Kardiológia rovat – további cikkek

Nemek és régiók: Az öt módosítható rizikófaktor hatása kardiovaszkuláris és daganatos halálozásra

Egy közel nyolcszázezer felnőtt adatait feldolgozó, európai és ázsiai régiókra kiterjedő kohorszelemzés öt módosítható kockázati tényező összefüggéseit hasonlította össze a kardiovaszkuláris és daganatos halálozással, külön vizsgálva a nemek és a földrajzi térségek közötti eltéréseket.

hirdetés

Harmonizált kohorszadatok

A Eurasian Cardiovascular and Cancer Risk Collaboration kutatói 25 prospektív kohorsz 798 867 résztvevőjének harmonizált, egyéni szintű adatait elemezték. A vizsgálati populációt három földrajzi csoportba sorolták: Európa; Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika; valamint Közép-, Kelet- és Dél-Ázsia. A résztvevők 53,7%-a nő volt, a kiindulási medián életkor 56,8 évnek adódott.

Az elemzés a testtömegindexre, a szisztolés vérnyomásra, a nem-HDL-koleszterinre, az aktuális dohányzásra és a diabéteszre terjedt ki. A regressziós modellekből és a populációnak tulajdonítható hányadok számításából kizárták azokat, akiknek a bevonáskor már kardiovaszkuláris betegségük vagy daganatos kórelőzményük volt, illetve akiknél hiányoztak a megfelelő halálozási követési adatok.

A kockázati profilok régiónként különböztek. Közép-, Kelet- és Dél-Ázsiában alacsonyabb volt a medián testtömegindex és nem-HDL-koleszterin, ugyanakkor itt találták a legnagyobb dohányzási gyakoriságot, 22,7%-ot. Az emelkedett szisztolés vérnyomás Európában, a diabétesz Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában fordult elő leggyakrabban; utóbbi térségben a cukorbetegség prevalenciája 10,0% volt.

Kockázatbecslés és követés

A szerzők kétlépcsős, véletlenhatású, egyéni résztvevői adatokon alapuló metaanalízist alkalmaztak. Az összefüggéseket Cox-modellekkel, a tízéves halálozáshoz tartozó populációnak tulajdonítható hányadokat (PAF) Weibull-modellekkel becsülték, nemenként elkülönítve. A modellekben az életkor szerepelt időskálaként, és figyelembe vették a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek használatát is.

A PAF-értékeket külön-külön és az öt tényező együttesére is meghatározták. Ezek az adott kockázati tényezőkhöz a modellek alapján tulajdonítható halálozási arányt jellemzik; értelmezésüknél figyelembe kell venni a megfigyeléses vizsgálat korlátait. A fordított okság mérséklésére az összefüggések és a PAF becslésekor kizárták az első követési évben elhunytakat. A hiányzó adatokat többszörös imputációval kezelték.

A medián utánkövetési idő 8,2 év volt. Ezalatt a közlemény összesítése szerint 12.429 kardiovaszkuláris és 19.674 daganatos halálesetet regisztráltak. A kumulatív incidencia becslésekor az egyéb okból bekövetkező halálozást versengő eseményként kezelték.

Eltérő halálozási mintázatok

Mindkét haláloki csoportban a férfiak kockázata volt magasabb. A nőknél az életkorra standardizált tízéves kardiovaszkuláris halálozási kockázat 0,9%, a daganatos halálozásé 1,9% volt. Férfiaknál ugyanezek az értékek 1,8%-nak, illetve 3,1%-nak adódtak.

A kardiovaszkuláris halálozás tízéves kockázata mindkét nemben Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt a legmagasabb: nőknél 2,1%, férfiaknál 5,1%. Közép-, Kelet- és Dél-Ázsiában alacsonyabb értékeket mértek, rendre 0,9%-ot és 1,3%-ot. A daganatos halálozás nőknél Európában, férfiaknál Közép-, Kelet- és Dél-Ázsiában érte el a legmagasabb tízéves kockázatot.

Az életkor előrehaladtával mindkét haláloki csoport kumulatív incidenciája meredeken emelkedett. A kardiovaszkuláris halálozással fennálló relatív összefüggések fiatalabb korban erősebbek voltak, majd gyengültek; a daganatos halálozással mutatott kapcsolatok általában stabilabbak maradtak.

Nagyobb kardiovaszkuláris hányad

Az öt vizsgált rizikófaktor együttes PAF-értéke nőknél a kardiovaszkuláris halálozásra 52,3%, a daganatos halálozásra 16,3% volt. A hozzájuk tartozó 95%-os konfidenciaintervallum 41,9–62,7%, illetve 6,0–26,6% között húzódott. Férfiaknál kisebb különbséget találtak: a megfelelő hányadok 44,4%-ot és 29,3%-ot tettek ki, 33,8–54,9%-os, illetve 20,0–38,7%-os konfidenciaintervallummal.

A kardiovaszkuláris halálozás együttes PAF-értéke az európai férfiaknál volt a legalacsonyabb, 37,5%, a nyugat-ázsiai és észak-afrikai nőknél pedig a legmagasabb, 61,0%. Daganatos halálozás esetén az európai nőknél becsülték a legkisebb, 14,7%-os, a közép-, kelet- és dél-ázsiai férfiaknál a legnagyobb, 34,5%-os hányadot.

A kardiovaszkuláris halálozáshoz tulajdonítható teherhez elsősorban a szisztolés vérnyomás és a diabétesz járult hozzá. A daganatos halálozásnál az aktuális dohányzás szerepe emelkedett ki, különösen férfiaknál. A szerzők szerint a daganatos halálozás kisebb együttes PAF-értéke összhangban áll a daganatok többtényezős eredetével és a vizsgálatban nem szereplő további meghatározókkal, köztük fertőzésekkel, környezeti és foglalkozási expozíciókkal, valamint a szűréshez és kezeléshez való hozzáféréssel.

Testtömeg és lipidértékek

A testtömegindex összefüggései heterogének, egyes elemzésekben inverzek voltak. A szerzők lehetséges magyarázatként említik a testösszetétel különbségeit, a fel nem ismert betegségekhez társuló fogyást, valamint azt, hogy a vérnyomás és a diabétesz egyidejű modellbe illesztése közvetítő útvonalakat is figyelembe vehetett.

A kategóriák szerinti elemzésben a 20 kg/m² alatti testtömegindexhez társultak a legnagyobb BMI-specifikus PAF-értékek. Nőknél ezek kardiovaszkuláris halálozásra 4,8%-ot, daganatos halálozásra 3,9%-ot, férfiaknál 5,4%-ot és 4,8%-ot értek el. A férfiak kardiovaszkuláris becslésének konfidenciaintervalluma a nullát is tartalmazta.

A legalább 5 mmol/l nem-HDL-koleszterinhez tartozó kardiovaszkuláris PAF nőknél 2,0%, férfiaknál 3,0% volt; a női becslés bizonytalansági tartománya átfogta a nullát. A daganatos halálozással észlelt gyenge vagy inverz lipidösszefüggéseket a szerzők kezelési hatásokkal, versengő kockázatokkal és reziduális konfúzióval is összefüggésbe hozzák.

Iskolázottság és korai halálozás

Az alacsonyabb iskolai végzettség mindkét haláloki csoportban magasabb halálozással társult. Az oktatásban eltöltött évek bevonásakor az alapvető összefüggések nagyrészt változatlanok maradtak, az együttes PAF kissé emelkedett.

A korai halálozást az 50 éves kiindulási életkorhoz tartozó húszéves kockázatokkal vizsgálták, a 70 éves kor előtti halálesetekre összpontosítva. A PAF-becslések összességében valamivel alacsonyabbak voltak. Férfiaknál ugyanakkor a dohányzáshoz kapcsolódó hányad kardiovaszkuláris halálozásra 23,7%-ra, daganatos halálozásra 26,6%-ra emelkedett.

Értelmezési korlátok

A résztvevők túlnyomó többsége európai kohorszokból származott; a másik két régió országai és népességei egyenetlenül képviseltették magukat. A regionális eltérések ezért leíró jellegűek, nem tekinthetők oksági bizonyítéknak. A népességalapú kohorszok egészségesebb önkéntesei miatt az eredmények az általános népességre is csak korlátozottan általánosíthatók.

A kockázati tényezőket csak a bevonáskor mérték, miközben a dohányzás, a vérnyomás, a testtömeg és a diabéteszstátusz később változhatott. A több évtizedet átfogó bevonási időszak, az ellátás változásai, a reziduális konfúzió és a haláloki besorolás bizonytalanságai szintén befolyásolhatták a becsléseket. Az alkoholfogyasztás nem szerepelt az elemzett tényezők között.

A szenzitivitási elemzésekben a UK Biobank kizárása nem módosította érdemben az eredmények általános mintázatát. A születési kohorszok és a vizsgálati időszak figyelembevételével végzett számítások ugyancsak hasonló összefüggéseket mutattak. Az egyes expozíciókat külön, előre meghatározott zavaró tényezőkre korrigálva vizsgáló modellekben a becslések többnyire kissé erősebbek voltak, főként diabétesz és dohányzás esetén.

Az egészségügyi kiadások régiós adatait a szerzők az ellátórendszerek erőforrásainak háttérmutatójaként használták, nem egyéni szintű magyarázó tényezőként. A közlemény szerint a becsült megelőzési lehetőségek gyakorlati megvalósulását a tartós alapellátási hozzáférés, az alapvető gyógyszerek elérhetősége, valamint a daganatszűrés és kezelés kapacitása is befolyásolja az egyes régiókban. Az egy főre jutó kiadás ugyanakkor nem tükrözi teljesen a vásárlóerő, a munkaerő és az ellátórendszeri hatékonyság különbségeit.

A szerzők hangsúlyozzák: a többváltozós modellek kölcsönösen korrigált összefüggéseket, nem az egyes expozíciók teljes oksági hatását becslik. Következtetésük szerint a vérnyomás felismerésére és kezelésére, a diabétesz megelőzésére és gondozására, valamint a dohányzás visszaszorítására épülő, régióspecifikus stratégiák jelentik a megelőzés fő prioritásait.

 

Forrás: Eurasian Cardiovascular and Cancer Risk Collaboration; Lorenz T, Gaye B, Alnasser LA, et al. Effect of modifiable risk factors on cardiovascular and cancer mortality across European and Asian regions: a multicohort study. The Lancet Regional Health – Europe. 2027;72:101918. doi:10.1016/j.lanepe.2026.101918.

Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek