Címke: agy

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Cambridge-i kutatók agy- és gerincvelői organoidok összekapcsolásával feltárták a neuronok axonregenerációját szabályozó genetikai mechanizmusokat.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

A cambridge-i szakemberek humán őssejt alapú idegrendszeri modellt hoztak létre, amelyben az axonregeneráció génhálózattal részben visszaállítható.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

Az ioncsatornák fejlesztése kulcsfontosságú a neurogenezisben; zavaraik többféle neurofejlődési kórkép közös mechanizmusai lehetnek, például epilepsziában és autizmusban.

Az aerob mozgás serkenti a GPLD1 enzimet, amely javítja a vér–agy gát működését és csökkenti az időskori memóriazavarokat egerekben.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A triptofán az idegrendszeri működésben központi jelentőségű; egyensúlyának felborulása neurodegeneratív kórképek és kognitív zavarok kialakulásához vezethet.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.

A Vandria SA svájci biotechnológiai cég elsőként vizsgálta emberekben a VNA-318-at, amely jól tolerált, kettős hatású vegyület.

A mikrogliák koleszterin-katabolizmusának fokozása ígéretes stratégiát kínálhat az agykárosodás csökkentésére és a felépülés javítására.

Javultak az ujjmozgásai egy Parkinson-kóros betegnek a négyórás agyműtét alatt, amit a beavatkozás közbeni klarinétjátéka bizonyított.

A 13 éves beteg koponyájába tavaly októberben ültették be az eszközt, és a gyermek korábban súlyos, naponta néha több százszor visszatérő rohamainak száma azóta 80 százalékkal csökkent.

A Harvard Egyetem Molekuláris és Sejtbiológiai tanszékének kutatói azt állítják, megtalálták a betegségek tüneteinek kiváltásáért felelős agyi területet.

A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok.

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban.

Egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, hogy koleszterinszint fontos szerepet tölthet be az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában.

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).

Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.

Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága soha korábban nem látott módon emelkedik. A WHO adatai alapján 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2%-át világszerte a mentális zavarok okozzák. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált.

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is.

Egy állatkísérletes vizsgálat eredménye szerint az amitriptilin átmenetileg gátolja a vér-agy gát működését, és ez által lehetővé teszi hatóanyagok bejutását az agyba.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Az új típusú sejtek „alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, melyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Amerikai kutatók új célpont befolyásolásán keresztül, génterápia alkalmazásával szeretnének új irányt adni a depresszió kezelésének.