Címke: agy

Az áttekintés különböző eredetű májbetegségek agyi hatásait vizsgálja, összehasonlítva az érintett mechanizmusokat tudományos szempontból.

Egy új kutatás értékelte egy AI-alapú platform lehetőségét, amely EEG-adatok alapján személyre szabott információkat nyújt epilepsziás betegeknek.

Az Innsbrucki Egyetem kutatói az ischaemiás stroke utáni epilepszia, rohamok, klinikai jellemzők és halálozás életkorral és nemmel való kapcsolatát vizsgálták.

Az összefoglaló közlemény a neurodegeneratív kórképekben az oxidatív stressz, mitokondriális zavar, gyulladás és antioxidáns védelem szerepét elemzi.

Az Alzheimer-kór molekuláris, genetikai és diagnosztikai aspektusait, valamint terápiás lehetőségeit és kihívásait elemzi a Clinical Interventions in Aging cikke.

A 2026-os Nobel-díj az optogenetikát megalapozó kutatásokért járt, melyek révén a fény precízen szabályozhatja az idegsejtek működését.

Egy új tanulmány áttekinti a GLP-1 és GIP receptor agonisták klinikai vizsgálatait neurodegeneratív betegségekben.

Az apolipoprotein E szerkezeti és funkcionális tulajdonságai, illetve lipidációs állapota jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

A metformin neurológiai hatásai és alkalmazhatósága különböző idegrendszeri betegségekben, valamint a jelenlegi kutatások eredményei kerülnek áttekintésre.

Ez a közlemény az oxidált LDL, az agyi érrendszeri változások és a vascularis kognitív zavar összefüggéseit, valamint terápiás lehetőségeit vizsgálja.

Egy nagyszabású brit vizsgálatban a metabolikus szindróma az agy biológiai öregedésének gyorsulásával, gyulladásos és anyagcsere-jelzőkkel társult.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Cambridge-i kutatók agy- és gerincvelői organoidok összekapcsolásával feltárták a neuronok axonregenerációját szabályozó genetikai mechanizmusokat.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

A cambridge-i szakemberek humán őssejt alapú idegrendszeri modellt hoztak létre, amelyben az axonregeneráció génhálózattal részben visszaállítható.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

Az ioncsatornák fejlesztése kulcsfontosságú a neurogenezisben; zavaraik többféle neurofejlődési kórkép közös mechanizmusai lehetnek, például epilepsziában és autizmusban.

Az aerob mozgás serkenti a GPLD1 enzimet, amely javítja a vér–agy gát működését és csökkenti az időskori memóriazavarokat egerekben.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A triptofán az idegrendszeri működésben központi jelentőségű; egyensúlyának felborulása neurodegeneratív kórképek és kognitív zavarok kialakulásához vezethet.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.

A Vandria SA svájci biotechnológiai cég elsőként vizsgálta emberekben a VNA-318-at, amely jól tolerált, kettős hatású vegyület.

A mikrogliák koleszterin-katabolizmusának fokozása ígéretes stratégiát kínálhat az agykárosodás csökkentésére és a felépülés javítására.

Javultak az ujjmozgásai egy Parkinson-kóros betegnek a négyórás agyműtét alatt, amit a beavatkozás közbeni klarinétjátéka bizonyított.

A 13 éves beteg koponyájába tavaly októberben ültették be az eszközt, és a gyermek korábban súlyos, naponta néha több százszor visszatérő rohamainak száma azóta 80 százalékkal csökkent.

A Harvard Egyetem Molekuláris és Sejtbiológiai tanszékének kutatói azt állítják, megtalálták a betegségek tüneteinek kiváltásáért felelős agyi területet.

A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok.

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban.

Egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, hogy koleszterinszint fontos szerepet tölthet be az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában.

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).

Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.

Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága soha korábban nem látott módon emelkedik. A WHO adatai alapján 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2%-át világszerte a mentális zavarok okozzák. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált.

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is.

Egy állatkísérletes vizsgálat eredménye szerint az amitriptilin átmenetileg gátolja a vér-agy gát működését, és ez által lehetővé teszi hatóanyagok bejutását az agyba.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Az új típusú sejtek „alagutakat” képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, melyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Amerikai kutatók új célpont befolyásolásán keresztül, génterápia alkalmazásával szeretnének új irányt adni a depresszió kezelésének.