Hipertónia okozta stroke-teher fiatalabb és idősebb embereknél: a GBD 2021 és az NHANES adatbázisok elemzése
Egy nagyléptékű, GBD 2021 és NHANES adatbázisokra épülő elemzés szerint a hipertónia a stroke-halálozás több mint feléért felelős világszerte, miközben a 25–54 éves korosztályban lassabban javulnak a mortalitási mutatók, romlik a vérnyomás-kontroll és nő a fel nem ismert hipertónia aránya. A fiatalabb betegek ráadásul nagyobb társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek között élik meg a betegségterhet, ami célzott, életkorspecifikus intervenciók szükségességét veti fel.
Hipertónia: a stroke-halálozás első számú mozgatója
A vizsgálat szerint a hipertónia messze a legfontosabb módosítható rizikótényező, a stroke miatti halálozás 50,5%-áért tehető felelőssé globális szinten, és ez a vezető szerep az elmúlt három évtizedben változatlan maradt. A GBD 2021 adatai alapján a magas szisztolés vérnyomásnak tulajdonítható stroke-halálozás ugyan összességében csökken, de az életkori bontás markáns különbségeket tár fel.
Az age–period–cohort modell azt mutatta, hogy a stroke-halálozás korral meredeken nő, ugyanakkor a periódushatás 1995 és 2020 között globális javulást jelez, különösen 2005 után. A modell lokális driftje (életkori csoportonkénti éves változás) azonban 55 év alatt kisebb abszolút értékű, mint az összpopulációs nettó drift, vagyis a fiatalabb felnőttek körében lassabban csökken a hipertóniához köthető stroke-mortalitás.
Lassabb mortalitáscsökkenés a 25–54 évesek körében
Az életkor-specifikus becsült éves változás (EAPC) tovább erősítette az életkori különbségek képét: a 25–54 éves korcsoportban az EAPC −1,37%, míg a ≥55 éveseknél −1,74%, vagyis az idősebb korosztályban gyorsabb az életkorra standardizált stroke-halálozás csökkenése. A nemek szerinti bontásban a fiatal férfiaknál volt a legkedvezőtlenebb az előrehaladás (EAPC −0,96%), míg az idősebb nőknél a legjobb (−2,05%), ami a fiatal férfiak különösen sérülékeny csoportjára utal.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek a mintázatok nem egyedi régiókra korlátozódnak: a GBD 2021 globális lefedettsége alapján világszerte megfigyelhető, hogy a hipertónia okozta stroke-terhelés javulása fiatal felnőttkorban elmarad az idősebbekéhez képest. Ez a jelenség a primer és szekunder prevenciós stratégiák életkorspecifikus újragondolását teszi indokolttá.
Fiatal hipertóniások: romló kontroll és alacsony tudatosság
A NHANES 2011–2023-as ciklusainak elemzése a 25–54 és a ≥55 éves hipertóniásokra fókuszált, 55 éves határértékkel igazodva a GBD-analízishez. Az Egyesült Államok adatai szerint a fiatalabb hipertóniások körében minden vizsgált ciklusban magasabb volt a nem kontrollált hipertónia aránya, és az elmúlt évtizedben romló trend rajzolódott ki: 2013–2014-ben 79,6%-ról 2021–2023-ra 88,9%-ra emelkedett az emelkedett vérnyomásúak aránya a 25–54 éves csoportban, miközben az idősebbeknél 71,2–71,8% körüli, lényegében stabil értékek voltak megfigyelhetők.
A hipertónia-felismerés tekintetében hasonló, aggasztó különbségek mutatkoztak: a fiatal felnőttek körében mindvégig magasabb maradt a fel nem ismert hipertónia aránya, és 2013–2014-től kezdve folyamatos emelkedést mutatott, 35%-ról 48%-ra nőve. A szerzők a COVID–19-pandémiát is lehetséges magyarázó tényezőként említik a fiatalok vérnyomás- és testsúly-rosszabbodó trendjei kapcsán, hozzátéve, hogy a jelen analízisben a kockázati tényezők közötti interakciókat (elhízás, diabétesz, dohányzás) nem vizsgálták részletesen.
Egyenlőtlenségek: nagyobb teher alacsonyabb SDI és fiatal életkor mellett
Az egészség-egyenlőtlenségek feltérképezésére a szerzők a koncentrációs indexet használták, a szociodemográfiai index (SDI) alapján rangsorolt országok között vizsgálva a hipertóniának tulajdonítható stroke-halálozás megoszlását. 1990 és 2021 között mindkét korcsoportban egyre negatívabb koncentrációs indexet mértek, ami azt jelzi, hogy a teher egyre inkább az alacsonyabb SDI-értékű országokban koncentrálódik.
A két korcsoport összehasonlításában a 25–54 éveseknél kezdettől fogva nagyobb abszolút értékű, negatívabb koncentrációs index adódott, mint a ≥55 éveseknél, ami arra utal, hogy a fiatal felnőttek a szocioökonómiailag hátrányos helyzetű régiókban aránytalanul nagyobb stroke-terhet viselnek. Ez a minta összhangban áll korábbi elemzésekkel, amelyek mind az abszolút, mind a relatív egyenlőtlenségek fokozódását írták le a stroke-burden tekintetében, külön hangsúlyozva a táplálkozási tényezők hozzájárulását.
Klinikai és népegészségügyi üzenetek
Az integrált GBD–NHANES-elemzés három, klinikai szempontból kiemelt következtetést fogalmaz meg:
- a hipertónia világszinten a stroke-halálozás meghatározó, kauzális kockázati tényezője, amelynek csökkentése egyértelműen mérsékli az incidenciát és a rekurrenciát;
- a 25–54 éves korosztályban lassabb ütemben javulnak a hipertóniához köthető stroke-mortalitási mutatók, rosszabb a vérnyomás-kontroll és gyakoribb a hipertónia-felismerés hiánya, különösen a fiatal férfiak körében;
- a hipertóniához köthető stroke-terhelés egyre inkább az alacsonyabb SDI-jű országokban, ezen belül a fiatal felnőttek körében koncentrálódik.
A szerzők ennek alapján életkorspecifikus, célzott stratégiák szükségességét hangsúlyozzák: a fiatal hipertóniások jobb elérése, az adherencia javítása, az edukáció erősítése, valamint a hozzáférés és a kezelés finanszírozásának javítása nélkül nem várható a fiatal felnőttkori, hipertónia okozta stroke-terhelés érdemi csökkenése.
Li F, Li J, Tan S, Xie M, Wang H, Liu Q. Hypertension-attributable stroke burden in younger vs older people: analysis of GBD 2021 and NHANES databases. Am J Prev Cardiol. 2025;24:101343. doi:10.1016/j.ajpc.2025.101343.
