Egyes akut és krónikus vírusfertőzések növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát
Az influenza vagy a COVID-járványt követő hetekben drámaian megnőhet a szívroham vagy a stroke kockázata, és a krónikus fertőzések, mint például a HIV, növelhetik a súlyos szív- és érrendszeri betegségek hosszú távú kockázatát - derült ki az American Heart Association folyóiratában megjelent új, független kutatásból.
„Köztudott, hogy a humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B vírus és más vírusok rákot okozhatnak; azonban a vírusfertőzések és más nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat kevésbé ismert” – mondta Kosuke Kawai, a tanulmány vezető szerzője és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem David Geffen Orvostudományi Karának általános belgyógyászati és egészségügyi szolgáltatások kutatási tanszékének docense.
„Tanulmányunk szerint az akut és krónikus vírusfertőzések összefüggésben állnak a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a stroke és a szívroham rövid és hosszú távú kockázataival.”
A kutatók szisztematikusan áttekintették az összes publikált tanulmányt, amely a vírusfertőzések és a stroke, valamint a szívroham kockázata közötti összefüggést vizsgálta. Kezdetben több mint 52.000 publikációt szűrtek át, és 155-öt azonosítottak megfelelően megtervezettnek és magas minőségűnek, lehetővé téve az összesített adatok metaanalízisét.
Azokban a vizsgálatokban, amelyekben összehasonlították az emberek szív- és érrendszeri kockázatait a dokumentált légúti fertőzést követő hetekben, illetve ugyanazon emberek kockázatát, amikor nem volt fertőzött, a kutatók a következőket találták:
- A laboratóriumi úton igazolt influenzát követő hónapban az emberek négyszer nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot, és ötször nagyobb valószínűséggel szélütést.
- A COVID-fertőzést követő 14 hétben az emberek háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot és háromszor nagyobb valószínűséggel stroke-ot, és a kockázat egy évig továbbra is magas marad.
A gyulladás kulcsszerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kialakulásában és progressziójában. Hozzájárul a plakkok kialakulásához és megrepedéséhez az artériákban, ami szívrohamhoz és stroke-hoz vezethet. Egyes emelkedett gyulladásos markerek rosszabb kimenetelekkel és a jövőbeni események magasabb kockázatával hozhatók összefüggésbe; ezért a gyulladás kezelése egyre fontosabbá válik a CVD megelőzésében és kezelésében.
A krónikus vírusfertőzésben szenvedők és a fertőzés nélküli hasonló emberek kardiovaszkuláris eseményeinek hosszú távú (átlagosan több mint öt éves) kockázatát összehasonlító vizsgálatokban a kutatók a következőket találták:
- A HIV-fertőzötteknél 60%-kal magasabb a szívroham és 45%-kal a stroke kockázata.
- A hepatitis C fertőzötteknél 27%-kal magasabb a szívroham és 23%-kal a stroke kockázata.
- Az övsömörben szenvedőknél 12%-kal magasabb a szívroham és 18%-kal a stroke kockázata.
„A HIV, a hepatitis C és a herpes zoster esetében a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata alacsonyabb, mint az influenza és a COVID utáni fokozott rövid távú kockázat. Azonban e három vírussal kapcsolatos kockázatok továbbra is klinikailag relevánsak, különösen azért, mert hosszú ideig fennállnak. Ráadásul az övsömör körülbelül minden harmadik embert érint élete során” – mondta Kawai.
Az eredmények arra is utalnak, hogy az influenza, a COVID és az övsömör elleni fokozott oltási arány csökkentheti a szívroham és a stroke incidenciáját.
Példaként a kutatók egy 2022-es, a rendelkezésre álló tudományos eredményekről szóló áttekintést említenek, amely szerint a randomizált klinikai vizsgálatokban influenza elleni oltást kapó résztvevők körében 34%-kal alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események kockázata, mint ugyanazon vizsgálatok azon résztvevőinél, akiket véletlenszerűen kiválasztottak, hogy placebót kapjanak.
„A vírusfertőzések elleni megelőző intézkedések, beleértve a védőoltást is, fontos szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. A megelőzés különösen fontos azoknál a felnőtteknél, akiknél már fennáll a szív- és érrendszeri betegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői” – mondta Kawai.
Mivel a legtöbb tanulmány egyetlen vírusfertőzést vizsgált, nem világos, hogy a több vírussal vagy baktériummal való fertőzés hogyan befolyásolhatta az eredményeket. Az elemzés a teljes népességet érintő vírusfertőzésekre összpontosított, és nem azonosította a magas kockázatú csoportokat (például a transzplantáltakat), akiket aránytalanul nagy mértékben érinthet a fertőzés.
Viral Infections and Risk of Cardiovascular Disease: Systematic Review and Meta-Analysis, Journal of the American Heart Association (2025). DOI: 10.1161/JAHA.125.042670
