A koleszterin-anyagcsere kulcsszerepet játszik a stroke utáni agyi gyulladásban
A mikrogliák koleszterin-katabolizmusának fokozása ígéretes stratégiát kínálhat az agykárosodás csökkentésére és a felépülés javítására.
Egy új kutatás a Nature Metabolism folyóiratban arra mutat rá, hogy a koleszterin-anyagcsere zavarai kulcsszerepet játszanak a stroke utáni agyi gyulladás fenntartásában. A kutatók kimutatták, hogy az agy saját immunsejtjei, a microgliák, egy ischaemiás stroke után krónikusan aktiválódnak, és ezzel tartós gyulladást okoznak, ami gátolja az idegszövet regenerációját.
A mikrogliák kulcsszerepet játszanak az ischaemia utáni gyulladásos válaszban és a sérült szövetek eltávolításában, gyorsan reagálva az ischaemia okozta zavarokra és a homeosztázis helyreállításán dolgozva. A megváltozott környezet azonban, amely magában foglalja az ionegyensúly felborulását, a kulcsfontosságú neuron-mikroglia interakciók megzavarását, a depolarizáció terjedését és a nekrotikus neuronokból származó veszélyjelek generálását, morfológiai és fenotípusos eltolódásokat indukál a mikrogliákban.
Az ischaemia utáni harmadik naptól kezdve a makrofágok beszivárognak a nekrotikus magba, míg a mikroglia felhalmozódik a periférián. Továbbá a gyulladás metabolikus eltolódást idéz elő, amely kedvez a glikolízisnek, a pentóz-foszfát shuntnek és a lipidszintézisnek. Ezek az eltolódások, a fagocita lipidfelvétellel kombinálva, elősegítik a lipidcseppek biogenezisét, táplálják az anabolizmust, és lehetővé teszik a mikroglia proliferációját.
A vizsgálatok szerint a microgliákban a stroke után jelentős koleszterin-felhalmozódás figyelhető meg. Ez az anyagcsere „átprogramozódás” önmagában is fenntartja az aktivált, gyulladást keltő állapotot. Állatkísérletekben a koleszterin-kristályok mesterséges bejuttatása is elegendő volt a gyulladás fokozásához és a regeneráció hátráltatásához.
Ugyanakkor a kutatók azonosítottak egy lehetséges terápiás célpontot is: ez a CYP46A1 nevű enzim aktiválása, amely elősegíti a koleszterin lebontását és eltávolítását az agyból, csökkentette a gyulladást és javította az idegi funkciók helyreállását.
A felfedezés új megközelítést kínálhat a stroke utáni krónikus idegrendszeri károsodások kezelésében, mivel a koleszterin-anyagcsere befolyásolása eddig elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán került előtérbe. Most úgy tűnik, az agy regenerációjában is döntő szerepe lehet.
