A Harvard Egyetem Molekuláris és Sejtbiológiai tanszékének kutatói azt állítják, megtalálták a betegségek tüneteinek kiváltásáért felelős agyi területet.
A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.
Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok.
Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban.
Egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, hogy koleszterinszint fontos szerepet tölthet be az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában.
Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).
Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.
Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága soha korábban nem látott módon emelkedik. A WHO adatai alapján 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2%-át világszerte a mentális zavarok okozzák. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált.
Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is.
Egy állatkísérletes vizsgálat eredménye szerint az amitriptilin átmenetileg gátolja a vér-agy gát működését, és ez által lehetővé teszi hatóanyagok bejutását az agyba.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.
Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.
Az új típusú sejtek „alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, melyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.
Amerikai kutatók új célpont befolyásolásán keresztül, génterápia alkalmazásával szeretnének új irányt adni a depresszió kezelésének.
