Cigaretta vs. hevített dohány: mit mutatnak az összesített kardiovaszkuláris és légzőszervi klinikai adatok?
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult az égésmentes nikotin- és/vagy dohánytermékekre, köztük a hevített dohánytermékekre (heated tobacco product, HTP), amelyek a hagyományos cigarettával szemben nem égetik, hanem kontrollált hőmérsékleten hevítik a dohányt. Az alábbiakban bemutatott scoping review célja ezen termékek kardiovaszkuláris és légzőszervi hatásait felmérő klinikai vizsgálatok összegzése volt.
Andreozzi és munkatársai négy adatbázisban (PubMed, Scopus, Web of Science és Cochrane Library) végeztek szakirodalmi kutatást, mely során 2014. január 1. és 2025. március 31. között megjelent, angol nyelvű, szaklektorált humán vizsgálatokat vonták be az áttekintésbe. Összesen 34 tanulmány került be a végső elemzésbe: 17 kardiovaszkuláris, 6 légzőszervi és 11 mindkét kimenetelt vizsgáló tanulmány. A publikációk között független és piaci szereplők által támogatott vizsgálatok egyaránt szerepeltek.
Kardiovaszkuláris kimenetelek
A kardiovaszkuláris eredmények bizonyítékalapját 20 független és 8 ipar által szponzorált vizsgálat adta. A HTP-k használata több vizsgálatban kedvezőbb biomarkerprofillal társult, mint a hagyományos cigaretta használata.
Általában alacsonyabb terhelés, de nem normalizálódás
Több tanulmány szerint a HTP-használat kisebb oxidatív stresszterheléssel társult, mint a hagyományos cigarettázás. Egy randomizált-keresztezett vizsgálatban a HTP kisebb hatást gyakorolt több oxidatív stresszhez és antioxidáns tartalékhoz kapcsolódó markerre, például az oldható Nox2-eredetű peptidre, a 8-iso-prosztaglandin F2α-III-ra és az E-vitaminra is. Ugyanakkor a HTP-használók értékei nem feltétlenül közelítették meg a nem dohányzókét.
Az endothel-funkciót több vizsgálatban flow-mediált dilatáció (FMD), sICAM-1, nitrogén-monoxidhoz kapcsolódó markerek és egyéb vaszkuláris paraméterek alapján értékelték. A HTP-re váltás több tanulmány szerint is kedvezőbb biomarkerprofilt eredményezett, mint a cigarettázás folytatása. Ugyanakkor egy keresztmetszeti vizsgálatban a HTP-használóknál és a hagyományos cigarettát szívóknál is endothel-diszfunkciót mutattak ki. Ez az elemzés egyik fontos üzenete: a jelenleg rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok alapján a HTP-k kevésbé károsak a cigarettához képest, de nem kockázatmentesek.
Trombocita-aktiváció: több marker kedvezőbb volt a HTP-használat mellett
A trombocita-aktivációval összefüggő markerek (például 11-dehidro-tromboxán B2, P-szelektin) több vizsgálatban is alacsonyabb értékeket mutattak HTP-használókban, mint a hagyományos cigarettát fogyasztóknál. Egyes vizsgálatokban azonban a HTP-használók ezen mutatói továbbra is kedvezőtlenebbek voltak a nem dohányzókhoz képest, tehát itt is inkább relatív kockázatcsökkenésről, nem pedig kockázatmentességről beszélhetünk.
Lipidanyagcsere: kedvezőbb HDL-szint, de nem egyértelműen normál profil HTP-használat mellett
A HTP-re váltók egyes vizsgálatokban kedvezőbb lipidprofilt mutattak, különösen a HDL-koleszterin emelkedése tekintetében. Több randomizált vagy obszervációs vizsgálatban a HTP-használók HDL-szintje magasabb volt, illetve egyes trigliceridértékek kedvezőbbek voltak, mint a cigarettázóknál. Egy nagy japán populációs elemzésben az exkluzív HTP-használók HDL-koleszterinszintje alacsonyabb volt a nem-dohányzókéknál, de a cigarettázók esetében volt a legnagyobb a csökkenés. Egy dél-koreai kohorszvizsgálatban pedig a HTP-használat a metabolikus szindróma kialakulásának emelkedett kockázatával társult a HTP-t vagy cigarettát nem használókhoz képest.
Vérnyomás és pulzus: akut emelkedés HTP-használat mellett is megfigyelhető
Az akut expozíciós vizsgálatok szerint a HTP-használat is szisztolés vérnyomás-, pulzusszám-, illetve érfali merevség (arterial stiffness)- emelkedést okozott. Ezek a hatások részben a nikotin akut hemodinamikai hatásával magyarázhatók. Több vizsgálatban a hagyományos cigaretta számszerűen jelentősen hatást mutatott, de nem minden összehasonlításban volt szignifikáns különbség az éghető és az égésmentes alternatívák között. Egy japán prospektív kohorszvizsgálatban a soha nem dohányzókhoz képest mind az exkluzív cigarettázók, mind az exkluzív HTP-használók esetében emelkedett hipertónia-kockázatot találtak.
Az artériás merevségre vonatkozó eredmények nem teljesen egységesek. Egyes akut vizsgálatok szerint a HTP kisebb mértékben növelte a pulzushullám sebességet vagy az artériás merevség mutatóit, mint a hagyományos cigaretta. Más vizsgálatokban viszont a HTP, az e-cigaretta és a hagyományos cigaretta hasonló mértékű akut vaszkuláris hatásokat váltott ki. A szerzők ennek kapcsán megjegyzik, hogy ezen vizsgálatok értelmezhetősége korlátozott, mert rövid expozíciós helyzetet mérnek, míg a klinikailag releváns vaszkuláris károsodás a való életben hosszabb idő alatt alakul ki.
Gyulladásos markerek: nem minden vizsgálat mutatott kedvező eltérést
Több biomarkervizsgálatban a HTP-használók gyulladásos profilja kedvezőbb volt, mint a cigarettázóké, például alacsonyabb fehérvérsejtszám volt megfigyelhető. Ezzel szemben más vizsgálatokban a HTP-k is növelték a gyulladásos paramétereket, bizonyos esetekben a hagyományos cigarettához hasonló mértékben.
A szerzők mindezt úgy értelmezték, hogy a HTP-használók profilja biológiailag köztes helyzetet mutathat a nem dohányzók és a cigarettázók között. Az eredmények alapján a kulcsfontosságú klinikai üzenet továbbra is az, hogy a legkedvezőbb állapotot a teljes leszokás eredményezi. A hagyományos cigarettához viszonyítva, a HTP-használatnál látott kedvezőbb profil sem jelent kockázatmentességet.
Légzőszervi kimenetelek
A légzőszervi eredmények bizonyítékalapját összesen 10 független és 7 ipar által szponzorált vizsgálat adta. A HTP-k használata ebben a kategóriában is több vizsgálatban kedvezőbb biomarkerprofillal társult, mint a hagyományos cigaretta használata.
FEV1 és légzésfunkció: kedvezőbb érték HTP-re váltás után
Több vizsgálatban a hagyományos cigarettáról HTP-re váltók esetében kedvezőbb FEV1-értékeket figyeltek meg, mint azoknál, akik folytatták a cigarettázást. Egy másik, legalább két éve HTP-t használó volt cigarettázókat vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a HTP-használók FEV1%-értékei kedvezőbbek voltak, és inkább a volt-cigarettázókhóz, mint az aktív cigarettázókhoz hasonlítottak. Ugyanakkor nem minden vizsgálat talált szignifikáns különbséget. Egyes akut expozíciós vizsgálatokban a HTP-használat nem okozott érdemi azonnali FEV1-változást, és egyes keresztmetszeti vizsgálatokban a HTP-használók spirometriás értékei nem különböztek szignifikánsan az aktuálisan cigarettázókétól.
Kilégzett CO és karboxihemoglobin: kedvezőbb szintek HTP mellett
A kilégzett szén-monoxid (eCO) és a karboxihemoglobin (COHb) több vizsgálatban jelentősen alacsonyabb volt a HTP-re váltók körében, mint a hagyományos cigarettát használóknál. Egy hat hónapon át tartó vizsgálatban mind az e-cigarettára, mind a dohányhevítő rendszerre váltók körében csökkent a kilégzett CO és a COHb szintje, és a vizsgálati időszak végére megközelítette a nem-dohányzóknál látható tartományokat. Ez az egyik legkövetkezetesebb légzőszervi eredmény: mivel a HTP-k esetén nincs jelen égés, a CO-expozíció lényegesen alacsonyabb, mint hagyományos cigarettázás esetén.
Mukociliáris clearance: HTP-vel a nem dohányzókhoz közelítő érték
Egy vizsgálat a mukociliáris clearance-t szacharin tranzitidő teszttel értékelte. Az aktuális cigarettázóknál a tranzitidő hosszabb volt, ami a mukociliáris működés romlására utal. Olyan kizárólagos HTP-használóknál, akik korábban dohányoztak, rövidebb tranzitidő volt mérhető, és ezek az értékek közelebb álltak a nem- dohányzók és a korábban dohányzók értékeihez. Az eredmények arra utalnak, hogy a kizárólagos HTP-használók mukociliáris működése közelebb állhat a nem dohányzókéhoz és a korábban dohányzókéhoz, mint a jelenleg cigarettázókéhoz.
FeNO: több vizsgálatban javuló légúti gyulladásos marker
A frakcionált kilégzett nitrogén-monoxidot (FeNO) több vizsgálatban a légúti gyulladás és oxidatív stressz egyik funkcionális biomarkereként értékelték. Egy 180 napos vizsgálatban a HTP-re váltóknál a FeNO emelkedett, miközben a cigarettázást folytatóknál stabil maradt. A szerzők ezt a dohányzás okozta légúti oxidatív stressz és gyulladás mérséklődéseként értelmezték. 360 napos utánkövetés során pedig a HTP-re váltók FeNO-értékei tovább közelítettek a nem-dohányzók értékeihez, ugyanakkor a teljes absztinenciát elérő csoportban a változás nagyobb volt. Akut expozíciós vizsgálatokban viszont a FeNO azonnal csökkent HTP-használat után is, ami arra utal, hogy az akut és a hosszabb távú FeNO-változások eltérően értelmezendők.
Kislégúti funkció: akut vizsgálatokban HTP után is romlás látható
Több akut, keresztezett elrendezésű vizsgálat is mérte a légúti áramlással szembeni ellenállást és a légutak rugalmasságával összefüggő változásokat. A vizsgálatokban a HTP-k használata után is nőtt a nagyobb, központi légutak és a kisebb, perifériás légutak ellenállása, valamint megváltoztak a kis légutak mechanikai működésére utaló mutatók is. Ez heveny hörgőszűkülésre vagy a kis légutak átmeneti terhelésére utalhat. Ez fontos ellenpont a kedvezőbb biomarkerek mellett: a HTP-k használatát követően akut változásokat figyeltek meg a légúti funkció egyes mutatóiban. A HTP használata bizonyos kis légúti működési mutatókban a cigarettához hasonló, kedvezőtlen változásokat okozhat.
COPD: CAT-pontszám javulás, kevesebb exacerbáció
Több tanulmány COPD-s vagy COPD-kockázatú populációkban értékelte a HTP-k hatásait. Egy 24 hónapos prospektív kohorszvizsgálatban a HTP-használók CAT-pontszámai kedvezőbbek voltak, mint a cigarettázást folytatóké. Egy hároméves COPD-vizsgálatban pedig a HTP-re váltóknál klinikailag jelentős CAT-pontszám-javulást írtak le; emellett csökkent az exacerbációk száma is. A COPD-vizsgálatokban a funkcionális kapacitást járásteszttel (6MWD) is értékelték, és kedvezőbb kimeneteleket (pl. 69 méteres javulást) mértek a HTP-használóknál.
Mindez arra utal, hogy a teljes váltás HTP-re egyes COPD-s betegeknél jelentős betegségteher-csökkenéssel járhat a cigarettázást folytatókhoz képest.
A szerzők végkövetkeztetése szerint a HTP-k nem mentesek a káros hatásoktól, de több légzőszervi kimenet alapján kevésbé károsnak mutatkoznak, mint a hagyományos cigaretta. A hosszú távú, független, nagy mintaszámú vizsgálatok azonban továbbra is hiányoznak annak megítéléséhez, hogy a HTP-használat tartósan hogyan befolyásolja például a COPD, az asztma és egyéb krónikus légzőszervi betegségek alakulását.
A bizonyítékok korlátai és gyakorlati értelmezés
Az összefoglaló elemzés egyik legfontosabb korlátja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok heterogének. A vizsgálatok eltérő HTP-eszközöket, különböző expozíciós protokollokat, változó követési időtartamot és eltérő végpontokat alkalmaztak. Emellett sok tanulmány rövid távú kimenetelekre épült, miközben a dohányzással összefüggő krónikus betegségek évtizedek alatt alakulnak ki. További korlátot jelent a kis minták, a nem randomizált vizsgálati elrendezések aránya, az ipar által szponzorált kutatások esetleges torzítása, valamint az, hogy egyes klinikai végpontok (például hospitalizáció, incidencia, mortalitás) ritkán szerepeltek elsődlegesen vizsgált végpontokként.
A rendelkezésre álló humán klinikai adatok alapján a HTP-k nem tekinthetők ártalmatlan termékeknek. A hagyományos cigarettához képest ugyan több kardiovaszkuláris és légzőszervi biomarker kedvező változást mutathat, de a nem dohányzókhoz vagy teljesen leszokókhoz képest továbbra is marad fenn egészségügyi kockázat. Az elsődleges orvosi és népegészségügyi cél továbbra is a teljes dohányzás- és nikotinmentesség elérése, illetve a visszaesés megelőzése. Azoknál a felnőtt dohányosoknál, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról, a hagyományos cigarettáról történő teljes átállás HTP-re a jelenlegi adatok alapján potenciálisan alacsonyabb károsanyag-expozícióval és kedvezőbb rövid- vagy középtávú klinikai-biomarker profillal járhat. A hosszú távú, független, nagy mintán végzett prospektív vizsgálatok továbbra is nélkülözhetetlenek lennének annak megítéléséhez, hogy a HTP-k tartós használata milyen mértékben befolyásolja a kardiovaszkuláris és légzőszervi betegségek tényleges incidenciáját, progresszióját és mortalitását
Forrás: Andreozzi, P. et al. (2026) ‘Heated tobacco products vs conventional cigarettes: a scoping review of cardiovascular and respiratory clinical outcomes’, Internal and Emergency Medicine, 21, pp. 395–419. doi: 10.1007/s11739-025-04239-0.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
