Új kutatások szerint a mikroműanyagok szívizomba jutása összefügghet az akut infarktussal, új megközelítést nyújtva a kardiovaszkuláris kockázatokhoz.
A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.
A gyógyszeres hypertonia-kezelés sikerét nemcsak a szer típusa, hanem dózisa, hatástartama, farmakokinetikája és tolerálhatósága is befolyásolja.
Az ateroszklerózis fő mechanizmusai az endothel-zavar, oxidatív stressz és gyulladás, új kináz- és RNS-alapú kezelési lehetőségek tárgyai.
Az influenza súlyos kardiovaszkuláris szövődményeket válthat ki, de a védőoltás jelentős szerepet játszhat a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.
Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.
A 20–39 évesek körében nőtt a szív-érrendszeri betegségek aránya 1990–2023 között, bár a halálozás csökkent, társadalmi különbségekkel.
A VICTORION-2 Prevent vizsgálat azt értékeli, hogy az inclisiran javítja-e a szív-érrendszeri kimeneteleket nagy kockázatú betegek statinkezelése mellett.
Tudományos vizsgálatok alapján a rutinszerűen mért GGT szint erősen összefügg a nem fatális kardiovaszkuláris események kockázatával.
Az LDL-koleszterin tartós csökkentése kulcskérdés az ateroszklerotikus szívbetegségben, az ODYSSEY CHOICE I vizsgálat az új kezelési alternatívákat értékelte.
A kardiovaszkuláris kockázatbecslő modellek, újrakalibrálva, több daganattípus 10 éves kockázatának előrejelzésére is alkalmazhatók lehetnek.
Az ateroszklerózis precíziós kezelése új lehetőségeket nyit a plakk-specifikus, nanotechnológián alapuló gyógyszeradagolás révén, mérsékelve a szisztémás toxicityt.
Egy fázis III, kettős vak vizsgálatban a telmisartán és S-amlodipin fix kombinációja hatékonyabb vérnyomáscsökkentést mutatott, mint a monoterápiák.
A kezelési stratégiáknak a hagyományos, lépcsőzetes megközelítéstől egy proaktívabb, személyre szabott és célzott modell felé kell elmozdulniuk.
A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.
A PREDICTORS vizsgálatban 708 VTE-s betegnél a rekurrens trombózis jellemzői gyakran az előző epizódhoz igazodtak, megnehezítve a diagnózist.
A koszorúér-betegség kiújulásának megelőzésében kulcsfontosságú az LDL-koleszterin intenzív csökkentése, melyhez gyakran többféle lipidcsökkentő kezelés szükséges.
Az SGLT2-gátlók javították a 2-es típusú diabétesz, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kezelésének kimenetelét, miközben eltérések ismertek készítményeik között.
A cikk egy korszerű ABC-rendszerben foglalja össze a 2026-os kardiovaszkuláris prevenciós irányelveket, hangsúlyozva a hatékonyabb kontroll szükségességét.
A Michigan-i antikoagulációs regiszter adatai szerint NSAID-ok antikoaguláns mellett nem növelték a vérzés, thrombózis vagy halálozás kockázatát.
A PCSK9-gátlók jelentős szerepet töltenek be a diszlipidémiás kezelésben; összehasonlító, valós életből származó adatokat azonban ritkán közölnek.
A CaroFlex puha implantátum alacsony frekvenciájú stimulációval csökkentette a vérnyomást, minimalizálva a szöveti károsodást patkányokban.
A STEMI-ben szenvedőknél a primer PCI után is magas a halálozás és szívelégtelenség előfordulása. A terápiás ultrahang ígéretes alternatívának tűnik.
A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.
A szívinfarktust túlélő betegek klinikai jellemzői igen változatosak, ami eltérő kockázati profilokat és túlélési esélyeket eredményez.
A metabolikus diszfunkcióval társult steatosisos májbetegség globális népegészségügyi kihívás, melynek előfordulása világszerte dinamikusan nő.
Egy amerikai vizsgálat szerint 2-es típusú szívinfarktusban a koszorúér-betegség magasabb kardiovaszkuláris kockázatot jelent, mint 1-es típus esetén.
Egy dán kohorszvizsgálat szerint hypertoniás betegeknél a béta-blokkoló kezelés egy év alatt jelentősen növeli bizonyos mellékhatások kockázatát.
Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.
A CHA₂DS₂-VASc pontszám önmagában korlátozottan előrejelző pitvarfibrillációban; további klinikai adatok bevonása javíthatja a kockázatbecslést.
A metabolikus eredetű steatoticus májbetegségben a CAVI mérsékelten jelzi a koszorúér-szűkületet, ezért inkább kockázatbecslő kiegészítőként alkalmazható.
Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.
A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.
Az időseknél a stroke kimenetelét nem csak maga az esemény, hanem társbetegségek, funkcióvesztés és frailty is meghatározza a teljes ellátási folyamat során.
A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.
Szisztémás áttekintések szerint a PCSK9-gátlók segíthetnek csökkenteni az LDL-koleszterint és a nagyérbetegségek kockázatát perifériás artériás betegségben.
A gyermekkori elhízás a szív- és érrendszeri eltéréseket már fiatal korban, gyakran tünetmentesen és részben visszafordítható módon elindítja.
A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.
A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.
A kardiovaszkuláris megelőzés egyre inkább a pontosabb rizikóértékelésre, innovatív biomarkerekre és személyre szabott stratégiákra helyezi a hangsúlyt.
A Pécsi Szívgyógyászati Klinika élen jár egy innovatív értágító műtét alkalmazásában, melyet több európai ország szakemberei is vizsgálnak.
Az akut szívinfarktus utáni immunválasz jelentősége a klinikai gyakorlatban fontos kérdés, mivel az immunjelek a szöveti károsodással és remodellációval függnek össze.
Az ESPRIT-vizsgálat szerint a szisztolés vérnyomás 120 Hgmm alatti célértéke heterogén, magas kardiovaszkuláris rizikójú hipertóniás betegekben elérhető.
Szerkezetbiológiai elemzések szerint a Kárpát-medencei transztiretin-variánsok különböző módon, de azonos irányban destabilizálják a tetramer fehérjét. (X)
Egy fázis 3, kettős vak vizsgálat eredményei szerint az acoramidis jelentősen javította a transztiretin amiloid kardiomiopátia kimenetelét. (X)
Egy vizsgálat szerint az AG10 TTR-stabilizátor hatékonyabb, mert kötődési módja a védő T119M-TTR variáns hatásmechanizmusát tükrözi. (X)
A mesterséges intelligencia alapú algoritmus hatékonyabban azonosítja a kardiális amiloidózist egyetlen echoképről, mint hagyományos módszerek. (X)
Kohorszvizsgálatban menopauza során a vérnyomás alakulását befolyásolta a BMI és a derékkörfogat, az ösztradiol csökkenése megemelte a vérnyomást.
Egyéni betegadatokon alapuló elemzés szerint vérnyomáscsökkentő terápia krónikus vesebetegségben csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, diabétesz mellett kevésbé.
Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.
Ne hagyja, hogy az algoritmus döntsön Ön helyett!
Kattintson ide a Preferált források - PHARMINDEX Online beállításához, ahol csak rá kell kattintani a jelölőnégyzetre.
A Google új „Preferált források” funkciójával mostantól beállíthatja, hogy a PHARMINDEX Online mint az orvosi és gyógyszerészeti témák hiteles információforrása gyakrabban szerepeljen a keresési találatai között.