Címke: kardiovaszkuláris kockázat

Egy új áttekintés értékeli az atorvasztatin mellékhatásait, farmakogenetikáját és személyre szabott alkalmazását, összevetve más sztatinokkal.

Egy dán kutatócsoport vizsgálta, hogy a GLP-1-terápia jelenlegi indikációin túl mely túlsúlyos csoportoknál jelentkezik nagyobb koronáriakockázat.

Egy nemzetközi vizsgálat a tirzepatid és GLP-1-agonsiták hatását elemezte stroke-ra és halálozásra pitvarfibrillációs, cukorbeteg felnőtteknél.

Egy nagyméretű brit kohorsz vizsgálat elemzi a gyulladást és a szív képalkotó eltéréseit, valamint a különböző befolyásoló tényezők hatását.

Egy nagyméretű, való életből származó adatelemzés összeveti a szemaglutid és tirzepatid érkimeneteit cukorbeteg és nem cukorbeteg felnőtteknél.

Egy új elemzés a SURMOUNT-1 vizsgálatból a tirzepatid 10 éves kardiovaszkuláris kockázatra gyakorolt hatását vizsgálta elhízott, prediabéteszes felnőtteknél.

A narratív áttekintés azt vizsgálta, milyen összefüggés mutatható ki az SGLT2-gátlók, illetve a GLP-1-receptoragonisták alkalmazása és az új keletű, valamint katéterabláció utáni kiújuló pitvarfibrilláció között diabetes, szívelégtelenség, krónikus vesebetegség és elhízás esetén.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

Metaanalízis értékelte az atorvasztatin lipidprofilra, gyulladásos markerekre és vesefunkcióra gyakorolt hatását különféle vesebetegségekben.

A közlemény elemzi, milyen biológiai és pszichoszociális tényezők járulhatnak hozzá a szív-érrendszeri események fennmaradó kockázatához alacsony LDL mellett.

A hőhullámok olyan kardiovaszkuláris vészhelyzetek, amelyek integrált járványügyi megfigyelést, mechanisztikus megértést és precíziós monitorozást igényelnek.

Új kutatások szerint a mikroműanyagok szívizomba jutása összefügghet az akut infarktussal, új megközelítést nyújtva a kardiovaszkuláris kockázatokhoz.

A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.

A kardiovaszkuláris kockázatbecslő modellek, újrakalibrálva, több daganattípus 10 éves kockázatának előrejelzésére is alkalmazhatók lehetnek.

A GLP-1-receptoragonisták javíthatják egyszerre a psoriasis bőrtüneteit és az anyagcsere-állapotot, de elsővonalbeli szerként egyelőre nem ajánlottak.

Kutatók psoriasissal és 2-es típusú diabétesszel élők körében vizsgálták a szisztémás kezelésekhez köthető diabéteszes szövődmények gyakoriságát.

A MASLD a legelterjedtebb krónikus májbetegség, melynek prognózisát főként a fibrosis mértéke határozza meg, hangsúlyozva a nem invazív diagnosztika jelentőségét.

Az illegális pszichoaktív szerek használata bizonyítottan jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen fiatalabb korcsoportokban.

A kezelési stratégiáknak a hagyományos, lépcsőzetes megközelítéstől egy proaktívabb, személyre szabott és célzott modell felé kell elmozdulniuk.

Az SGLT2-gátlók javították a 2-es típusú diabétesz, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kezelésének kimenetelét, miközben eltérések ismertek készítményeik között.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatosisos májbetegség globális népegészségügyi kihívás, melynek előfordulása világszerte dinamikusan nő.

Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.

A metabolikus eredetű steatoticus májbetegségben a CAVI mérsékelten jelzi a koszorúér-szűkületet, ezért inkább kockázatbecslő kiegészítőként alkalmazható.

Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.

A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.

Magyarországon a lakosság jelentős részét érintő elhízás súlyos, krónikus betegség, mely növeli többféle szövődmény kialakulásának kockázatát.

Tudományos vizsgálatok szerint gyulladásos ízületi betegségekben az NSAID-ok alkalmazása nem növeli a szív-érrendszeri kockázatot, sőt védőhatásuk is lehet.

A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.

A gyermekkori elhízás a szív- és érrendszeri eltéréseket már fiatal korban, gyakran tünetmentesen és részben visszafordítható módon elindítja.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

Rheumatoid arthritisben szenvedőknél a szív- és érrendszeri kockázat emelkedett marad terheléses szívizom-perfúzió után, negatív vizsgálati eredmény esetén is.

Az ESPRIT-vizsgálat szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm alatti célértéke heterogén, magas kardiovaszkuláris rizikójú hipertóniás betegekben elérhető.

A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.

A VESALIUS-CV vizsgálat szerint evolokumab optimalizált statinnal adva csökkenti az LDL-t és a kardiovaszkuláris események kockázatát diabéteszesekben.

Egy hálózatos metaanalízis szerint a siRNS-alapú terápiák csökkentik leghatékonyabban az Lp(a)-szintet, kedvező biztonságosság mellett.

Noha a GLP-1-receptor agonisták kulcsszerepet töltenek be a 2-es típusú diabétesz és az elhízás kezelésében, elfogadásukat bizalmi és kommunikációs kihívások nehezítik.

Két nagyméretű, független vizsgálat igazolta, hogy a magas CHG index szívinfarktus után tartósan növeli a halálozás és a kardiovaszkuláris események kockázatát.

Az Ez-PAVE vizsgálat igazolta, hogy alacsonyabb, 55 mg/dl LDL-koleszterin-célérték elérése jelentősen csökkenti a kardiovaszkuláris események számát három év alatt.

A friss kutatások szerint a thymus állapota felnőttkorban nem csak öregedési jelenség, hanem összefügg több jelentős egészségi kockázattal is.

A 2-es típusú diabétesz kezelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szív- és vesebetegség kockázatának mérséklése modern terápiás módszerekkel.

A legújabb CTT metaanalízis szerint a sztatinok mellékhatásai ritkák, és jótékony hatásuk messze felülmúlja az esetleges nemkívánatos események kockázatát.

Az UCL tudósai egy emberi gyulladás lezárását szabályozó természetes molekuláris mechanizmust tártak fel, ami új kezelési lehetőségeket kínálhat.

A GLP-1-agonisták kardiovaszkuláris előnyei túlmutatnak a vércukor- és testsúlykontrollon, és önállóan csökkenthetik az érelmeszesedés kockázatát.

A SOUL vizsgálatban orális szemaglutid csökkentette a szívelégtelenségi eseményeket 2-es típusú cdiabéteszeseknél HFpEF mellett, mellékhatás-növekedés nélkül.

Egy nagyszabású vizsgálat szerint a TyG és az antropometriai mutatók kombinációja hatékonyabban jelzi előre a kardiovaszkuláris kockázatot.

A GLP-1 receptor agonisták a 2-es típusú diabétesz és elhízás kezelésének kulcsgyógyszerei, melyek kedvezően befolyásolják az anyagcserét és szív-érrendszeri kockázatot.

A menopauzális hormonterápia legalább egy éves alkalmazása komplex kockázat-előnnyel jár: csökken a törések, de nőhet egyes betegségek kockázata.

Átírhatja a protokollokat egy új kutatás: a sztatinterápia minden 2-es típusú cukorbetegnél javítja a túlélést, függetlenül a kardiovaszkuláris kockázati besorolástól.

Új metaanalízis igazolja: az autoimmun pajzsmirigybetegség nem elszigetelt kórkép, hanem számos szív-érrendszeri és mozgásszervi betegség közvetlen okozója.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat.