Hírek, cikkek

Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.

Egy új elemzés a SURMOUNT-1 vizsgálatból a tirzepatid 10 éves kardiovaszkuláris kockázatra gyakorolt hatását vizsgálta elhízott, prediabéteszes felnőtteknél.

Egy amerikai vizsgálat elemezte a 2,4 mg szemaglutid hatását a szívbetegségek előfordulására diabétesz nélküli, túlsúlyos pácienseknél.

A narratív áttekintés azt vizsgálta, milyen összefüggés mutatható ki az SGLT2-gátlók, illetve a GLP-1-receptoragonisták alkalmazása és az új keletű, valamint katéterabláció utáni kiújuló pitvarfibrilláció között diabetes, szívelégtelenség, krónikus vesebetegség és elhízás esetén.

A VICTORION-2 Prevent vizsgálat azt értékeli, hogy az inclisiran javítja-e a szív-érrendszeri kimeneteleket nagy kockázatú betegek statinkezelése mellett.

A tanulmány a Cmpd17b hatását vizsgálja hipertónia és szimpatikus túlműködés során, illetve a szív, vese és erek károsodásának jellemzőire egérmodellben.

Az LDL-koleszterin tartós csökkentése kulcskérdés az ateroszklerotikus szívbetegségben, az ODYSSEY CHOICE I vizsgálat az új kezelési alternatívákat értékelte.

Kutatók a béta-blokkolók hosszú távú alkalmazásának halálozásra és ismételt infarktusra gyakorolt hatását vizsgálták.

A közlemény elemzi, milyen biológiai és pszichoszociális tényezők járulhatnak hozzá a szív-érrendszeri események fennmaradó kockázatához alacsony LDL mellett.

A hőhullámok olyan kardiovaszkuláris vészhelyzetek, amelyek integrált járványügyi megfigyelést, mechanisztikus megértést és precíziós monitorozást igényelnek.

A MyoFlame-19 vizsgálat a lozartán és prednizolon kombinált hatását értékelte poszt-COVID betegeknél, akiknél CMR alapján szívgyulladás igazolt.

Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis feltárta, milyen prognosztikai faktorok befolyásolják a halálozást diabeteses STEMI betegek körében.

A kutatás a vashiány szívizomsejtek metabolizmusára és AMPK–mTORC1 jelátviteli szerepére gyakorolt hatását vizsgálta több modellben.

A SICFAIL vizsgálat feltárta, hogy akut ischaemiás stroke esetén a balkamra-diszfunkció és szívelégtelenség miként befolyásolja a rehospitalizációt és halálozást.

Új kutatások szerint a mikroműanyagok szívizomba jutása összefügghet az akut infarktussal, új megközelítést nyújtva a kardiovaszkuláris kockázatokhoz.

A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.

A gyógyszeres hypertonia-kezelés sikerét nemcsak a szer típusa, hanem dózisa, hatástartama, farmakokinetikája és tolerálhatósága is befolyásolja.

Az ateroszklerózis fő mechanizmusai az endothel-zavar, oxidatív stressz és gyulladás, új kináz- és RNS-alapú kezelési lehetőségek tárgyai.

Az influenza súlyos kardiovaszkuláris szövődményeket válthat ki, de a védőoltás jelentős szerepet játszhat a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.

A 20–39 évesek körében nőtt a szív-érrendszeri betegségek aránya 1990–2023 között, bár a halálozás csökkent, társadalmi különbségekkel.

Tudományos vizsgálatok alapján a rutinszerűen mért GGT szint erősen összefügg a nem fatális kardiovaszkuláris események kockázatával.

A kardiovaszkuláris kockázatbecslő modellek, újrakalibrálva, több daganattípus 10 éves kockázatának előrejelzésére is alkalmazhatók lehetnek.

Az ateroszklerózis precíziós kezelése új lehetőségeket nyit a plakk-specifikus, nanotechnológián alapuló gyógyszeradagolás révén, mérsékelve a szisztémás toxicityt.

Egy fázis III, kettős vak vizsgálatban a telmisartán és S-amlodipin fix kombinációja hatékonyabb vérnyomáscsökkentést mutatott, mint a monoterápiák.

A kezelési stratégiáknak a hagyományos, lépcsőzetes megközelítéstől egy proaktívabb, személyre szabott és célzott modell felé kell elmozdulniuk.

A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.

A PREDICTORS vizsgálatban 708 VTE-s betegnél a rekurrens trombózis jellemzői gyakran az előző epizódhoz igazodtak, megnehezítve a diagnózist.

A koszorúér-betegség kiújulásának megelőzésében kulcsfontosságú az LDL-koleszterin intenzív csökkentése, melyhez gyakran többféle lipidcsökkentő kezelés szükséges.

Az SGLT2-gátlók javították a 2-es típusú diabétesz, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség kezelésének kimenetelét, miközben eltérések ismertek készítményeik között.

A cikk egy korszerű ABC-rendszerben foglalja össze a 2026-os kardiovaszkuláris prevenciós irányelveket, hangsúlyozva a hatékonyabb kontroll szükségességét.

A Michigan-i antikoagulációs regiszter adatai szerint NSAID-ok antikoaguláns mellett nem növelték a vérzés, thrombózis vagy halálozás kockázatát.

A PCSK9-gátlók jelentős szerepet töltenek be a diszlipidémiás kezelésben; összehasonlító, valós életből származó adatokat azonban ritkán közölnek.

A CaroFlex puha implantátum alacsony frekvenciájú stimulációval csökkentette a vérnyomást, minimalizálva a szöveti károsodást patkányokban.

A STEMI-ben szenvedőknél a primer PCI után is magas a halálozás és szívelégtelenség előfordulása. A terápiás ultrahang ígéretes alternatívának tűnik.

A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.

A szívinfarktust túlélő betegek klinikai jellemzői igen változatosak, ami eltérő kockázati profilokat és túlélési esélyeket eredményez.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatosisos májbetegség globális népegészségügyi kihívás, melynek előfordulása világszerte dinamikusan nő.

Egy amerikai vizsgálat szerint 2-es típusú szívinfarktusban a koszorúér-betegség magasabb kardiovaszkuláris kockázatot jelent, mint 1-es típus esetén.

Egy dán kohorszvizsgálat szerint hypertoniás betegeknél a béta-blokkoló kezelés egy év alatt jelentősen növeli bizonyos mellékhatások kockázatát.

Egy kínai kohorszvizsgálat alapján az új elhízás-definíció a testtömeg mellett szervi eltéréseket is figyelembe vesz, jobban előjelezve a szívelégtelenség kockázatát.

A CHA₂DS₂-VASc pontszám önmagában korlátozottan előrejelző pitvarfibrillációban; további klinikai adatok bevonása javíthatja a kockázatbecslést.

A metabolikus eredetű steatoticus májbetegségben a CAVI mérsékelten jelzi a koszorúér-szűkületet, ezért inkább kockázatbecslő kiegészítőként alkalmazható.

Egy metaanalízis szerint az LDL-koleszterin 1 mmol/l-rel történő csökkentése 30%-kal mérsékli a fő kardiovaszkuláris események kockázatát primer prevencióban.

A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.

Az időseknél a stroke kimenetelét nem csak maga az esemény, hanem társbetegségek, funkcióvesztés és frailty is meghatározza a teljes ellátási folyamat során.

A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.

Szisztémás áttekintések szerint a PCSK9-gátlók segíthetnek csökkenteni az LDL-koleszterint és a nagyérbetegségek kockázatát perifériás artériás betegségben.

A gyermekkori elhízás a szív- és érrendszeri eltéréseket már fiatal korban, gyakran tünetmentesen és részben visszafordítható módon elindítja.

A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.