Több nem kontrollált kockázati tényező halmozódása 2-es típusú diabéteszben: alapellátási tanulságok
A finnországi, alapellátási elektronikus egészségügyi adatokat felhasználó keresztmetszeti vizsgálat azt elemezte, milyen arányban teljesülnek az életkorhoz, a diabetes fennállásának idejéhez és a cardiovascularis kockázati profilhoz igazított kezelési célértékek 2-es típusú diabetesben, továbbá mely betegcsoportokban hiányoznak gyakrabban a kulcsfontosságú rizikófaktorokra vonatkozó mérések.
A cardiovascularis betegségek a 2-es típusú diabeteshez társuló többlethalálozás meghatározó okai. A hyperglykaemia, a hypertonia, a dyslipidaemia, az elhízás és a dohányzás egyidejű kontrollja ezért a diabetesgondozás lényeges eleme. A gyakorlatban azonban nemcsak a célértékek elérése, hanem a betegek rendszeres, strukturált követése is hiányos lehet.
A De Storvik és munkatársai által végzett vizsgálat 10 420, Észak-Karéliában élő, 2-es típusú diabeteses felnőtt 2023–2024-ből származó elektronikus egészségügyi adatait dolgozta fel. A szerzők az utolsó rendelkezésre álló HbA1c-, LDL-koleszterin-, vérnyomás-, testtömegindex- (BMI) és dohányzási adatokat értékelték. A célértékeket előre meghatározott, kockázati profil szerinti kategóriák alapján állapították meg.
A többszörös célérték-kudarc gyakori
A vizsgálati populáció átlagéletkora 69 év volt, a diabetes medián fennállási ideje pedig nyolc év. A résztvevők 46%-a volt nő, 25,5%-uknál pedig ischaemiás szívbetegség szerepelt a nyilvántartásban. Hypertonia a betegek 69%-ánál volt jelen.
Kohorszusszinten az átlagos HbA1c-érték 51 mmol/mol, az átlagos vérnyomás 134/78 Hgmm volt; mindkettő megfelelt az általános referencia-célértéknek. Az átlagos LDL-koleszterin 1,8 mmol/l, a BMI 30,8 kg/m² volt. Az átlagértékek azonban elfedhetik az egyéni kezelési célok teljesülésének jelentős eltéréseit.
A rendelkezésre álló mérések alapján a betegek 56,8%-ánál legalább két vizsgált rizikófaktor nem érte el a kockázati profilnak megfelelő célértéket. Három nem kontrollált tényező 17,1%-ban, négy 4,3%-ban, mind az öt pedig 0,5%-ban fordult elő. Mind az öt vizsgált paraméter csak a betegek 11,2%-ánál volt célértéken.
A célérték-elérés hiánya a HbA1c esetében volt a leggyakoribb: a mérési adattal rendelkező betegek 51,5%-ánál nem teljesült az előírt cél. Hasonló arányban, 50,1%-ban maradt a vérnyomás a célérték felett, míg BMI esetében 48,9% nem érte el a 30 kg/m² alatti küszöböt. Az LDL-koleszterin-célérték 17,4%-ban nem teljesült, a dohányzásra vonatkozó teljes absztinencia pedig a szerzők szöveges eredményközlése szerint 8,4%-ban nem valósult meg.
Kockázatprofilhoz igazított célok
A vizsgálatban nem a kezelőorvos által személyre szabott egyedi terápiás célokat, hanem irányelvekből származtatott, algoritmikusan rendelt célértékeket használtak. HbA1c esetében a hatévnél rövidebb diabetes-tartam mellett 48 mmol/mol alatti, hosszabb fennállás esetén 53 mmol/mol alatti érték számított célértéknek.
Az LDL-koleszterin-cél mérsékelt kockázatnál 2,6 mmol/l, magas kockázatnál 1,8 mmol/l, ischaemiás szívbetegség vagy microvascularis szövődmény jelenlétében pedig 1,4 mmol/l alatt volt. A vérnyomáscél ischaemiás szívbetegség nélkül 140/80 Hgmm, annak fennállásakor 130/80 Hgmm volt; a BMI-célérték 30 kg/m² alatt, a dohányzásé pedig teljes absztinenciában került meghatározásra.
Ez a megközelítés lényeges értelmezési szempontot jelent: a magasabb kockázatú betegek szigorúbb célértékekhez viszonyított eredményei nem azonosak az abszolút rizikófaktor-értékek vagy az egyéni klinikai teljesítmény közvetlen összehasonlításával.
A fiatalok követése hiányosabb
A hiányzó strukturált adatok különösen a dohányzási státusznál, a vérnyomásnál és a BMI-nél voltak gyakoriak: rendre 33,4%, 33,2% és 32,8% esetében nem állt rendelkezésre mérés. HbA1c-adat a betegek 10,8%-ánál, LDL-koleszterin-adat 14,1%-ánál hiányzott.
A 18–54 évesek körében jelentkezett leggyakrabban a HbA1c-, LDL-koleszterin- és vérnyomásmérés hiánya. A fiatal férfiaknál a HbA1c-adatok 21,3%-a, az LDL-koleszterin-adatok 23,7%-a, a vérnyomásadatok pedig 43,5%-a hiányzott. A BMI-mérés hiánya ezzel szemben az idősebb életkorral növekedett, és a 75 év feletti nők körében 37,8%-ot ért el. A dohányzási státusz rögzítése ugyancsak legkevésbé a 75 év feletti nőknél volt teljes körű.
A fiatalabb életkor egyúttal kedvezőtlenebb rizikófaktor-kontrollal is társult. A 18–54 éveseknél a BMI-célérték elmaradása 74,9%, a vérnyomáscél elmaradása 65,7%, a dohányzási célérték elmaradása 18,9% volt. A fiatal nőknél volt a legmagasabb a BMI- és LDL-koleszterin-célérték el nem érésének aránya: 80,9%, illetve 33,5%.
Nem és betegségtartam szerinti eltérések
A férfiaknál gyakoribb volt a HbA1c-célérték elmaradása, mint a nőknél (53,4% versus 49,3%), valamint magasabb volt a dohányzási célérték nem teljesülésének aránya is. A nőknél ugyanakkor több esetben nem teljesült az LDL-koleszterin- és a BMI-célérték: előbbi 20,2%, utóbbi 53,6% volt, szemben a férfiaknál megfigyelt 15,0%, illetve 44,8%-kal. A vérnyomáscél teljesülésében nem mutatkozott szignifikáns nemi különbség.
A magasabb életkor több tényező esetében jobb mérési lefedettséggel és kedvezőbb célérték-eléréssel függött össze. A 75 év feletti férfiaknak a 18–54 éves férfiakhoz viszonyítva kisebb esélyük volt a HbA1c-, LDL-koleszterin-, vérnyomás-, BMI- és dohányzási célérték elmaradására. Az idősebb nőknél különösen a BMI- és dohányzási célérték sikertelenségének esélye csökkent.
A 15 évnél hosszabb diabetes-tartam a vérnyomás-, BMI- és dohányzási adatok jobb rendelkezésre állásával társult, ugyanakkor a HbA1c-célérték elmaradásának esélye jelentősen, több mint hatszorosára emelkedett az 0–5 éve fennálló diabeteshez képest. Ischaemiás szívbetegség mellett minden rizikófaktornál teljesebb volt a mérési lefedettség, az LDL-koleszterin-kontroll pedig kedvezőbbnek bizonyult; a vérnyomás- és dohányzási célérték teljesülése ugyanakkor kevésbé volt valószínű.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a keresztmetszeti elrendezés csak összefüggések leírását teszi lehetővé, ok-okozati következtetést nem. A hiányzó adatok nem véletlenszerűen oszlottak meg: a fiatalabbak és a férfiak érintettsége nagyobb volt. A hiány oka lehet elmaradt mérés, de a szabad szöveges dokumentáció vagy a strukturált elektronikus mezők hiányos kitöltése is korlátozhatta az adatok kinyerhetőségét.
Forrás: De Storvik S, Lamidi M-L, Wikström K, et al. Accumulation of multiple uncontrolled risk factors among individuals with type 2 diabetes: a cross-sectional study of a registry-based cohort. Primary Care Diabetes. 2026. doi: 10.1016/j.pcd.2026.07.001.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
