéseit, valamint terápiás lehetőségeit vizsgálja.

A SICFAIL vizsgálat feltárta, hogy akut ischaemiás stroke esetén a balkamra-diszfunkció és szívelégtelenség miként befolyásolja a rehospitalizációt és halálozást.

Az influenza súlyos kardiovaszkuláris szövődményeket válthat ki, de a védőoltás jelentős szerepet játszhat a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.

Tudományos vizsgálatok alapján a rutinszerűen mért GGT szint erősen összefügg a nem fatális kardiovaszkuláris események kockázatával.

Az illegális pszichoaktív szerek használata bizonyítottan jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen fiatalabb korcsoportokban.

A GLP-1-receptor agonisták ígéretes terápiás célpontot jelentenek neurológiai betegségekben, bár klinikai hatásuk egyelőre változó mértékű.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

A hipertóniás betegek fejfájásának és szédülésének okát csak alapos kivizsgálással és a vérnyomásértékek komplex elemzésével lehet pontosan meghatározni.

A CHA₂DS₂-VASc pontszám önmagában korlátozottan előrejelző pitvarfibrillációban; további klinikai adatok bevonása javíthatja a kockázatbecslést.

A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.

Az időseknél a stroke kimenetelét nem csak maga az esemény, hanem társbetegségek, funkcióvesztés és frailty is meghatározza a teljes ellátási folyamat során.

Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.

Ez a tanulmány számos, a daganatterápiával összefüggő potenciális kockázati tényezőt azonosított a tüdőrákos betegeknél a stroke kialakulására vonatkozóan.

Egy kínai kohorszvizsgálat másodelemzése alapján a krónikus májbetegség középkorú nőknél, de nem férfiaknál, emeli a stroke-kockázatot.

A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.

Az ESPRIT-vizsgálat szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm alatti célértéke heterogén, magas kardiovaszkuláris rizikójú hipertóniás betegekben elérhető.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.

Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.

Az Ez-PAVE vizsgálat igazolta, hogy alacsonyabb, 55 mg/dl LDL-koleszterin-célérték elérése jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris események számát három év alatt.

A gyermekkorban előforduló stroke ritka, de súlyos következményekkel jár; kimenetele a korai felismeréstől, precíz diagnosztikától és komplex terápiától függ.

A rézanyagcsere zavara új patomechanisztikus összefüggéseket tárt fel, melyek a cuproptosis révén kapcsolódnak a neuronális károsodáshoz.

A valós életből nyert bizonyítékok kulcsfontosságúvá váltak a MASLD kutatásában, mivel hozzájárulnak a betegség epidemiológiájának és kimenetelének megértéséhez.

Az Európai Stroke Szervezet Annual Stroke Evidence Update-ja friss, a klinikumot formáló bizonyítékokat integrál egységesen a stroke ellátás legújabb trendjeiről.