Az autoimmun pajzsmirigybetegségek szisztémás kockázatai: új bizonyítékok mendeli randomizációs vizsgálatokból
A Frontiers in Immunology hasábjain 2025 decemberében publikált átfogó szisztematikus elemzés új megvilágításba helyezi az autoimmun pajzsmirigybetegségek (AITD) és számos szisztémás kórkép közötti ok-okozati összefüggéseket. A szerzők 123 mendeli randomizációs tanulmány szintézisével igazolták, hogy a pajzsmirigy diszfunkciója nem csupán endokrinológiai probléma, hanem számos kardiovaszkuláris, neurológiai és autoimmun betegség közvetlen kockázati tényezője.
Az autoimmun pajzsmirigybetegségek (AITD), amelyek leggyakoribb formái a Graves-Basedow-kór (GD) és a Hashimoto-thyreoiditis (HT), a legelterjedtebb szervspecifikus autoimmun kórképek közé tartoznak. Bár a klinikai gyakorlatban jól ismert ezek társulása más betegségekkel, a megfigyeléses vizsgálatok gyakran nem képesek egyértelműen elkülöníteni az ok-okozati viszonyokat a zavaró tényezőktől (confounders) vagy a fordított oksági hatásoktól (reverse causality).
A Peijin Li és munkatársai által jegyzett, „Autoimmune thyroid disease and human health: a systematic review of Mendelian randomization studies” című közlemény ezt a hiányt pótolja. A kutatók a mendeli randomizáció (MR) módszerét alkalmazva vizsgálták az AITD genetikai hátterét és annak kapcsolatát az emberi egészség széles spektrumával.
A módszertan ereje: Miért mendeli randomizáció?
A mendeli randomizáció genetikai variánsokat – leggyakrabban egypontos nukleotid-polimorfizmusokat (SNP) – használ instrumentális változóként annak megállapítására, hogy egy adott expozíció (jelen esetben az AITD) okozati kapcsolatban áll-e egy kimenetellel (pl. szívbetegség). Mivel a genetikai variánsok öröklődése véletlenszerű, ez a módszer a randomizált kontrollált vizsgálatokhoz hasonló bizonyító erővel bírhat, kiküszöbölve a környezeti torzító tényezőket. A szerzők a 2025. március 1-ig a PubMed és Embase adatbázisokban megjelent, releváns MR-tanulmányokat összegezték, szigorú minőségbiztosítási kritériumok (STROBE-MR checklist) mentén.
Kardiovaszkuláris és légzőszervi szövődmények
Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AITD szignifikánsan növeli több súlyos kardiovaszkuláris esemény kockázatát. A genetikai elemzések megerősítették az okozati összefüggést az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az alábbi kórképek között:
- Koronária-atherosclerosis: A pajzsmirigy diszfunkciója közvetlenül hozzájárulhat az érelmeszesedés folyamatához.
- Mélyvénás trombózis (DVT): Fokozott rizikót azonosítottak a vénás tromboembóliás eseményekre.
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): Meglepő módon az AITD genetikai hajlama növeli a COPD kialakulásának valószínűségét is.
Ezek az eredmények alátámasztják azt a klinikai tapasztalatot, hogy a pajzsmirigybetegek gondozása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szűrésére és menedzselésére.
Autoimmun társbetegségek hálózata
Nem meglepő, hogy egy autoimmun betegség hajlamosít más autoimmun folyamatokra, azonban a tanulmány pontosan feltérképezte ezen kapcsolatok oksági jellegét. Az AITD bizonyítottan növeli a kockázatát:
- a reumatoid artritisznek (RA),
- a szisztémás lupus erythematosusnak (SLE),
- a pszoriázisos artritisznek,
- a gyulladásos bélbetegségeknek (IBD), ezen belül a Crohn-betegségnek,
- valamint olyan bőrgyógyászati kórképeknek, mint a vitiligo és az alopecia areata.
Szintén igazolták a kapcsolatot a myasthenia gravis, a cöliákia, a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) és az 1-es típusú diabetes mellitus irányába. Ez az „autoimmun halmozódás” rámutat a közös patomechanikai utakra és a szisztémás immunregulációs zavar jelentőségére.
Neurológiai, pszichiátriai és egyéb szervi érintettségek
A tanulmány rávilágított arra, hogy az AITD hatása a központi idegrendszerre és a mentális egészségre is kiterjed. Kiemelendő a major depresszió kockázatának növekedése, amely nem csupán a krónikus betegséggel járó pszichés teher, hanem genetikai alapú, biológiai kapcsolat eredménye is lehet. Emellett fokozott rizikót találtak a diabéteszes neuropátia, a carpalis alagút szindróma, a neuromyelitis optica spektrum betegség és a gyermekkori absence epilepszia esetében is.
A mozgásszervi és anyagcsere-betegségek terén az AITD hajlamosít a csontritkulásra (osteoporosis), a térdízületi osteoarthritisre, a köszvényre és a „befagyott váll” szindrómára (frozen shoulder).
Meglepő protektív hatások
A mendeli randomizációs elemzések néhány váratlan, „védő” hatást is feltártak. Az eredmények szerint az AITD jelenléte csökkent kockázattal társul a tüdőrák kialakulása szempontjából. Hasonlóképpen, negatív asszociációt (kockázatcsökkenést) figyeltek meg a polineuropátiák, az allergiás rhinitis, valamint a szérum A-vitamin szintje és a telomerhossz tekintetében. Ezen összefüggések pontos mechanizmusa további kutatásokat igényel, de felvetik az immunrendszer hiperaktivitásának lehetséges tumorellenes hatását bizonyos kontextusokban.
Klinikai következtetések
A 123 publikációt összegző szisztematikus áttekintés legfontosabb üzenete a klinikusok számára, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegségre nem szabad izolált szervspecifikus problémaként tekinteni. A betegség egy komplex, sokszervi érintettséggel járó szindróma része lehet.
A szerzők hangsúlyozzák a kétirányú (bidirekcionális) kapcsolatok lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy nemcsak az AITD hajlamosít más betegségekre, hanem bizonyos társbetegségek megléte is előrevetítheti a pajzsmirigy autoimmun folyamatainak megjelenését. A tanulmány eredményei új perspektívákat nyitnak a prevencióban: az AITD korai felismerése és megfelelő kezelése potenciálisan mérsékelheti a súlyos társbetegségek – például a koronária-betegség vagy a depresszió – kialakulásának kockázatát.
Li P, Wang Q, Yang Y, Ding Z. Autoimmune thyroid disease and human health: a systematic review of Mendelian randomization studies. Front Immunol. 2025 Dec 4;16:1689498. doi: 10.3389/fimmu.2025.1689498.
