Rövidebb élet, nagyobb betegségteher: a magyar népegészségügy kulcsmutatói 2025-ben​

A hazai népegészségügyi helyzet értelmezéséhez nem elég egyetlen mutatóra – például a várható élettartamra – ránézni: együtt kell látni a haláloki szerkezetet, a krónikus betegségek terhét, az önértékelt egészséget és a kockázati magatartások elterjedtségét is. A Magyarországról szóló 2025-ös országprofil (State of Health in the EU – Hungary Country Health Profile) ilyen, összehasonlító keretben mutatja be a legfontosabb egészségállapot-mutatókat és a mögöttük álló meghatározó tényezőket, EU-s kontextusba helyezve a magyar adatokat.​

Élettartam és önértékelt egészség: tartós lemaradás, jelentős egyenlőtlenségek

2024-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon 77,0 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál (81,7 év). A nemek közötti különbség kifejezett: a férfiak várható élettartama 73,8 év, a nőké 80,1 év, a rés 6,3 év, ami az EU-átlagos különbségnél is nagyobb.​

A lakosság 64%-a vallotta 2024-ben, hogy egészségi állapota jó vagy nagyon jó, ami kissé elmarad az EU-átlagtól (68%). Az önértékelt egészségben markáns jövedelmi gradiens látható: a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó nők 43%-a, míg a legmagasabb ötödbe tartozók 77%-a számolt be jó egészségről, és a dokumentum szerint ez a különbség az EU-átlagnál nagyobb.​

Halálokok és betegségteher: a „kettős dominancia” megmaradt

2023-ban Magyarországon a halálozás több mint 70%-áért a kardiovaszkuláris betegségek (köztük az ischaemiás szívbetegség és a stroke) és a rosszindulatú daganatok voltak felelősek. Ugyanebben az évben a COVID–19 a halálozások 1,3%-át tette ki, jóval kisebb arányban, mint a pandémia első két évében.​

A szív-érrendszeri megbetegedések incidenciája magas: IHME-becslések szerint 2021-ben mintegy 144 ezer új CVD-eset fordulhatott elő, és körülbelül 1,3 millió ember élhetett CVD-vel. A dokumentum kiemeli, hogy az incidencia EU feletti, miközben a prevalencia közel EU-átlagos szinten marad, ami alacsonyabb túlélésre utalhat.​

Daganatok esetén az ECIS-becslések szerint 2022-ben nagyjából 62 500 új eset jelentkezhetett, 2020-ban pedig kb. 347 000 ember élhetett daganatos betegséggel. A standardizált incidencia a jelentés szerint közel 10%-kal magasabb az EU-átlagnál, míg a prevalencia körülbelül 25%-kal alacsonyabb, ami a túlélés kedvezőtlenebb mintázatát jelzi.​

Kockázati tényezők: a magatartási terhek népegészségügyi „motorjai”

A jelentés IHME-adatok alapján úgy becsli, hogy 2021-ben a viselkedési kockázati tényezők (dohányzás, étrendi kockázatok, alkoholfogyasztás, alacsony fizikai aktivitás) mintegy 49 000 halálesethez járulhattak hozzá, míg a légszennyezés (PM2.5 és ózon) önmagában kb. 9 000 halálesettel hozható összefüggésbe. Ezek együtt a halálozások 35%-át tehetik ki, ami az EU-átlag (29%) felett van.​

A felnőtt napi dohányzás 2019-ben 25% volt, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban, és a csökkenés üteme lassúbb volt, mint több más tagállamban. Serdülők körében 2022-ben a 15 évesek 30%-a jelzett az elmúlt hónapban dohányzást (EU-átlag: 17%), és 33% e-cigarettát (EU-átlag: 21%), ami a dokumentum szerint EU-s összevetésben kiugró.​

Az alkoholfogyasztás 2022-ben 10,8 liter/fő volt, meghaladva az EU-átlagot (9,8 liter/fő), és a 15 évesek 38%-a számolt be arról, hogy élete során többször volt már ittas (EU-átlag: 23%). Az elhízás a jelentés alapján szintén kiemelt probléma: önbevallásos adatok szerint 2022-ben a felnőttek 22%-a volt obez (EU-átlag: 15%), míg mért BMI alapján 2019-ben az elhízás 33%-ot ért el (2009-ben 29%).​

Megelőzhető és kezelhető halálozás: javulás mellett is magas szintek

A megelőzhető halálozás 2022-ben 333/100 000 volt (a pandémia alatt kiugrott, 2021-ben 452/100 000), és a dokumentum szerint továbbra is az EU legmagasabbjai közé tartozik. A vezető okok 2022-ben: tüdőrák (18%), ischaemiás szívbetegség (16%), alkoholhoz köthető betegségek (12%). A kezelhető (amenable) halálozás 2022-ben 178/100 000 volt, ami a jelentés szerint közel kétszerese az EU-átlagnak (90/100 000), vezető okai között az ischaemiás szívbetegség (29%), a colorectalis daganatok (17%) és a stroke (11%) szerepelnek.​

OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2025): Country Health Profile 2025 – Hungary (State of Health in the EU).​