Hírek, cikkek

Új kutatások szerint a mikroműanyagok szívizomba jutása összefügghet az akut infarktussal, új megközelítést nyújtva a kardiovaszkuláris kockázatokhoz.

A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.

A gyógyszeres hypertonia-kezelés sikerét nemcsak a szer típusa, hanem dózisa, hatástartama, farmakokinetikája és tolerálhatósága is befolyásolja.

Az ateroszklerózis fő mechanizmusai az endothel-zavar, oxidatív stressz és gyulladás, új kináz- és RNS-alapú kezelési lehetőségek tárgyai.

Az influenza súlyos kardiovaszkuláris szövődményeket válthat ki, de a védőoltás jelentős szerepet játszhat a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.

Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.

A 20–39 évesek körében nőtt a szív-érrendszeri betegségek aránya 1990–2023 között, bár a halálozás csökkent, társadalmi különbségekkel.

A VICTORION-2 Prevent vizsgálat azt értékeli, hogy az inclisiran javítja-e a szív-érrendszeri kimeneteleket nagy kockázatú betegek statinkezelése mellett.

Tudományos vizsgálatok alapján a rutinszerűen mért GGT szint erősen összefügg a nem fatális kardiovaszkuláris események kockázatával.

Az LDL-koleszterin tartós csökkentése kulcskérdés az ateroszklerotikus szívbetegségben, az ODYSSEY CHOICE I vizsgálat az új kezelési alternatívákat értékelte.

A kardiovaszkuláris kockázatbecslő modellek, újrakalibrálva, több daganattípus 10 éves kockázatának előrejelzésére is alkalmazhatók lehetnek.

Az ateroszklerózis precíziós kezelése új lehetőségeket nyit a plakk-specifikus, nanotechnológián alapuló gyógyszeradagolás révén, mérsékelve a szisztémás toxicityt.

Egy fázis III, kettős vak vizsgálatban a telmisartán és S-amlodipin fix kombinációja hatékonyabb vérnyomáscsökkentést mutatott, mint a monoterápiák.

A kezelési stratégiáknak a hagyományos, lépcsőzetes megközelítéstől egy proaktívabb, személyre szabott és célzott modell felé kell elmozdulniuk.

A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.

A PREDICTORS vizsgálatban 708 VTE-s betegnél a rekurrens trombózis jellemzői gyakran az előző epizódhoz igazodtak, megnehezítve a diagnózist.

A koszorúér-betegség kiújulásának megelőzésében kulcsfontosságú az LDL-koleszterin intenzív csökkentése, melyhez gyakran többféle lipidcsökkentő kezelés szükséges.

Az SGLT2-gátlók javították a 2-es típusú diabétesz, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kezelésének kimenetelét, miközben eltérések ismertek készítményeik között.

A cikk egy korszerű ABC-rendszerben foglalja össze a 2026-os kardiovaszkuláris prevenciós irányelveket, hangsúlyozva a hatékonyabb kontroll szükségességét.

A Michigan-i antikoagulációs regiszter adatai szerint NSAID-ok antikoaguláns mellett nem növelték a vérzés, thrombózis vagy halálozás kockázatát.

A PCSK9-gátlók jelentős szerepet töltenek be a diszlipidémiás kezelésben; összehasonlító, valós életből származó adatokat azonban ritkán közölnek.

A CaroFlex puha implantátum alacsony frekvenciájú stimulációval csökkentette a vérnyomást, minimalizálva a szöveti károsodást patkányokban.

A STEMI-ben szenvedőknél a primer PCI után is magas a halálozás és szívelégtelenség előfordulása. A terápiás ultrahang ígéretes alternatívának tűnik.

A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.

A szívinfarktust túlélő betegek klinikai jellemzői igen változatosak, ami eltérő kockázati profilokat és túlélési esélyeket eredményez.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatosisos májbetegség globális népegészségügyi kihívás, melynek előfordulása világszerte dinamikusan nő.

Egy amerikai vizsgálat szerint 2-es típusú szívinfarktusban a koszorúér-betegség magasabb kardiovaszkuláris kockázatot jelent, mint 1-es típus esetén.

Egy dán kohorszvizsgálat szerint hypertoniás betegeknél a béta-blokkoló kezelés egy év alatt jelentősen növeli bizonyos mellékhatások kockázatát.

Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.

A CHA₂DS₂-VASc pontszám önmagában korlátozottan előrejelző pitvarfibrillációban; további klinikai adatok bevonása javíthatja a kockázatbecslést.

A metabolikus eredetű steatoticus májbetegségben a CAVI mérsékelten jelzi a koszorúér-szűkületet, ezért inkább kockázatbecslő kiegészítőként alkalmazható.

Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.

A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.

Az időseknél a stroke kimenetelét nem csak maga az esemény, hanem társbetegségek, funkcióvesztés és frailty is meghatározza a teljes ellátási folyamat során.

A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.

Szisztémás áttekintések szerint a PCSK9-gátlók segíthetnek csökkenteni az LDL-koleszterint és a nagyérbetegségek kockázatát perifériás artériás betegségben.

A gyermekkori elhízás a szív- és érrendszeri eltéréseket már fiatal korban, gyakran tünetmentesen és részben visszafordítható módon elindítja.

A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

A kardiovaszkuláris megelőzés egyre inkább a pontosabb rizikóértékelésre, innovatív biomarkerekre és személyre szabott stratégiákra helyezi a hangsúlyt.

A Pécsi Szívgyógyászati Klinika élen jár egy innovatív értágító műtét alkalmazásában, melyet több európai ország szakemberei is vizsgálnak.

Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.

Az ESPRIT-vizsgálat szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm alatti célértéke heterogén, magas kardiovaszkuláris rizikójú hipertóniás betegekben elérhető.

Szerkezetbiológiai elemzések szerint a Kárpát-medencei transztiretin-variánsok különböző módon, de azonos irányban destabilizálják a tetramer fehérjét. (X)

Egy fázis 3, kettős vak vizsgálat eredményei szerint az acoramidis jelentősen javította a transztiretin amiloid kardiomiopátia kimenetelét. (X)

Egy vizsgálat szerint az AG10 TTR-stabilizátor hatékonyabb, mert kötődési módja a védő T119M-TTR variáns hatásmechanizmusát tükrözi. (X)

A mesterséges intelligencia alapú algoritmus hatékonyabban azonosítja a kardiális amiloidózist egyetlen echoképről, mint hagyományos módszerek. (X)

Kohorszvizsgálatban menopauza során a vérnyomás alakulását befolyásolta a BMI és a derékkörfogat, az ösztradiol csökkenése megemelte a vérnyomást.

Egyéni betegadatokon alapuló elemzés szerint vérnyomáscsökkentő terápia krónikus vesebetegségben csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, diabétesz mellett kevésbé.

Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.