A MASLD globális terhe nő, miközben az ellátás és a felismerés súlyos egyenlőtlenségeket mutat
A metabolikus diszfunkcióval társult steatotikus májbetegség nem csupán a leggyakoribb krónikus májbetegség világszerte, hanem olyan multisystemás kórkép, amelynek terjedését az elhízás, a 2-es típusú diabetes, a kedvezőtlen táplálkozási környezet és az egészségügyi hozzáférés egyenlőtlenségei egyszerre hajtják. Az áttekintő közlemény szerint a betegségterhelés különösen a szubszaharai Afrikában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben alakul át gyors ütemben, miközben a rendelkezésre álló epidemiológiai adatok továbbra is hiányosak és heterogének.
A betegségteher nagysága és az adatok korlátai
A közlemény emlékeztet arra, hogy 2023-ban a NAFLD elnevezést a metabolikus diszfunkcióval társult steatotikus májbetegség, vagyis MASLD váltotta fel, amelybe a metabolikus diszfunkcióval társult steatohepatitis, a MASH is beletartozik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a MASLD epidemiológiájának megítélését jelentősen nehezíti a diagnosztikus módszerek változatossága, a populációs szintű szűrések hiánya és az, hogy számos országban a becslések extrapoláción alapulnak.
A korlátozottan elérhető adatok alapján a felnőtt lakosság mintegy egyharmada élhet MASLD-del, így ez a leggyakoribb krónikus májbetegségnek tekinthető. Egy 2021-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis 32,4%-os globális prevalenciát és 46,9/1000 személyév incidenciát jelzett, ugyanakkor az egyes vizsgálatok közötti rendkívül nagy heterogenitás miatt ezek az összesített értékek csak fenntartásokkal értelmezhetők.
A 2021-es Global Burden of Disease elemzés standardizált becslései szerint a MASLD életkor szerint standardizált prevalenciája 15 018/100 000, incidenciája 593/100 000 volt globálisan. A legmagasabb prevalenciát Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, a legalacsonyabbat Észak-Amerikában, Dél-Latin-Amerikában és Nyugat-Európában becsülték.
Diabetétesz, kardiovaszkuláris kockázat és mortalitás
A szerzők a MASLD-t kifejezetten multisystemás betegségként írják le, amelynek következményei túlmutatnak a májon, és szoros kapcsolatban állnak a 2-es típusú diabétesszel, valamint a kardiovaszkuláris betegségekkel. A 2-es típusú diabetes nemcsak a MASLD kockázatát növeli, hanem a fibrosis, a cirrhosis és a hepatocellularis carcinoma kialakulásának esélyét is fokozza, miközben maga a MASLD is független kockázati tényezője lehet a később kialakuló diabetesnek.
Diabéteszben a teher különösen jelentős: egy 2023-as metaanalízis szerint a 2-es típusú cukorbetegek körében a MASLD prevalenciája 65%, a MASH-é 32% volt. A közlemény ezt a kölcsönhatást „ördögi spirálként” értelmezi, amelyben a metabolikus eltérések és a májkárosodás egymást erősítve gyorsítják a kedvezőtlen kimeneteleket.
A mortalitási adatok szintén romló trendet jeleznek. Az Egyesült Államokban a MASLD-hoz köthető halálozás 2006 és 2023 között gyorsan emelkedett, egy svéd regisztervizsgálatban pedig a MASLD magasabb összmortalitással járt, miközben a legerősebb összefüggést a nem HCC-eredetű májhalálozás és a HCC-hez társuló halálozás mutatta; ugyanakkor a 15 éves kumulatív halálokok között a nem hepatocellularis daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek szerepeltek az első helyeken.
Szubszaharai Afrika és az ázsiai–csendes-óceáni térség
A szubszaharai Afrikában a MASLD általános populációra vonatkozó prevalenciáját 13,5%-ra becsülik, de a szerzők szerint ez valószínűleg alábecslés, amely a korlátozott diagnosztikus kapacitással, az alacsony ismertséggel és az ellátáshoz való nehezített hozzáféréssel függ össze. A GBD-adatok alapján 2021-ben a legmagasabb életkor-standardizált prevalencia és incidencia Dél-szubszaharai Afrikában, a legalacsonyabb értékek Közép-szubszaharai Afrikában jelentek meg.
A térségben a betegség terjedését az urbanizáció, az élelmiszer-bizonytalanság, az energiadús ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a mozgásszegény életmód gyorsuló jelenléte táplálja. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy 2021 és 2050 között a túlsúllyal és elhízással élők száma a régióban 254,8%-kal nőhet, ami a MASLD előfordulására is érdemi hatást gyakorolhat.
Az ázsiai–csendes-óceáni térségben a MASLD már most a krónikus májbetegség vezető oka, felnőttekben nagyjából 30%-os prevalenciával. A szerzők szerint az elmúlt két évtizedben az előfordulás több mint 50%-kal emelkedett, és ma már a becsült globális MASLD-esetek több mint fele ebben a régióban található.
A régión belül számottevő különbségek látszanak: Óceánia, Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia több országa magas prevalenciát mutat, míg Japán és a Koreai Köztársaság alacsonyabb becsült értékekkel szerepel. A közlemény külön kiemeli, hogy az ázsiai populációkban a genetikai és fenotípusos sérülékenység is fontos lehet: a PNPLA3 és a TM6SF2 variánsok gyakoribb előfordulása, valamint a visceralis zsírfelhalmozódás miatt alacsonyabb BMI mellett is kialakulhat jelentős májzsírfelszaporodás és fibrosisprogresszió.
Társadalmi meghatározottság és ellátási hiányosságok
A betegség ismertsége kifejezetten alacsony. A cikk szerint a MASLD-ben érintettek mintegy egynegyede nincs tudatában állapotának, egy másik vizsgálat pedig azt találta, hogy a diagnózisról a betegek kevesebb mint 3%-a tudott; az egészségügyi dolgozók körében is jelentős tudáshiány mutatkozik, ami késlelteti a felismerést és a beavatkozást.
A terápiás hozzáférés sem egyenletes. Bár egyes magas jövedelmű országokban 2024-ben és 2025-ben engedélyezték a semaglutidot és a resmetiromot F2–F3 fibrosisban szenvedő MASH-betegek kezelésére, ezek széles körű alkalmazását sok helyen a korlátozott hozzáférés és a magas költség gátolja. A szerzők ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a betegek többségében továbbra is az életmódváltás – az étrendi módosítás, a fizikai aktivitás és a testsúlycsökkentés – marad a kezelés alapja.
Közegészségügyi következtetések
A közlemény végkövetkeztetése szerint a MASLD-nek a globális nem fertőző betegségek stratégiájában központi helyet kell kapnia. A jobb minőségű prevalencia- és incidenciaadatok, az egészségügyi erőforrások célzottabb elosztása, valamint a megelőzést és korai felismerést támogató programok nélkül a betegségterhelés további növekedése várható.
Lazarus JV, Byrne CD, Spearman CW, Zhang M-H és mtsai. Global epidemiology of metabolic dysfunction-associated steatotic liver disease: social determinants of health and population variation, with a focus on the sub-Saharan Africa and Asia Pacific regions. Diabetologia. 2026.
