Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Címke: stroke

Egy magas kockázatú diabéteszes pitvarfibrilláló beteg egyénre szabott, hatékony és biztonságos antikoaguláns terápiájának dilemmái

T. J. 78 éves polymorbid pitvarfibrilláló nőbeteg esetét ismertetem, aki magas kockázatú mind stroke, mind vérzés szempontjából. 2020. áprilisában otthonában „megszédült”, elesett, fejét beütötte; kórházba szállították. Traumatológiai ellátását követően szívritmuszavart észlelt kezelő orvosa, ezért kardiológiai kivizsgálása indokolttá vált, állapotára való tekintettel hospitalizációja megtörtént.

Megjelenés: 2020.08.05

A GARFIELD-AF modell a stroke és a jelentős vérzés előrejelzésére pitvarfibrillációban: egy dán országos validációs vizsgálat

A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, amelyhez különféle érrendszeri betegségek, például a stroke megnövekedett kockázata is társul. Ezek a kockázatok antikoaguláns-kezeléssel mérsékelhetők, azonban mérlegelni kell a vérzési kockázat mértékét is. A statisztikák alapján azonban a kezelésre alkalmas betegek 20-40%-a továbbra sem kap orális antikoagulánsokat, aminek hátterében a kockázatok felülbecslése, illetve az előnyök alábecslése áll. A szerzők megvizsgálták egy nemrég javasolt modell, a GARFIELD-AF modell teljesítményét kiterjesztett betegpopulációban, amelynek során összevetették a modell prediktív értékét a jelenlegi ajánlásokban elfogadott modellekével (CHA2DS2VASc pontszám, illetve HAS-BLED pontszám). Az eredmények alapján a modell a külső validáció során is jól teljesített: a stroke-ra vonatkozón a predikciós teljesítménye meghaladta a jelenleg elfogadott módszerét, míg vérzések tekintetében a jelenlegi modellel egyező teljesítményt nyújtott, és mindehhez egyetlen kalkuláció és a betegekről rutinszerűen gyűjtött információk elegendőek. Az eredmények alapján a modell alkalmas lehet széles körű klinikai felhasználásra, így segítve a klinikusokat a véralvadásgátló-kezelésre vonatkozó döntések meghozatalában pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén.

Megjelenés: 2020.04.28

Való életbeli eredmények a Xarelto®-ról a XAPASS vizsgálat tükrében

Összefoglalás: XAPASS célkitűzése a rivaroxaban hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata volt a napi klinikai gyakorlatban japán betegek körében. Nyílt, egykarú, obszervációs, beavatkozás nélküli kohorsz vizsgálatban 2012. április és 2014. június között 11308 nem valvularis pitvarfibrilláló, a stroke/szisztémás embolizáció prevenciójára újonnan rivaroxabannal kezelteket vontak be. Az átlagos kezelési időtartam 300+119 nap volt, a betegek átlagéletkora 73.2+9.8 év, az átlagos CHA2DS2 VASc score 2.2+1.3. 602 betegnél fordult elő bármilyen eredetű vérzés (7.6 vérzés/ 100 betegév), 143 esetben major vérzés (1.8 esemény/100 betegév). 144 betegnél stroke/nem központi idegrendszer eredetű szisztémás embolia/szívizom infarctus (1.8 esemény/100 betegév) fordult elő. A XAPASS való életbeli kimeneteli vizsgálat igazolta, hogy vérzés és thromboembolias esemény incidenciája alapján a rivaroxaban biztonságos és hatékony a mindennapi japán klinikai gyakorlatban.

Megjelenés: 2019.07.17

A stroke kezelésével kapcsolatos legújabb kutatási eredmények

Holland kutatók új, kísérleti antitest hatásosságát értékelték stroke kezelésében, amerikai kutatók szerint a hosszú távú aszpirinkezelés nem annyira hatékony az alacsony stroke kockázatú betegeknél, mint ahogyan azt eddig gondolták, a stroke utáni felépülés mértékét pedig vértérfogat-csökkentő műtét javíthatja.

Megjelenés: 2019.07.09

A COMPASS vizsgálat eredményei stroke vonatkozásában

A COMPASS tanulmány szerint stabil coronaria betegségben vagy perifériás érbetegségben szenvedőknél a standard 1x100 mg aspirin terápia kiegészítése 2x2,5 mg rivaroxabannal jelentősen csökkenti a cardiovascularis halálozás, myocardialis infarctus és stroke alkotta kombinált végpont gyakoriságát, míg 2x5 mg rivaroxabannal való helyettesítése ezt nem javította. Sharma és munkatársai a stroke vonatkozásában vizsgálták az említett stratégiákat.

Megjelenés: 2019.06.19

A rivaroxaban és a warfarin biztonságossága és hatékonysága középsúlyos és súlyos krónikus vesebetegségben: való életbeli adatok

Az utóbbi években az általános betegpopulációban egyre elterjedtebb a direkt orális antikoagulánsok alkalmazása, előrehaladott krónikus vesebetegségben szenvedők körében azonban a túladagolástól való félelem miatt továbbra is kevésbé alkalmazzák őket. Jelen megfigyeléses, retrospektív, longitudinális tanulmány a rivaroxaban és a warfarin hatékonyságát és biztonságosságát hasonlította össze középsúlyos-súlyos vesebetegségben és non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő betegek körében. Az utánkövetési időszak alatt rivaroxaban kezelés mellett nem fordult elő sem stroke, sem mélyvénás trombózis. Súlyos vérzés a rivaroxaban csoportban ritkábban, minor vérzés a warfarinhoz hasonló gyakorisággal fordult elő. Az eredmények alapján a rivaroxaban kockázat-haszon profilja megnyugtatónak bizonyult.

Megjelenés: 2019.03.27

Egy új kutatás szerint már fiatal korban el kell kezdeni a stroke-prevenciót

A stroke világszerte az összes mozgáskorlátozottsággal járó életév 5 százalékáért és a halálesetek 10 százalékáért felelős. Ezeknek az eseteknek a döntő többsége (a halálozás több mint 75 százaléka és a mozgáskorlátozottsággal járó életévek több mint 80 százaléka) az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő.

Megjelenés: 2019.02.14

Halálos kombináció a szívelégtelenség és a stroke

Az EuroHeartCare 2017 keretében prezentált kutatás szerint a szívelégtelenség és a stroke kombinációja nagyon gyakran halálos kimenetelű. A korábban stroke-on átesett, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél magasabb a depresszió, a hospitalizáció és a halálozás kockázata, mint a stroke nélküli kórelőzményű betegeknél.

Megjelenés: 2018.11.01

Új tanulmány igazolja a diclofenac szív-érrendszeri kockázatát

A diclofenac felírása az utóbbi időben, a kezelés hiányával vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) felírásával szemben, gyakrabban vezetett olyan kardiovaszkuláris eseményekhez, mint a szívinfarktus vagy a stroke. A brit orvosi közlönyben megjelent eredmények alátámasztják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által közzétett aggályokat.

Megjelenés: 2018.09.09

Újdonságok a neurológiában

A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben.

Megjelenés: 2018.06.11

A visszatérő stroke kiterjedése és prognózisa szekunder stroke prevenció céljából folytatott warfarin vagy nem K-vitamin antagonista orális antikoaguláns kezelés mellett

Korábbi vizsgálatok eredményei alapján a nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok csökkentik az intracraniális vérzés kockázatát és a vérzés kiterjedését a warfarinhoz képest, azonban kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy visszatérő ischaemiás stroke esetén kedvezőbb kimenetellel járnak-e. Jelen vizsgálatban a szerzők a szekunder stroke prevenció céljából alkalmazott warfarin és nem K-vitamin antagonista orális antikoaguláns kezelés mellett fellépő visszatérő stroke kiterjedését és prognózisát vizsgálták pitvarfibrilláló betegek körében. Az eredmények alapján a nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsokkal folytatott szekunder stroke prevenció előnyösebb lehet a warfarinnál a visszatérő stroke kiterjedésének csökkentése révén.

Megjelenés: 2018.05.16

Az orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága pitvarfibrillációban szenvedő idősebb betegek körében: szisztematikus áttekintés és meta-regressziós elemzés

A stroke előfordulásának kockázatát jelentősen fokozó pitvarfibrilláció gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, így idősebb betegek körében különösen fontos az antitrombotikus terápia. Jelen tanulmányban a szerzők a warfarin hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták 65 év feletti, pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél, és az eredményeket warfarinnal nem kezelt, illetve nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsokkal kezelt hasonló betegpopulációk adataival vetették össze. A nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok hatékonyabbak voltak a stroke és a tromboembóliás események megelőzésében, és használatuk során a súlyos vérzések kockázata is alacsonyabb volt a warfarin kezeléshez képest.

Megjelenés: 2018.03.28

Szakértők a sztatinok szélesebb körű alkalmazását sürgetik

A floridai Charles E. Schmidt College of Medicine és a Harvard Medical School világszerte elismert kutatói egy cikkben fejtették ki véleményüket a sztatinok és a diabétesz közötti lehetséges, de nem bizonyított összefüggéssel, illetve a sztatinok rendelésére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kommentár az American Journal of Medicine folyóiratban jelent meg.

Megjelenés: 2017.08.07

A stroke kockázati tényezői és kezelési lehetőségei

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.

Megjelenés: 2017.07.18

Bélbaktériumok segíthetnek a stroke prevenciójában

Amerikai kutatók szerint bizonyos bélbaktériumok az immunrendszer működésének befolyásolása által csökkenthetik a stroke súlyosságát. A kutatás eredményei új megvilágításba helyezhetik az agyvérzés megelőzésére alkalmazott módszereket.

Megjelenés: 2017.03.07

Stroke vagy TIA után diagnosztizált pitvarfibrilláció (metaanalízis)

Pitvarfibrilláció fennállása esetén nagyobb a stroke kockázat azon betegeken, ahol anamnesztikus stroke már szerepelt, bár az oralis antikoaguláns kezelés mintegy 2/3-ával csökkentheti a stroke kiújulásának kockázatát. Nincsen jelenleg konszenzus abban a kérdésben, hogyan kell stroke esetén pitvarfibrilláció irányában vizsgálni, és stroke-ot követő prevalenciája sem ismeretes. Szerzők szisztémás áttekintés alapján készült metaanalízise e kérdéskör tisztázására irányult: megbecsülhető-e az újonnan pitvarfibrilláló betegek aránya stroke-ot, vagy TIA-t követő négy, szekvenciális kardiális monitorozást követően.

Megjelenés: 2017.02.16

Stroke utáni hosszú távú mortalitási adatok

18-50 év közötti, első stroke-ot elszenvedett betegekről kevés adattal rendelkezünk, és azok kizárólag az ischaemiás stroke-ra vonatkoznak. Ezentúl, nem is vették figyelembe e betegek ún. "elvárható mortalitási" adatait.

Megjelenés: 2016.11.01

hirdetés