Termékjellemzők és dohányzói döntések: egy volumetrikus választásos vizsgálat tanulságai

A dohányzás okozta ártalom továbbra is a megelőzhető megbetegedések és az elkerülhető halálozás egyik vezető oka, ezért fontos megérteni, hogy a dohányzók hogyan viszonyulnak az alternatív nikotintermékekhez. Egy – a közelmúltban végzett – volumetrikus választásos vizsgálat azt mérte fel, hogy az egyes termékjellemzők hogyan befolyásolják a helyettesítő vagy kiegészítő használatot a hagyományos cigaretták, az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek (HTP-k) között olyan felnőttek körében, akik dohányoznak, és nemrég kezdtek e-cigarettát használni.

hirdetés

Bár az alternatív nikotinbeviteli rendszereket gyakran említik ártalomcsökkentési lehetőségként, valós hatásuk nagyban függ attól is, hogy a dohányzók valóban helyettesítik-e velük a cigarettát, vagy inkább párhuzamosan használják azokat. A korábbi kutatások eredményei ebben a kérdésben ellentmondásosak, részben azért, mert a fogyasztói döntéseket nemcsak az ár, hanem a vélt egészségügyi kockázat, a használhatóság és a termék kialakítása is befolyásolja. Do és munkatársainak célja annak feltárása volt, hogy az ár, az ízesítés, a vélt ártalmasság, a sóvárgáscsökkentő hatás és a diszkrét használhatóság miként befolyásolja a választást olyan dohányzók körében, akik a vizsgálatot megelőző időszakban kezdtek először vagy újra e-cigarettát használni. A vizsgálatba 21. életévüket már betöltött résztvevők vettek részt (n=318). A vizsgálat során 5 terméktípust értékeltek:

  • a résztvevő által megszokott cigarettamárkát;
  • cigarettára emlékeztető, cigaretta formájú e-cigarettát;
  • hagyományos e-cigaretta készülékeket (vape penek, tankos rendszerek): vastagabb toll, hengeralakú eszközök, amelyekbe folyadékot (e-liquidet) kell tölteni és újratölthetők;
  • zárt patronos (pod) rendszerű e-cigarettát (kis méretű készülékek, a folyadék előre töltött, cserélhető podokban van);
  • valamint egy hevített dohányterméket.

Az elsődlegesen vizsgált termékjellemzők az ár, az ízesítés/íz, a résztvevő által vélelmezett egészségügyi kockázat, a sóvárgáscsökkentő hatás, valamint a diszkrét használhatóság volt. Az elemzés során többszintű, nullával inflált negatív binomiális modelleket alkalmaztak a vásárolt mennyiségek és az árérzékenység vizsgálatára.

Termékpreferenciák és árérzékenység: a cigaretta továbbra is domináns

A vizsgálat során 2544 választásos feladat során a hagyományos cigaretta bizonyult a leggyakrabban preferált terméknek, a döntési helyzetek 65%-ában a választott termékek között volt. Ezt a vape pen/tank rendszerek (36%) és a pod rendszerek (32%) követték, míg a hevített dohánytermék volt a legkevésbé preferált (8,8%). Fontos megfigyelés, hogy a résztvevők gyakran több terméket választottak egyszerre, ami a párhuzamos, kiegészítő használat gyakoriságára utal. Klinikai szempontból ez jelzi, hogy a füstmentes alternatívák megjelenése nem vezet automatikusan a hagyományos cigaretta elhagyásához.

Az alternatív termékek közül kizárólag a cigarettaszerű e-cigaretták esetében mutattak ki szignifikáns helyettesítő hatást. A cigaretta árának emelkedésével pedig nőtt az ilyen alternatíva iránti kereslet, ami gazdasági értelemben helyettesíthetőséget jelez. Más e-cigaretta-típusok és a hevített dohánytermék nem mutattak hasonló keresztár-összefüggést. A szerzők szerint ennek oka, hogy a cigarettaszerű eszközök megjelenésükben és használati élményükben közelebb állnak a hagyományos cigarettához, ami megkönnyítheti a váltást a cigarettázók számára.

A vizsgálat szerint valamennyi termék iránti kereslet rugalmatlan volt, vagyis az árváltozások csak kis mértékben befolyásolták a fogyasztást. Ez arra utal, hogy a pusztán ár alapú dohányzás-visszaszorító intézkedések önmagukban kevésbé hatékonyak a fogyasztói viselkedés megváltoztatásában.

Termékjellemzők: a véltártalom meghatározó tényező

A vizsgált termékjellemzők közül egyedül a vélt egészségügyi kockázat mutatott következetes kapcsolatot a termékválasztással. Az alacsonyabb ártalmúnak leírt termékeket nagyobb valószínűséggel választották a résztvevők, mint a magas vagy ismeretlen kockázatúnak jelölteket.

Ezzel szemben: az ízesítés/íz, a sóvárgáscsökkentő hatás és a diszkrét használhatóság nem mutatott szignifikáns összefüggést a választással. Egészségügyi kommunikáció szempontjából ez kiemeli az ártalomcsökkentési kommunikáció szerepét a dohányzók és a leszokni készülők döntéseiben.

Klinikai és közegészségügyi jelentőség

A vizsgálat eredményeinek értelmezésekor fontos több módszertani szempontot is szem előtt tartani. Egyrészt a résztvevők döntései hipotetikus vásárlási helyzeteken alapultak, ezért a választási kísérletben megfigyelt preferenciák nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a valós életben megjelenő fogyasztói viselkedést. Emellett a vizsgálat viszonylag kis elemszámú mintán történt, és a résztvevők online toborzása szintén korlátozza az eredmények általánosíthatóságát. További korlátot jelent, hogy a résztvevőknek már rendelkezniük kellett a nem egyszer használatos eszközökkel, ami eltérhet a valós használati körülményektől és befolyásolhatja a termékválasztást. Végül az alkalmazott árkategóriák sem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a valós piaci viszonyokat, így az árérzékenységre vonatkozó becslések csak korlátozottan értelmezhetők a különböző piaci környezetekben. Ugyanakkor néhány fontos tanulság levonható az eredményekből:

  1. Az alternatív termékek használata nem jelent automatikus leszokást a cigarettáról.
  2. A cigarettára emlékeztető eszközök megkönnyíthetik az átmeneti időszakot.
  3. A kockázatok alapos, tudományos bizonyítékokon nyugvó kommunikációja kulcsfontosságú, mivel a véltártalom jelentősen befolyásolja a döntéseket.
  4. A párhuzamos használat gyakori, ezért a klinikai gyakorlatban fontos tisztázni, hogy valódi helyettesítés vagy kettős használat történik-e.

Az eredmények arra utalnak, hogy a cigarettáról füstmentes alternatívára való átszokás összetett folyamat, amelyben a kockázatokról szóló pontos, kiegyensúlyozott kommunikáció meghatározó jelentőségű. Emellett körültekintésre ad okot a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy az utánkövetés időszakában a cigaretta a legpreferáltabb termék maradt, ami arra is utal, hogy a teljes átszokás sokak számára időigényes folyamat a relatív ártalomcsökkentés keretei közt is.

Forrás: Do VV, Shang C, Huang J, et al. Volumetric choice experiment to estimate the impact of e- cigarette and heated tobacco product characteristics on substitution and complementary use among adults who smoke cigarettes and recently initiated e- cigarette use. BMJ Open 2025;15:e100073. doi:10.1136/ bmjopen-2025-100073 https://bmjopen.bmj.com/content/bmjopen/15/7/e100073.full.pdf

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kapcsolódó hasznos anyagok:

Egyes, a füstmentes alternatívák szerepét a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésében elismerő egészségügyi szervezetek álláspontjai >>


Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat hevített dohánytermékekkel kapcsolatos állásfoglalása >>


A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve

 

Szerző:

(X)

Ajánlott cikkek