A GLP-1-receptor-agonisták átfogó értékelése: klinikai kimenetelek összefoglaló elemzése széles körű terápiás alkalmazásban
Egy friss, nagy léptékű umbrella review 123 metaanalízis (464 kimenetel) eredményeit integrálva azt mutatja, hogy a GLP-1-receptoragonisták (GLP-1 RA-k) kedvező irányú hatásokat adnak metabolikus, kardiovaszkuláris, renális és egyes respiratorikus, illetve neurológiai végpontokon, miközben több mellékhatás – különösen gastrointestinalis panaszok és kezelésmegszakítás – gyakrabban fordul elő.
A Nature Communications „Article in Press” közleménye a GLP-1 RA-k hatásosságát és biztonságosságát umbrella review módszerrel értékelte, vagyis korábban publikált metaanalízisek eredményeit foglalta egységes keretbe. Összesen 5617 azonosított cikkből 123 metaanalízist vontak be (többségük RCT-alapú), lefedve 464 különböző klinikai kimenetelt több betegségcsoportban. A szerzők az eredményeket endokrin/metabolikus, kardiovaszkuláris, daganatos, renális, respiratorikus, mortalitási és mellékhatás-végpontok, valamint „egyéb” kimenetelek szerint csoportosították, és jelezték: a bizonyítékok minősége heterogén, az AMSTAR 2 értékelés pedig több módszertani hiányosságot tárt fel (például kizárt tanulmányok listájának hiánya, nem optimális keresési stratégiák, a primer vizsgálatok torzításának hatására vonatkozó elégtelen elemzés).
Metabolikus és májvégpontok: HbA1c-, testsúly- és zsírmáj-paraméterek javulása
Az endokrin–metabolikus tartományban a GLP-1 RA-k több populációban csökkentették a HbA1c-t: 27 becslésből 24 szignifikáns csökkenést jelzett, többek között T2DM-ben (különböző alcsoportokban), T1DM-ben, valamint T2DM + NAFLD esetén is. A testsúly és a BMI tekintetében a szerzők széles spektrumban találtak csökkenést, többek között túlsúly/elhízás, PCOS, serdülőkori elhízás, T2DM, illetve T1DM esetén is (a szignifikáns eredmények aránya ugyanakkor kimenetelenként változó volt).
A steatoticus májbetegség spektrumában (a közleményben az eredeti metaanalízisek terminológiáját is megőrizve: NAFLD/NASH/MAFLD) a GLP-1 RA-k „modest, de irányában konzisztens” javulást mutattak a transzaminázokban (ALT, AST), és több elemzésben csökkent a májzsírtartalom (liver fat content, LFC), illetve intrahepaticus zsírfelhalmozás (IHA) is. A szerzők kiemelik: bár több végpont kedvezően változott, az evidenciaszintek sokszor alacsonyabbak (gyakran Class IV), és nem minden populációban érte el a statisztikai szignifikanciát.
Kardiovaszkuláris kimenetelek: MACE, stroke, MI és HF-hospitalizáció csökkenő kockázata több csoportban
A kardiovaszkuláris fejezet 52 metaanalízis 141 kimenetelét foglalja össze, és a GLP-1 RA-kat több végponton kardioprotektív irányú hatással társítja. A szerzők szignifikáns kockázatcsökkenést jeleznek stroke-végpontokra (különösen T2DM-ben és magas CV-rizikójú populációkban), valamint több metaanalízisben MI-re és HF miatti hospitalizációra is. Több összetett végponton (MACE, CV-mortalitás, CVD-események, kompozit CV-kimenetelek) is kedvező irányú eredmények szerepelnek, különösen T2DM-ben és magas kardiovaszkuláris kockázatú csoportokban.
A közlemény kitér arra is, hogy bizonyos kardiális funkcionális/biomarker jellegű végpontok javulhatnak (például systolés vérnyomás, egyes elemzésekben LVEF), és részletezi a lehetséges mechanisztikus magyarázatokat (endothelfunkció, gyulladáscsökkentés, hemodinamikai terhelés mérséklése). Fontos módszertani megjegyzésük, hogy az umbrella review eredményeit néhány nagy, gyakran idézett CVOT dominálhatja (pl. LEADER, SUSTAIN, EXSCEL, REWIND, ELIXA, SELECT), ami a becsült hatásnagyságok általánosíthatóságát korlátozhatja.
Renális, respiratorikus és „egyéb” hatások: ígéretes jelek, de több a bizonytalanság
A renális kimenetelek esetén a szerzők összességében kedvező trendet írnak le albuminuria/renális károsodás markerek és kompozit renális végpontok irányában, több populációban csökkenő renális eseménykockázattal. Respiratorikus területen a legtöbb eredmény nem szignifikáns, ugyanakkor T2DM + magas CV-rizikó esetén alacsonyabb pneumonia-rizikót, valamint COVID-19 + T2DM esetén kedvezőbb kimeneteleket (hospitalizáció, súlyos lefolyás, mortalitás) is jeleznek egyes metaanalízisek.
Az „egyéb” kimenetelek között a közlemény neurológiai előnyöket is említ: Alzheimer-kórban vagy MCI-ben javuló kognitív funkció, T2DM-ben csökkenő demenciarizikó, valamint Parkinson-kórban kedvezőbb pontszámok egyes skálákon. Ugyanitt szerepel, hogy T2DM-ben csökkenhet a csonttörés kockázata, míg PCOS-ben nőhet a fejfájás előfordulása.
Biztonságosság: gastrointestinalis mellékhatások, kezelésmegszakítás, T1DM-ben ketózis/DKA jelzés
A mortalitás és mellékhatások összegzésében a szerzők azt írják: bár több populációban csökkenhet az összmortalitás, a GLP-1 RA-k mellett egyes mellékhatás-kockázatok emelkednek. Kiemelt jelzés a gastrointestinalis mellékhatások gyakoribb előfordulása (különösen hányinger, hányás, hasmenés), valamint a mellékhatás miatti kezelésmegszakítás emelkedett kockázata több csoportban. Emellett T1DM-ben nőtt a ketózis (beleértve a DKA-t) kockázatára utaló jelzés is, és a közlemény tárgyalja a diabéteszes retinopátia kapcsán látott, döntően nem konzisztens eredményeket (egy metaanalízisben szignifikáns emelkedés, több másikban nem).
A szerzők összképe szerint a klinikai döntéshozatalban a potenciális multi-szervrendszeri előnyöket a tolerálhatósággal és a rizikóprofillal párhuzamosan kell mérlegelni, és hangsúlyozzák: több kimenetel esetében további, jobb minőségű klinikai kutatás szükséges.
Kong, F., Zhao, Y., Zhang, W. et al. Comprehensive evaluation of GLP-1 receptor agonists: an umbrella review of clinical outcomes across multiple diseases. Nat Commun (2025). https://doi.org/10.1038/s41467-025-67701-9
