Címke: autoimmunitás

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Egy közel 97 millió egyén adatain végzett metaanalízis alapján a COVID–19 után nő az új autoimmun betegségek, különösen vaszkuláris eltérések kockázata.

Egy 2025-ös áttekintés alapján tíz rheumatoid arthritisben szenvedő beteg kapott CAR T-sejt terápiát, kilencnél sikeres immunválasz alakult ki.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

A Treg sejtek anyagcseréje alapvetően szabályozza stabilitásukat, működésüket; ennek zavara kulcsfontosságú autoimmun, daganatos és krónikus betegségekben.

A neutrofilek nemcsak akut, hanem krónikus gyulladásban is központi szabályozó szerepet töltenek be, hozzájárulva számos gyulladásos betegség fennmaradásához.

Új metaanalízis igazolja: az autoimmun pajzsmirigybetegség nem elszigetelt kórkép, hanem számos szív-érrendszeri és mozgásszervi betegség közvetlen okozója.

A CAR-T sejtes terápiák autoimmun betegségekben való használata ígéretes, de biztonságosságuk és mellékhatásprofiljuk alapos vizsgálata szükséges.

A CAR-T-sejtterápia autoimmun betegségekben nemcsak sejtszintű célzást, hanem a kóros immunválasz hosszabb távú átprogramozását is ígérheti.

A női életciklus során bekövetkező hormonális változások jelentős hatást gyakorolnak az immunrendszerre, befolyásolva az autoimmun betegségek előfordulását.

A klinikai vizsgálat azt értékeli, hogy ez a személyre szabott kezelés képes-e lelassítani vagy akár megállítani a betegség progresszióját.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.

A Pécsi Tudományegyetem szakembereinek közös kutatása szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt.

Kutatók szerint az Epstein–Barr vírus (EBV) fertőzés évekkel megelőzheti a a Crohn-betegség kialakulását, és szerepet játszhat az autoimmun folyamatok beindításában.

Prof. Dr. Czirják László - aki nem sokkal orvostudományi tanulmányait követően kezdett el sclerodermában szenvedő betegekkel foglalkozni – számol be a betegséggel kapcsolatos tapasztalatairól, tünetekről, a diagnózis nehézségeiről, és arról, hogy a betegség miként változtatja meg a betegek életminőségét.

A Karolinska Intézet kutatói kifejlesztettek egy olyan új módszert, amellyel elkülöníthető a szklerózis multiplex patogenezisével összefüggésbe hozható herpeszvírus (HHV-6) két típusa.

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az MTI-t.

A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói egy olyan, eddig ismeretlen autoimmun betegséget azonosítottak, amely hirtelen fellépő, súlyos izomfájdalommal és -gyengeséggel jár.

Az elmúlt tíz évben vált ismertté nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia, vagyis lisztérzékenység szokásos vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.

A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az Európai Gyógyszerügynökség CHMP bizottsága új gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatban adott ki pozitív állásfoglalást.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz.

Svéd kutatók csütörtökön tanulmányt jelentettek meg a világ egyik legelismertebb orvosi szaklapjában, a Lancetben, melyben öt új csoportra osztották a cukorbetegség fajtáit.

Az immunológiai folyamatok pontosabb megértéséhez járulhatnak hozzá az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport részvételével immár egy évtizede folyó vizsgálatok, amelyek legfontosabb eredményeit a Nature Publishing Group Clinical and Translational Immunology folyóiratában megjelent két közleményben összegezték a kutatók.